Mozgókép Blog

Megtorló: Háborús Övezet (Punisher: War Zone)

Bevezetés
Az elmúlt közel tíz évben a képregényfilmek egyre nagyobb sikereket érnek el. Persze régen is népszerűek voltak a Batman és a Superman filmek, de ezt leszámítva nem nagyon készültek sikeres adaptációk. Aztán 2000-ben az X-Men sikere mindent megváltoztatott, sorra érkezett Pókember, Hulk, Vasember, Fenegyerek (mind a Marvel legendás hősei), valamint Batman és Superman új inkarnációi a DC oldaláról. Furcsa módon a DC megannyi népszerű figurájából mai napig csak Batman és Superman kapott figyelmet az álomgyártól, a többi karaktert valahogy elkerülték eddig. A Marvel viszont gőzerővel indult be és futószalagon gyártja újabb és újabb filmjeit nagy pénzből, nagy sztárokkal. Hogy ez mennyire jó-e vagy sem, azt nekem nem tisztem eldönteni, mindenesetre én úgy látom, hogy bár kétségtelen anyagi sikert aratnak ezek a filmek, a minőségre nem mindig figyelnek oda. A lényeg viszont, hogy lassacskán az összes nagy hős megkapja a maga filmjét, így a nálunk kevésbé ismertek is szépen lassan sorra kerülnek. Ezen háttérbe húzódó figurák egyik legnépszerűbbje kétségtelenül a Megtorló, akit Gerry Conway, Ross Andru és John Romnita alkottak meg 1974-ben és aki az Amazing Spider-Man 129-ik számában mutatkozott be először. Bár bevallom, nem vagyok a képregények avatott szakértője, nekem mégis afféle "Batman Marvel-módra" figurának tűnt mindig a Megtorló, hiszen nem egy hasonlóságot lehet felfedezni közöttük (ahogyan a DC '41-ben startolt Aquaman-je egy az egybeni koppintása a Marvel '39-es Sub-Mariner-jének). Ahogyan Bruce Wayne, úgy Frank Castle is egy családját elvesztett, bosszúszomjas ember, akinek nincsenek szuperképességei, hanem fegyverekkel, kütyükkel és tökéletes harci tudásával veszi fel a küzdelmet a gonosszal szemben. Az eredeti sztori szerint Frank a Central Park-ban piknikezik feleségével és gyerekeivel, mikor tanúi lesznek egy maffia leszámolásnak. A maffia pedig mivel nem akar szemtanúkat, így megölieti Castle családját, aki kissé - érthető módon - megzakkan emiatt. Megszületik hát a Megtorló, aki az alvilág legnagyobb rémálmává válik. Eredetileg roppant erőszakos és vérszomjas figurának alkották meg, aki többször szembe került pl. Pókemberrel és a Fenegyerekkel. Az évek során aztán egyre népszerűbb lett és végül nem egy önálló sorozatot is kapott. Népszerűsége pedig odaáig vezetett, hogy a nagyvásznon is bemutatkozhatott. Igen ám, de nem most láthatjuk őt először, hiszen a mostani már a harmadik Megtorló-film. De melyik volt az első kettő? 1989-ben készült el A Büntető (The Punisher) című film Mark Goldblatt rendező jóvoltából. Goldblatt-nek ez volt második és egyben utolsó rendezése, hiszen ő igazából vágó - az egyik legjobb - és a film után vissza is tért ehhez. A főbb szerepeket olyan akkor népszerű színészek játszották, mint Dolph Lundgren, Louis Gossett Jr., Jeroen Krabbe és Kim Miyori. A film igen kevéssé támaszkodott az eredeti képregényre, még a főhős ikonikus koponyát mintázó pólója sem volt meg - igaz, az általa dobált kések markolatán megtalálható volt. Ennek ellenére igazi, hamisítatlan '80-as évekbeli akciófilm lett, annak minden erényével és sablonjával, nagyszerű szórakozást nyújtva az akció-kedvelőknek. A film nem aratott nagy sikert, így nem is készült folytatás. Aztán másfél évtizeddel később, 2004-ben került mozikba A Megtorló (The Punisher), melyet Jonathan Hensleigh rendezett. Hensleigh producerként és forgatókönyvíróként tevékenykedett korábban több nagy sikerfilmnél (érdekesség, hogy ő és Goldblatt is számos Jerry Bruckheimer-fémjelezte kasszasikeren dolgozott). Ebben a filmben olyan színészek alakították a főszerepeket, mint Thomas Jane, John Travolta, Will Patton, Rebecca Romijn, Ben Foster, Samantha Mathis vagy Roy Scheider. Ez a mozi már közelebb állt a képregényhez, bár az eredetsztori még itt is jelentősen át van gyúrva, illetve a film képi világa is egy hagyományos, régi vágású akciófilmet ad a nézőnek. Bár rendkívül kevés pénzből készült, mégis sikeres lett Hensleigh mozija, így a producerek már a folytatást készítették elő. Igen ám, de az sehogy sem akart összeállni, aminek az lett a vége, hogy "kreatív nézetkülönbségek" miatt mind Hensleigh, mind Jane kiszállt a filmből (utóbb még inkább sajnálta, hiszen hónapokig edzett a filmre mindhába). A producerek ekkor úgy döntöttek, hogy új rendezővel (Lexi Alexander) és új főszereplővel (Ray Stevenson) ismét előről kezdik az egészet, remélhetőleg egy sikeres film reményében. És, hogy mennyire sikerült jól a 2008 végén mozikba került, leginkább a képregényre támaszkodó új Megtorló-film, követezzék most, itt-ott összehasonlítva a két korábbi verzióval.

