Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
01
05/2009
0

X-Men Kezdetek: Farkas (X-Men Origins: Wolverine)

Bevezetés
A szuperhős-képregények világában évtizedeken át a DC Comics volt az egyeduralkodó, ám Stan Lee színre lépésével a Marvel Comics is utat tört magának a halhatatlanság felé. Pályája során Lee olyan hősöket alkotott meg mint a Hihetetlen Hulk, a Fantasztikus Négyes, Daredevil, vagy éppen Vasember. Ám az igazi áttörés kétségtelenül Pókember 1962-es felbukkanása volt (ő máig a három leghíresebb hős egyike), majd egy évvel később, 1963-ban ért sikerei csúcsára, mikor megalkotta az X-Men világát. Lee koncepciója az volt, hogy hősei ne valamilyen baleset folytán szerezzék képességüket, hanem velük született tulajdonságuk legyen. Így lettek az X-Men szereplői a "homo superior"-ok, az emberi evolúció következő lépcsőfoka, akiket a hétköznapi emberek csak mutánsnak neveznek. Stan Lee számára roppant fontos volt, hogy a fantasztikus képességek és az akció mellett ugyan olyan hangsúllyal legyen jelen ezen karakterek társadalmi megítélése és saját, személyes problémáik, konfliktusaik is. A történet két legfőbb mozgatórugója, az emberek mutánsok ellen érzett ellenszenve, melyet sokban az '50-es éveket jellemző McCarthy-korszak ihletett, valamint maguk a mutánsok az emberekhez és egymáshoz fűződő viszonya. Utóbbi főleg a két karizmatikus vezetőben, a hősöket irányító X Professzorban és a gonoszok élén álló Magnetóban testesülnek meg. Előbbit Martin Luther King ihlette és az emberekkel való békés együttélésre törekszik mindenáron, míg utóbbinak Malcolm X személye szolgált forrásként. Ő nem akar békét, sokkal inkább háborút, lehetőleg az emberek totális legyőzésével. Kettejük és a mögéjük álló mutánsok epikus harca adta az X-Men történetek gerincét, évtizedeken át lenyűgözve a rajongókat. Persze az évek során újabb és újabb hősök és gonoszok bukkantak fel, születtek új szövetségek, vagy hullottak szét régiek. Az X-Men világának ráadásul az egyik legnagyobb erénye, hogy mivel mutánsokról van szó, így gyakorlatilag bármennyi karaktert ki lehet találni és fel lehet vonultatni. Az évtizedek során száznál is több szereplőt ismerhettek meg az olvasók és idővel nemzetközivé is váltak a figurák, hiszen nem csak amerikaiak, hanem később német, orosz, izraeli, arab, japán, vagy éppen indián szereplő is felbukkant a képregények lapjain. Az X-Men történetek népszerűsége a tengerentúlon olyan mértékű, hogy a képregény filmes adaptációjának elkészült már évtizedek óta egyértelműnek számított, a kérdés csak az volt, hogy ki fogja elkészíteni és mikor. A képregény filmes jogait először a Carolco filmstúdió szerezte meg, akik James Cameron rendezésében szerették volna mozikba küldeni a filmet, a főszerepet pedig Michael Biehn-nek szánták. A stúdió csődje után a Twentieth Century Fox szerezte meg a jogokat, akik 1994-től kezdődően dolgoztak a projekten. Olyan írókat szerződtettek, mint Andrew Kevin Walker, John Logan, vagy éppen Josh Whedon, ám egyikőjük verziója sem volt olyan, hogy rábólintott volna a Fox. Végül 1996-ban szerződtették az akkor még pályája elején járó kiváló tehetséget, Bryan Singer-t a rendezői posztra. Vele indult be igazán a film szekere. Ed Solomon és Christopher McQuarrie draftjai után végül David Hayter, valamint Tom DeSanto és maga Singer öntötték végső formába a sztorit. A fiatal direktor James Cameron-tól és George Lucas-tól kért tanácsot a film elkészítéséhez, hiszen korábban sosem dolgozott még speciális effektusokkal. Amit biztosan tudott Singer, hogy nem akar ostoba, kliséhegyekkel tarkított filmet készíteni, igenis komolyan akarja venni a karaktereket és a történetet. Ez pedig hatalmas húzásnak bizonyult, mert a 2000-ben mozikba került X-Men: A Kívülállók nem csak óriási anyagi és kritikai siker lett, elindítva Hugh Jackman-t a sztárrá válás útján, hanem lerakta a felnőtté váló képregényfilmek alapjait. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az első X-Men filmmel kezdődött a képregényfilmek reneszánsza. A siker után természetesen nem volt kétség, hogy jön a folytatás is. Zak Penn, Bryan Singer és David Hayter sztorijából, végül utóbbi, valamint Dan Harris és Michael Dougherty írt kiváló forgatókönyvet, hogy aztán a már meglévő kiváló szereplőgárdát kiegészítség újabb kiváló színészekkel, kezdetét vehesse a forgatás. 2003-ban került mozikba az X-Men 2, mely azon folytatások közé tartozik, melyeket joggal illetünk a "jobb, nagyobb, ütősebb" jelzőkkel. A film még az első résznél is nagyobb sikert aratott, így természetesen a stúdió már dörzsölte a tenyerét egy újabb folytatás miatt. Igen ám, de Singert idő közben elcsábította a Warner, hogy tető alá hozza a Superman Visszatér-t - a direktor később az X3-at is szívesen elkészítette volna, ám a Fox nem akart várni - így a stúdiónak új rendező után kellett néznie. A befutó végül az a Brett Ratner lett, aki már az első X-Men filmnél is felmerült, majd eredetileg az új Superman filmet és ő készítette volna, ám végül gyakorlatilag produkciót cseréltek Singerrel. Ratner neve nem győzte meg rögtön a rajongókat, hiszen a kiváló Vörös Sárkány mellett olyan fércművek is becsúsztak neki, mint pl. a Csúcsformában. Zak Penn és Simon Kinberg jól sikerült szkriptje azonban megadta a kezdőlöketet, Ratner pedig tisztában volt a felelősségével, így nem egyénieskedett, nem keresett új utakat, hanem teljes egészében a Singer által kitaposott ösvényt folytatta. A 2006-ban bemutatott X-Men: Az Ellenállás Vége pedig nem csak lehengerlő képregényfilm lett, hanem méltó módon folytatta és zárta le a trilógiát. Elődeihez mérten ez a rész is óriási anyagi sikert aratott, igaz a kritikai fogadtatása már nem volt ennyire pozitív. Mindenesetre a Foxnak esze ágában sem volt leállni, hiszen az X-Men filmek részrő részre egyre nagyobb bevételt hoztak. A kérdés csak az volt, hogyan folytassák. Természetesen szóba került egy újabb folytatás, ám végül egy sokkal érdekesebb ötlettel rukkoltak elő: a legnépszerűbb karaktereknek készítsenek Origins, azaz "eredet"-filmeket. Természetesen az első választás ki másra is esett volna, ha nem a legkultikusabb figurára, Farkasra. Az adamantium-fémötvözettel megerősített csontvázú sebezhetetlen hős saját filmjének előkészületei már 2007-ben megkezdődtek. David Benioffot bízták meg a szkript megírásával, aki már a kezdetektől fogva egy sötét, komor és brutális filmet képzelt el. A stúdió viszont inkább családbarát verziót szeretett volna, ezért Skip Woods átírt ezt-azt a sztoriban. A rendezői posztra először esélyes volt a két korábbi direktor, Bryan Singer és Brett Ratner is, ám végül sokak meglepetésére Gavin Hood ülhetett a direktori székbe. A film forgatása a szokásos módon indult, ám később nagy vitákat kavartak az állítólagos hírek, melyek újraforgatásokról és a rendezőt folyamatosan felülbíráló stúdiói döntésekről szóltak. Mindennek a teteje azonban a film bemutatója előtt kerek egy hónappal kiszivárgó félkész munkakópia volt, melyből még hiányoztak a trükkök és a zene, ráadásul néhány kedvezőtlen visszhang után a stúdió azt is állította, hogy ez a workprint nem a film végső vágása, a moziban kb. 10-15 perccel lesz hosszabb. Hogy mindebből mi igaz már mi, nézők is meggyőződhetünk, hiszen az X-Men Kezdetek: Farkas 2009 május elsejétől már nálunk is megtekinthető. Lássuk hát, hogy hogyan sikerült!

Szereplők
Logan/Wolverine - Hugh Jackman, a franchise első részével sztárrá váló remek ausztrál színész ismét Farkas bőrébe bújt! Annak idején Jackman csak sokadik választás volt a szerepre (előtte Mel Gibson, Russell Crowe és Keanu Reeves is szóba került), ráadásul csak a már kiválasztott Dougray Scott sérülése miatt tudott beugrani a filmbe. Ez végül óriási szerencsének bizonyult, hiszen Jackman a lehető legtökéletesebb színész, akit csak választhattak, Logan karakterét mintha csak rá szabták volna. Ezúttal is gond nélkül hozza a figurát, kétségtelenül a hátán viszi a produkciót, ám alakítása mégsem olyan átütő mint a korábbi három filmben.
Victor Creed/Sabretooth - Liev Schreiber, a nagyszerű karakterszínész és Jackman országos cimborája kapta Logan testvérének/ősellenségének, Kardfognak a szerepét. Ez a karakter már szerepelt az első filmben, ott Tyler Mane alakította igazi vadállati stílusban. Schreiber számomra először furcsa választásnak tűnt, ám a filmet nézve maximálisan megállja a helyét. Igazi gonosz rohadék, ráadásul a sok edzésnek köszönhetően fizikálisan is hiteles.
William Stryker - Danny Huston, a legendás rendező, John Huston fia kapta a mutánsgyűlölő katona, Stryker ezredes szerepét. Stryker volt az X2 főgonosza, ott a kiváló Brian Cox alakította. Huston szintén kiváló választás a figura fiatalabb verziójának szerepére. Remekül hozza a kétszínű, mindenkit manipuláló hataloméhes katona szerepét, ráadásul olyan hétköznapi stílusban, hogy még csak nem is tudja utálni a néző a karaktert.
Kayla Silverfox - Lynn Collins, a tv-sorozatokon és mozifilmek mellékszerepein edződött gyönyörű színésznő alakítja Farkas szerelmét. Az ő karaktere roppant fontos a cselekményben, hiszen alapjaiban határozza meg Logan döntéseit és cselekedeteit. Ezért is furcsa, hogy meglehetősen keveset van jelen, a karaktere nincs megfelelően kibontva. Collins bár mindent megtesz, mégsem tud a figura igazán kiforrott lenni, ennek ellenére mindenképpen szerethető Kayla karaktere. Érdekesség, hogy eredetileg Michelle Monaghan volt kinézve a szerepre, ő azonban idő hiányában nem tudta elvállalni a felkérést.
Remy LeBeau/Gambit - Taylor Kitsch, a Testvériségből és a Péntek Esti Fényekből ismert fiatal színész kapta, az egyik leglegendásabb mutáns, Gambit szerepét. A rajongók már az első rész óta várták, hogy felbukkanjon a figura és végre most sor kerül erre. Noha a figura 10 percnél többet nem igazán szerepel a filmben, Kitsch tálalásában mégis telitalálat lett! Lenyűgöző a kártyalapokkal és a botjával előadott telekinetikus trükkjei, ráadásul az akcentusa is tökéletes lett.
Wade Wilson/Deadpool - Ryan Reynolds, a roppant tehetséges és rendkívül jópofa kanadai színész kapta e másik kultikus karakter szerepét. Deadpool az egész szuperhős-univerzum talán legegyedibb figurája, hiszen tisztában van vele, hogy képregény-karakter és a negyedik falat áttörve, gyakran kidumál az olvasónak. Reynolds kiválasztása a szerepre a lehető legjobb és legtermészetesebb döntés, hiszen már a képregényben is úgy írták le a karaktert az egyik számban, hogy úgy néz ki, mint Ryan Reynolds. Noha a filmben Wade figurája mindössze úgy 5 percet szerepel, ez az öt perc világbajnok! Ha végig jelen lenne, Reynolds alighanem még Jackmant is elhomályosítaná.
John Wraith/Kestrel - William J. Adams, azaz will.i.am., a Black Eyed Peas "énekese" játssza a teleportáló képességekkel rendelkező cowboy kalapos mutánst, aki Farkas afféle sidekick-je lesz a filmben. Wraith figurája sincs rendesen kidolgozva, ráadásul szerintem Adams-nél találhattak volna sokkal jobb színészt is a szerepre. Szintén nincs sokat jelen, így a gyengébb alakítás ezúttal nem is zavaró.
David North/Agent Zero - Daniel Henney, a számomra eddig ismeretlen koreai színész kapta Stryker első számú katonájának szerepét. A képregényben Zero több képességgel is bír, a filmben viszont azon kívül, hogy jól lő, nem nagyon látunk tőle semmit. Henney alakításában amúgy is nagyon gyenge a karakter, semmilyen sajátos tulajdonsággal nem bír.
Fred Dukes/Blob - Kevin Durand, a vígjátékok és akciófilmek buta arcú verőembere kapta Haspók szerepét. A meglehetősen komikus jellemvonásokkal bíró figura szerepére jó választás Durand, bár meg kell hagyni, hogy az egész karakterben nincs annyi lehetőség, mint a film többi szereplőjében. Ráadásul ő is csak perceket kap, így nincs lehetőség, hogy a néző jobban megszeresse.
Chris Bradley/Bolt - Dominic Monaghan. A Gyűrűk Ura trilógia és a Lost sztárja kapta az elektromosságot manipuláló mutáns szerepét. Monaghan ügyes színész, ám ebben a szerepben nem találja helyét és néhány percnyi játékideje alatt is látszik, hogy a képregényhősök világát bizony nem neki találták ki. Ezáltal Bradley karaktere bár emberileg szerethető, mégis teljesen súlytalan és elhibázott. Egyértelműen a film legrosszabbul kivitelezett szereplője.
Weapon XI - Scott Adkins, az angol színész/harcművész kapta ennek a groteszk figurának a szerepét. A karakterről azért sem szeretnék sokat mondani, mert egyrészt jelentősen elüt a képregénybeli eredetitől, másrészt, az átdolgozás következtében a filmesek csináltak nem egy hülyeséget, ami a hardcore-rajongóknál nagyon ki fogja ütni a biztosítékot. Ha elvonatkoztatok a képregénytől, akkor még azt is mondanám, hogy kissé idétlen, ám szerethetően förtelmes karakter, többet viszont tényleg nem szeretnék elárulni vele kapcsolatban.

Látvány - Zene
Sokszor írtam már, hogy egy százmilliós szuperprodukciónál a lehengerlő látvány teljesen alap-dolog kell, hogy legyen. Nos, az X-Men Kezdetek: Farkas esetében eléggé kettős érzéseim vannak. Vannak szcénák, ahol a technikai stáb elképesztően odatette magát - bevezető képsorok, Gambit húzásai, üldözéses jelenet - ám vannak olyanok, is ahol bántóan alulteljesítettek. Néhány helyen eléggé kilóg a CGI-lóláb. Ez főként azért meglepő, mert pénz volt dögivel a trükkökre, ráadásul a korábbi részekben hibátlan látványvilágot kaptunk. Az operatőrt, Donald McAlpine-t, valamint a két vágót, a magyar származású Nicholas De Toth-ot és Megan Gillt viszont mindenképpen dícséret illeti, ők nagyon kitettek magukért. Látvány- és jelmeztervezők is kitettek magukért, a helyszínek és a karakterek megjelenése remekül sikerült, egyedül ugye a 11-es Fegyver néz ki túlságosan betegen, de alighanem ez már a produkció megkezdésekor ilyen elcseszett volt. A film zenéjéért a Hans Zimmer-iskola egyik jeles növendéke, Harry Gregson-Williams volt felelős. Érdekes, hogy eddig minden X-film zenéjét más és más komponista szerezte - korábban Michael Kamen, John Ottman és John Powell voltak a szerencsések. Gregson-Williams tipikusan mai modern akciófilm-zenét komponált. Egyszerű, sablonokra épülő, mégis fülbemászó. Vannak ugyan kimagasló tételek, de összességében átlagos zene, noha sok hasonló társával ellentétben, ez önmagában is megállja a helyét.

