06
05/2009
0

DVD: Út A Vadonba (2 lemez) (2007)

Emlékszem, mikor jó egy évvel ezelőtt először toltam be a lejátszóba Sean Penn 2007-es mozifilmjét, nagyjából annyi előismeretem volt róla, mint ama borzalmas ízű húsos ravioli konzerv összetételéről, amit bőszen falatoztam épp (igen, én képes vagyok ilyen marhaságokat is megjegyezni). Annyi azért derengett, hogy egy sokat dícsért filmről van szó, talán ezért is esett rá a választásom délutáni matiné gyanánt, ki tudja. Mindenesetre Chris McCandless lenyűgöző kalandja elképesztő hevességgel szippantott magával, és nem kellett sok időnek eltelnie, hogy a film kétlemezes extra kiadása (és az alapul szolgáló Jon Krakauer könyv) gyűjteményem részévé, sőt díszévé váljon. Régóta tervezek egy bemutatót a filmről, és a DVD birtokában azt hiszem, az a leghelyesebb, ha egyúttal arra is kitérek. Vágjunk bele.

A film

Az igaz történetet feldolgozó mozi főhőse a fiatal, frissen diplomázott srác, Chris, akinek világlátása, életről alkotott elképzelése merőben eltér hasonló korú társaitól. Megveti a társadalom berögzült normáit, az anyagias gondolkodást, a törtetést és az élet apró színjátékait. Sokkal vonzóbb számára az az elképzelt, romantizált világ, melyet kedvenc írói, Jack London, Henry David Thoreau, Lev Tolsztoj és a többiek könyveiben talál, és amely mentes mindennemű romlottság alól. Chris az egyetem befejeztével végül komoly elhatározásra jut: bezsúfolja legszükségesebb holmijait öreg Datsun-jának hátsó ülésére, és nekivág az ismeretlennek. Célként pedig végig Alaszka sivár és kietlen vidéke lebeg a szeme előtt, az a vidék, amelyet London könyvei igazi érintetlen, háborítatlan vadonként festettek le. Kétéves kalandozása során Chris bejárja Amerikát, de szinte sehol sem időzik néhány hétnél tovább, szüntelenül újabb és újabb erőpróbát keres, hogy végül elérje célját, és örökre elnyelje őt Alaszka vadonja.



Számomra a film nagyságát a leírhatatlan hangulat és színészi játék mellett az a csodálatos alázat adja, amellyel Penn és stábja az első képkockától az utolsóig dolgozott a filmen. Ez az alázat szinte tapintható, érezhető a csodálatos tájképek, a lehető legautentikusabb helyszínek bemutatása során, ahol csak Chris megfordul. A cselekmény alapját Krakauer zseniális könyve szolgáltatja, de Penn tovább mélyítette azt Chris húgának a bevonásával, aki testvérével karöltve narrálja végig a filmet, rengeteg, a fiú kedvenc könyveiből kiemelt idézetettel színesítve. Így alkot végül ez a közel két és fél órás alkotás kerek egészet, és így jön létre az a csodálatos hangulat, amely minden picit is szabad szívű embert meg kell, hogy érintsen. Számomra nem létezik még egy ennyire személyes mű és gyanítom, hogy jó darabig még nem is fog. Maximális tisztelet a készítőknek, hogy ebben a kissé naív, de főként - Chris gondolkodásához hasonlóan - végtelenül romantizált formában mutatták be a történetet, és nem ragaszkodtak a reális tanmese jelleghez. Erről szól a filmművészet, amit sokan hajlamosak elfelejteni.

A nagybetűs élményt pedig még egy megkerülhetetlen tényező alkotja: a zene. Nyugodtan kijelethető, hogy az Út A Vadonba ezen a téren sem tud hibázni, már csak azért sem, mert a Michael Brook által komponált, akusztikus gitárra és vonós hangszerekre épülő csodálatos tételek mellett a rendező a Pearl Jam hihetetlen torokkal megáldott frontemberét, Eddie Vedder-t kérte fel néhány dal megírására. Ahogy Penn az extrák között fogalmaz, azért ragaszkodott kezdettől fogva Vedder-hez, mert számára ő az igazi amerikai hang, akire egy ilyen jellegű filmnek szüksége van, ebben pedig mélyen egyetértek vele. Őszintén megvallom, sosem szimpatizáltam a Pearl Jam által képviselt zenei világgal, de Vedder letisztult, főként akusztikus gitáron előadott dalai egytől egyig a kedvenceim közé léptek elő. Bár minden filmhez ilyen zenei anyag párosulna.



Gyorsan kitérnék még a DVD technikai részleteire, ami legalább annyira fontos, mint a fentiek. Nos, ami a képminőséget illeti, ezt csak egy szóval tudom jellemezni: csodálatos. Gyönyörűek, életteliek a színek, tűélesek a jelenetek, ki merem jelenteni, hogy a legszebb képpel bíró korong, amit volt szerencsém látni. Hasonló jókat tudok csak elmondani az 5.1-es eredeti hangsávról, minden apró zörej a helyén van, kellően telt a hangkép, ami a rengeteg természetben játszódó jelenetsor miatt ez esetben talán még fontosabb, mint más filmeknél. Arra azért kíváncsi lennék, vajon eredeti felvétel-e a jelenetek háttérzaja, vagy utómunka eredménye, sajnos erre az extrák között sem kapunk (egyértelmű) választ. Nekem mindenesetre helyben rögzítettnek tűnik, ami nem kis bravúr, ha valóban így történt.