Szereplők
Frank Castle/The Punisher - Ray Stevenson, a Róma sorozattal berobbant ír színész kapta a bosszúszomjas főhős szerepét, miután Jane lemondta azt. Stevenson jól megtermett ember, kellően agresszív ábrázattal, így tökéletes választás volt a szerepre. Ahogy két elődje, úgy ő is maximálisan megállja a helyét. Annyira nem "pszichopata", mint Dolph Lundgren volt, ám Thomas Jane csendes boszúálló típusánál sokkal erőszakosabb. Elődjeihez hasonlóan neki is megvan a karizmája, gond nélkül elhiszem, hogy letépi bárki fejét.
Billy Russoti/Jigsaw - Dominic West, az angol származású karakterszínész alakítja a film főgonoszát. Russoti alapból is erőszakos maffiózó, ám arcának eltorzulása után igazi pszichopata állattá változik. West elképesztően jól kapja el a figurát, sikerül igazán sötét atmoszférát teremtenie maga körül. Bár nem érhet egy Heath Ledger-féle Joker nyomába, mégis emlékezetes és karakteres negatív figura.
Paul Budiansky - Colin Salmon, az angol születésű fekete színész alakítja a Megtorló egyik akciója miatt kollégáját elvesztő rendőrt, aki egyszerre szeretne leszámolni a maffiával és Castle-t is hűvösre tenni. Bár karaktere tipikusan a kemény és hallgatag zsaru sablonja, Salmon képes mindenféle műmájerkedés nélkül hozni a figurát. Remélem, hogy egy esetleges folytatásban is visszahozzák.
Linus "Microchip" Lieberman - Wayne Knight neve sokaknak ismerős lehet pl. a Jurassic Park Nedry-jeként vagy más szuperprodukciókból, illetve több sorozatból. Míg a képregényben Micro egyike az első hackereknek, addig itt a fegyeverek és a spéci kütyük beszerzésében is segít hősünknek. Ő olyan Frank-nek, mint Q James Bond-nak, vagy Lucius Fox Batman-nek. Knight nem kap nagy szerepet, de figurája jóval szimpatikusabb, mint elsőre vártam.
Martin Soap - Dash Mihok, a remek karakterszínész játssza Soap detektívet, aki a képregényhez hasonlóan a Megtorló után nyomozó különleges csoport tagja. Nos, Soap figuráját itt kicsit idiótára lett véve, de üde színfoltja a szereplőgárdának, tulajdonképpen az ő figurája ad könnyedséget a sötét és komor hangulatnak. Mihok bármilyen szerepben megállja a helyét és így van ez most is, karaktere a legszimpatikusabb.
Angela Donatelli - Julie Benz, a tv-sorozatokon edződött gyönyörű színésznő játssza a megözvegyült Angela-t. Az ő férjét lövi le véletlenül Castle. Figurája roppant fontos, hiszen sorsa hasonló ahhoz, ami Frank családjával történt. Ő és a kislánya afféle menedék Castle számára, ráadásul ők is Russoti céltáblájává válnak, így ez plusz motivációt jelent a Megtorlónak. Benz roppant hitelesen hozza a figurát. Sajnálatos módon alulértékelt színésznő, akiben nincs semmi mű, semmi hamiskás, teljes mértékben emberi és szerethető, akárcsak az általa megformált figura.
Loony Bin Jim - Doug Hutchison a tehetséges karakterszínész nem először bújik totál kattant szerepbe, így már elég jó rutinra tett szert. Russoti kisöccsének szerepében pedig valósággal lubickolhat, hiszen figurája teljes mértékben klinikai eset. Persze Hutchison nem is veszi magát azért teljesen komolyan, amennyire elmebeteg, annyira szórakoztató is a karaktere, így a néző biztos, hogy komálni fogja.

Látvány és Zene
A Punisher-filmek sosem kaptak nagy költségvetést és akkor még finoman fogalmaztam. A '89-es film kb. 9 millió dollárból készült, a '04-es mozi 15 millióból, míg a War Zone-ra kegyeskedett a stúdió 22 millió dollárt is adni. Ebből a pénzből nem is várhatunk Michael Bay-féle látványözönt, de szerencsére nincs is szükség rá. A Megtorló egy letisztult figura kemény és könyörtelen világgal maga körül, így nincs is szükség óriási költségvetésre. Mindenképpen ki kell emelnem Steve Gainer nagyszerű operatőri munkáját, végre valaki, aki akció közben nem rángatja kamerát. Már ezért is nagy köszönet jár neki, ahogyan a vágó William Yeh-nek is, hiszen nem vágta követhetetlenre az akciójeleneteket. A látványtervező Andrew Naskoromny is remek munkát végzett, a film képi világa és hangulata nagyszerűen egyensúlyoz a tipikus képregény stílus és a valószerűség határán. A jelmeztervező Odette Gadoury is hozta a kötelezőt, bár igazán nehéz dolga nem volt, hiszen a legtöbb szereplő rendes utcai ruhát visel. A két kiemelendő kosztum Jigsaw filmvégi fehér szerelése, amivel úgy néz ki, mint egy őrült diktátor, valamint ugye Frank katonai stílusú, teljes egészében fekete felszerelése az ikonius koponyával. Már a bevezetőben említettem, hogy a Lundgren-filmből az kimaradt, a Jane-verzióban viszont szépen és jól láthatóan használták. Az új filmnél a rendező nem szerette volna használni, ám a stúdió és a producerek ragaszkodtak hozzá. Így született meg az arany középút: a koponya ott van, de sötéten és koszosan, kevésbé kivehetően. Szólnom kell még a film zenéjéről is, amit Michael Wandmacher komponált. A score egyáltalán nem kiemelkedő, noha a főtéma kellően karakteres, igazi akciófilm-zene. Ezen kívül jót tesz még a hangulatnak a számtalan metál szám olyan előadókkal, mint Rob Zombie, a Slayer, a Slipknot, a Rise Against, a Hatebreed, vagy a Static-X. Csak úgy árad az erő belőlük.

Rendezés
Jonathan Hensleigh és Tom Jane kihátrálása utána a nulláról kezdtek mindent, így új rendező is került a képbe. A producerek választása pedig igazán meglepő volt, hiszen Lexi Alexander lett a befutó. Igen, egy nő. Nos, Katherine Bigelow-t leszámítva nem sok nő rendezett akciófilmet, ám Alexander most megkapta az esélyt, hogy bizonyítson. Korábban csak két rövidfilmet és az Elijah Wood nevével fémjelzett Huligánok (Hooligans) című "focidrámát" tette le az asztalra, így nem volt túl sok akciófilmes tapasztalata. Azt viszont sejteni lehetett, hogy a keménységgel nem lesz gond, hiszen rendezőnőnk korábban karate és kickbox bajnok volt többször is, így nyílvánvalónak tűnt, hogy nem a finomkodós fajtából való. Nos, a filmen ez meg is látszik. Valamennyi Megtorló-film R besorolást kapott az erőszakos jelenetek és a káromkodások miatt, ám a War Zone még az első kettőre is jócskán rátesz egy lapáttal. Itt robbannak a testek, szakadnak a fejek, fröccsen a vér. Ráadásul nincs is sok CGI, rengeteg hagyományos látványelemet használ Alexander ami külön jót tesz a filmnek. Nagyon tetszett még, ahogyan a színeket használja: minden jelenetben a vörös, a zöld, a kék, vagy a sárga dominál, ami nagyszerűen hozza elő a képregény-hangulatot. És mindezt az adott helyszín világításával éri el, így nem lesz csiricsáré a dolog. A rendezőnő stílusában egyébként nem fedezni fel semmi egyedit, érződik, hogy még pályája elején jár és keresi saját stílusát. Mindenesetre teljesen korrekt, profi módon vezényelte le a filmet, ami bármikor felveszi a versenyt a két korábbi verzióval. Szólnunk kell még a Nick Santora, Art Marcum és Matt Holloway alkotta trió készítette forgatókönyvről is. A sztoritól ne várjunk óriási fordulatokat, shakespeare-i nyelvezetet, vagy mélyen szántó gondolatokat. Ez kérem klasszikus sablonokra épülő, igazi old school stílusú akciófilm, a szkript pedig ennek teljes mértékben megfelel. Az alkotók főként a "Welcome Back, Frank" valamint a "The Punisher War Zone" sorozatokat vették alapul (a 2004-es verzió is erősen támaszkodott a Welcome-ra, valamint a "The Punisher: Year One" és a "The Punisher War Journal" szériákra). A képregényből átvett szereplők és történések pedig remekül állnak össze. Ami még nagyon tetszett, hogy mennyire változatosak voltak az ellenfelek. A Megtorló itt lezúzza az olasz maffiózókat, az íreket, a kínaiakat, a feketéket, sőt még a parkour-osokat is. Magyarán kinyír mindenkit aki csak él és mozog. Persze nem marad el a humor és az érzelmek sem, de egyiket sem viszik túlzásba, így valóban megmarad az egész király kis akciófilmnek.

Összegzés
Összességében azt kell mondanom, hogy a Megtorló: Háborús Övezet egy korrektül felépített régi vágású akciófilm, amit mindenképpen élvezni fognak a műfaj hívei. Kemény, irgalmat nem ismerő karakterek, király fegyverek és akciók, néhány jópofa poén és remek látványvilág. Amennyire tartottam tőle, hogy rosszul fog sikerülni a film, annyira tetszett és őszintén remélem, hogy látunk még Punisher-filmet a jövőben. Bármennyire is rétegprodukciók, mindhárom eddigi verzió nagyszerű szorakozás, hasonló és más-más erényekkel egyaránt. Így végül a War Zone is megérdemel egy 8/10-et, a két korábbi filmhez hasonlóan.

"Vengeance has a name"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.