Rendezés
Gavin Hood kiválaszatása több mint meglepő volt, hiszen korábban a Tsotsi, vagy a Kiadatás című alkotásaival hírnevet szerző direktor azt sem tudta, mi az az X-Men. Hood azonban elvállalta a felkérést és nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába. Hogy a Fox végülis mennyire szólt bele a víziójába alighanem örökre rejtély marad, az viszont bizonyos, hogy Hood nem kapott teljesen szabad kezet. Egyrészt már az elején a stúdió finomabbra vette és átíratta Benioff szkrptjét, sőt, maga a főszereplő, Hugh Jackman is könnyedebb hangvételű filmet akart. Másrészt pedig kötve hiszem, hogy ő akarta mindössze 107 percbe sűríteni a cselekményt. A film legnagyobb hibája ugyanis, hogy elképesztő mennyiségű karaktert vonultat fel, a legtöbb baromira lapos és kidolgozatlan. A szereplők motivációi sem mindig tiszták és főként annak fényében fájó ez, hogy a film alap sztorijában elképesztő potenciál rejlett. Döbbenetes az is, hogy olyan kultikus karakterek mint Gambit és Deadpool csak perceket kapnak, de még ők jártak jól. Ugye fentebb már szóltam a főbb szereplőkről, de mellettük még olyanok tűnnek fel mint Scott Summers, Emma Frost, vagy másodpercekre Jason Stryker, Toad és Quicksilver - na meg Storm, csak neki kivágták a jelenetét. Szerintem teljesen értelmetlen volt ennyi szereplőt összesűríteni, főleg ilyen kevés játékidőbe. Persze most fel lehetne hozni, hogy a korábbi X-Men filmekben is töménytelen karakter kapott kisebb-nagyobb szerepet, de azt se felejtsük el, hogy ott szinte kivétel nélkül belepasszoltak a filmbe és mindenkinek megtalálták a maga helyét. Ez itt láthatóan nem sikerült. De még ezeken is simán túl tudnék lépni. A számomra legjobban fájó, hogy a film még a három korábbi résszel sem mindenben összeegyeztethető. Ilyen Farkas adamantium-karmainak eredete, de legjobban a hősünket alapvetően meghatározó emlékezetvesztős rész zavar, mely szerintem a film messze legbénább jelenete. Az viszont mindenképpen Hood és a film erénye, hogy egy másodpercig nem ül le a sztori, a nézőnek ideje sincs unatkozni. Csak mégis, valahol sajnálja a néző, hogy a korábbi részek mélyebb karakter- és történetközpontúsága itt most egy akcióorientált bosszúfilmmé válik. A különféle, stáblista után látható rövid jelenetekért viszont plusszpont jár!

Összegzés
Összességében azt kell mondanom, hogy az X-Men Kezdetek: Farkas egy tipikus nyári blockbuster, korrekt szórakozás és kikapcsolódás, de sajnos elődeivel ellentétben ki nem tűnik az átlag szuperprodukciók közül. Ha a műfajbeli társaihoz kéne hasonlítanom, akkor azt kell mondjam, nincs olyan jó, mint a Nolan-féle Batman-filmek, a Superman Visszatér, az Ang Lee-féle Hulk és az X-trilógia fémjelezte csúcskategória, de sokkal jobb, mint a Daredevil és a Pókember-trilógia típusú alja filmek. Valahol talán a tavalyi Vasember szintjén tudnám besorolni. Korrekt, vállalható képregényfilm, de senki ne várjon megváltást. Talán a további tervezett filmek (X-Men 4, X-Men Origin: Magneto, X-Men: First Class, Deadpool spin-off, Gambit spin-off, esetleges még egy Wolverine-film) ennél jobban sikerülnek, viszont soha roszabbat!

A bejegyzés trackback címe:

http://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr421098060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.