30
03/2008
1

Forbidden World / Mutant (1982)

Ez alkalommal egy igazi kult-klasszikust mutatnék be a 80-as évek elejéről, Roger Corman pályájának talán legizgalmasabb korszakából. Főként a Star Wars és az Alien sikerének köszönhetően több, igen jól sikerült szörnyes sci-fi került ki ekkoriban a Mester kezei közül, nem egy közülük igazi kincs a B-filmek rajongóinak, mint például Humanoids from the Deep, Battle Beyond the Stars vagy a Galaxy of Terror. Közös jellemzőjük, hogy valamennyiben gusztustalabbnál gusztustalanabb szörnyikék igyekeznek széttrancsírozni a teljes stábot (köztük nem egy bombázó cicababával), lehetőleg még a 80 perc körül mozgó játékidő lejárta előtt.
A Forbidden World sem kivétel ez alól, hiszen egy elég egyértelmű Alien másolat a film, legalábbis látvány szempontjából. A korabeli francia plakát már árulkodó lehet (ne tévesszen meg senkit a cím, a film mindkét néven futott):


De ha ez nem lett volna elég meggyőző, íme egy későbbi német verzió:



Történet, megvalósítás:

Szerencsére sztori tekintetében ezúttal is igyekeztek valami eredetivel előrukkolni, amit nagyon becsülök Corman-ben. A film kezdő képsorain egy Star Wars stílusú űrcsatába csöppenünk, ahol megismerhetjük főhősünket Mike-ot és hű robotját, SAM-et. Párosuk erősen emlékeztet Han Solo-ra és Chewie-ra, hasonlóan csipkelődnek egymással, miközben a szétesőfélben lévő hajójukat próbálják megmenteni a mindenfelé (és természetesen nagy zajjal) röpködő lézerlövedékek közt. Hogy teljes legyen a Star Wars feeling, SAM kísértetiesen emlékeztet egy birodalmi rohamosztagosra, főleg a sisakja, loptam is róla egy képet:




A csatazaj elültével hőseinknek nem sok ideje marad lazítani, SAM ugyanis közli, hogy egy közeli kutatóállomásra vezényelték őket, ahol a tudósoknak segítségre van szükségük. Megérkezvén az állomásra a fehérköpenyes vendéglátók felvázolják a problémát: egy Proto-B nevezetű baktérium kutatása közben bonyodalmak léptek fel. A Proto-B egy rendkívül gyorsan és agresszíven osztódó organizmus, amely látszólag megoldást jelenthet az élelmiszer válságra. Kiderül azonban, hogy a kísérlet vezetője, Dr. Hauser megkísérelte emberi génekkel keresztezni, amitől az mutálódott, és több kísérleti állatot, valamint egy embert is megölt. Sikerült ugyan elzárniuk, de a mutáns továbbra is igen veszélyes. Az események innentől az Alien történetéhez hasonló fordulatot vesznek, a lény elszabadul, rátapad az egyikük arcára és megfertőzi őt. A különbség annyi, hogy ezúttal nem petézésről van szó, hanem fertőzésről, az áldozatok ugyanis igen hamar nyers proteinné (gusztustalan péppé) alakulnak, amely gyorsan osztódik, állandó táplálékforrást biztosítva lényünknek. Mike és társai hamar csapdába kerülnek: a mutáns elzárja előlük a külvilágot, és csak idő kérdése, mikor fertőz meg mindenkit.
A történet tehát meglepően jó, ráadásul tartogat még néhány ötletes fordulatot (a vége különösen jópofa), a kivitelezés viszont problémás. Nem is elsősorban a díszletekkel van gondom, vagy az effektek minőségével, hanem a film 90%-át uraló sötétséggel. Emiatt sajnos magát a kifejlett mutánst sincs lehetőségünk megcsodálni teljes pompájában. Nem az AvP-R tehát az egyetlen idegesítően sötét mozi.
Amit látunk, az viszont megállja a helyét, kellően gusztustalanok a szörny- és hullaeffektek, és a bázis látványa is rendben van.



Karakterek:


Han... azaz Mike Colby, a tökös űrfenegyerek, aki a film nagy részét kigombolt felsőruhában tölti, hogy megcsodálhassuk vonzó, szőrös felsőtestét (a 80 percbe sikerült két erotikus jelenetet is bezsúfolniuk, természetesen ő dönti meg mindkét csajt).
Dr. Hauser, a laboratórium vezetője, aki önös érdekből rossz irányba tereli a kísérletet, de talán mondanom sem kell, a film végére ezért csúnyán megfizet.
Dr. Barbara Glaser, a szexi szöszi doktornéni, Hauser jobbkeze, akinek szexjelenetén kívül a film legpoénosabb perceit is köszönhetjük: kideríti ugyanis, hogy a mutáns remekül ért angolul, mi több, írja és olvassa is a nyelvet (ráadásul számítógépen).
Jimmy, az egyszerű észjárású takarítófiú, a tipikus első áldozat, akit a film nagy részében osztódó proteinpépként csodálhatunk.
Brian, a kötelező fekete karakter, aki képes bemászni egy asztalnyi méretű szörny alá, csak azért, hogy megjavíthasson egy zárlatos áramkört. Meg is szívja ezért.
Tracy, a technikuspipi, akinek csak egy hajszállal rosszabb a teste, mint Barbarának, cserébe jobb mellei vannak és szaunázni is láthatjuk. Mellesleg ő húzza a legtovább.
Earl, a perverz biztonsági ember, aki imád a kamerán keresztül kukkolni, miközben élvezettel játszik... jojójával.
Dr. Timbergen, a láncdohányos, kibírhatalan modorú tudós, aki számomra a film abszolút sztárja, ő fedezi ugyanis fel, mivel pusztítható el a szörny; ami nem más a saját... neeem, ezt nem lövöm le, mindenkinek a saját szemével kell látnia azt a jelenetet.
Na és persze SAM, a női hangú robot, aki csúnya véget ér. Kétszer is.

Rendezés, egyebek:

Nincs túl sok mondanivalóm erről a részről. Allan Holzman tisztes munkát végzett, nem vettem észre különösebb hibát a filmben, egyedül a fájó sötétség az, amiért hibáztatni lehet. A zene klasszikus témák, és a 70-es, 80-as évekre oly jellemző elektronikus prüttyögés keveréke, elviselhető. Az egyik jelenet alatt hallható zongoratéma pedig különösen tetszett. A stáblista szerint a történetért két másik fazonnal egyetemben nem más, mint Jim Wynorski felelős, ami kellemes meglepetés volt a Raptor után. Úgy látszik, zsengébb korszakában még képes volt értékelhető munkát végezni a fickó.

Összkép:

A Forbidden World egy olyan B-film, amit nyugodt szívvel tudok ajánlani a gagyit egyébként kerülőknek is, mert némi kompromisszum árán remek szórakozást tud nyújtani mindenkinek. Nem egy Alien persze, de az ötletes történet, a korrekt szörnyeffektek és persze a csinos pipik abszolút elfogadhatóvá teszik a végeredményt. Corman pályafutásának egyik legjobb darabja.

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr36403476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzsézön 2014.09.25. 10:05:24

Gyerekként láttam még, de most akkor újranézem.