Szólnék még röviden a magyar szinkronról, ami technikai téren szerencsére semmiben sem marad el eredeti társától (szintén 5.1-es, profi keverés), a fordítással kapcsolatban azonban vannak problémáim. A szinkronhangokkal nincs gond, remek választás valamennyi (még a jól megszokott William Hurt – Rosta Sándor párosítást is megkapjuk), és igazán mindent megtesznek, ami tőlük telik; a szájukba adott magyar szöveg azonban sántít néhány helyen. Sajnos előfordul, főleg a narrációnál, hogy túlzottan nyakatekert, többszörösen összetett mondatokat alkalmaz a fordító, ami elsőre kissé zavarosnak tűnhet. Szerencsére azért megszokható, sőt, tekinthetjük akár szándékosnak is, de szerintem azért túlzás. Mint ahogy túlzás a Magic Bus-t Bűvész Busznak fordítani, és erre már tényleg nincs mentség, igenis szégyellje magát a t. fordító, hogy képes volt egy ekkora ökörséggel előállni.

Összességében tehát nem rossz a szinkron sem, első megtekintésre én mégis az angol hangot javasolnám.



Extrák

Kétlemezes kiadás révén sok, finom, ropogós meglepetést vár el az ember a második (és az első) korongtól; kisfilmeket, audiókommentárt, kimaradt jeleneteket, interjúkat, egyéb nyalánkságot. Épp ezért is fájó kimondani, hogy az Út A Vadonba kétlemezes verziója a fentiekből szinte semmit sem képes valóra váltani, és a legnagyobb csalódást okozta számomra, amire DVD csak képes lehet. Az első lemezen a filmen kívül semmi, ismétlem, semmi egyéb tartalmat nem találunk, gyönyörködhetünk az egyébként szépre sikerült menüben, de keresgélni benne hiábavaló lenne. Egy árva audiókommentárra sem futotta a stábnak, hogy az egyéb tartalmakat már ne is említsem. Az első lemez ilyen terén tökéletesen megegyezik bármelyik turkálós gagyi DVD-vel, azaz kapsz egy filmet és jónapot. Aki pedig a kezdeti sokkot a második lemez behelyezésével igyekezne enyhíteni, annak előre szólok, hogy semmit sem fog javulni a helyzet. A kettes korong mindösszesen kettő, ismétlem, kettő kisfilmmel képes gazdagítani a felhozatalt. Ezek együtt összesen bő félórányi játékidőt tesznek ki, és tényleg sok érdekes interjúrészletet és forgatási képsort vonultatnak fel - ráadásul választható magyar felirattal -, de ez akkor is vérlázító. Kérem szépen, ez a két filmecske tokkal-vonóval együtt simán ráfért volna az első lemezre, és úgy, az előzetest mellédobva már egy egész pofás egylemezes kiadást alkotnának. De ezért külön egy második korongot összehányni, és a kettőt együtt „2 Lemezes Extra Változat”-ként a boltokba küldeni, hát ez finoman szólva bicskanyitogató húzás volt a kiadó részéről. A félreértések elkerülése végett megjegyezném, hogy nem csak nálunk került a boltokba ez a változat, hanem az egyszem francia verziót leszámítva minden egyes DVD és Blu-ray kiadás pontosan ebben a formában érhető el. Gratulálok, kedves Paramount, ez bizony a pénzsóvár magatartás iskolapéldája. Én ugyan nem találkoztam még egylemezes hazai kiszereléssel, de ha úgy is elérhető a film, bátran bíztatok mindenkit, hogy azt válassza, és ne adjon ki plusz ezreseket egy szinte töküres extra lemezért.



Megjelenés

A borító igényes munka, és teljes egészében megegyezik az eredeti kiadáséval, természetesen a magyarított szövegeket leszámítva. Sajnos az én példányom tokjának hátsó fele kisebb kihívásokkal küzködött (értsd: undorító módon meggyűrődött a műanyag fólia), de ezt egy cseretok beiktatásával utólag sikerült orvosolnom. (Javaslom mindenkinek, aki nem szeretne hasonlóan járni, hogy sose vegyen randa lopásgátló műanyag téglába tuszkolt DVD-t, mert nehéz átlátni rajta.) A tokot szétnyitva gyönyörű alaszkai tájkép fogad bennünket magyar nyelvű jelenetlistával (utóbbit sok esetben hajlamosak lespórolni). A két korong egyszínű halványszürke szitálást kapott, a feliratokon kívül semmiféle grafika nem található meg rajtuk. Letisztult, nem is néz ki rosszul, de én valami jellegzetesebbnek jobban örültem volna. Szót érdemelnek még a menük, amiket a filmből kiemelt képsorok alkotnak Eddie Vedder zenéjével aláfestve, kellő alaphangulatot kölcsönözve a megtekintéshez. Nagy kár, hogy a fent ismeretetett okok miatt nincs értelme túl sokat időznünk a menüpontok között.



Összkép

Sok okosat nem tudok hozzátenni az eddigiekhez. Az Út A Vadonba az egyik kedvenc filmem, minden téren nagyon sokat jelentő alkotás, ami nyugodtan állíthatom, hogy örökre a szívemhez nőtt, filmen és könyvben egyaránt. DVD tesztről lévén szó azonban feltétlenül szót érdemel a kétlemezes verzió dühítő összecsapottsága, legalábbis ami a tartalmat illeti. Ez a film számomra minden pénzt megér, és büszke vagyok rá, hogy a polcomon tudhatom, viszont mindenképp csalódást keltő, hogy egyáltalán nem beszélhetünk tényleges extra változatról. Ennek ellenére ne hagyjátok ki, bizton állíthatom, hogy a belőle áradó különleges hangulat senkit sem von majd ki a hatása alól.

Film: 10/10
Kép: 10/10
Hang: 9/10
Extrák: 2/10
Megjelenés: 8/10
Ár: 7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr931106753

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása