31
03/2008
0

Mennyei Királyság - Rendezői Változat (Kingdom of Heaven - Director's Cut)

Bevezetés
A történelmi filmeknek mindig is nagy hagyományuk volt. Régen, Hollywood hőskorában temérdek készült belőlük. A nézők oda voltak a nagy, grandiózus látványért és az eposzi történetekért. Aztán jött a televízió és a nagy költségvetésű filmek elkezdtek háttérbe szorulni, így a történelmi filmek is. Persze ettől még készültek továbbra is, csak jóval kevesebb és valahogy nem találtak utat a közönséghez egy-két kivételtől eltekintve, mint például Kevin Costner Robin Hood-ja. Aztán 1995-ben Mel Gibson filmje, A Rettenthetetlen jött, látott és győzött. Öt Oscar-díjat söpört be és azonnali klasszikussá vált. Bár a történelmi filmek hulláma nem indult meg rögtön, a stúdiók mégis láttak fantáziát a műfajban, így néhány év elteltével szinte zsinóron jöttek az újabb és újabb filmek. 2000-ben Ridley Scott filmje, a Gladiátor volt az, ami végleg életre keltette a kardozós filmeket. A Russell Crowe főszereplésével készült film nem csak kasszasiker lett, hanem hasonlóan Gibson filmjéhez, az akadémia és a nézők kedvence lett. Még abban az évben látható volt Roland Emmerich filmje, A Hazafi és aztán sorra következtek: A Gyűrűk Ura trilógia (amely noha fantasy, mégis ide vehető bizonyos szempontból), Az Utolsó Szamuráj, Kapitány és Katona, A Karib-tenger kalózai, Trója, Nagy Sándor. Bár ezek a filmek nem arattak osztatlan sikert, én, mint a műfaj nagy szerelmese, mindet imádom. Nagy lelkesedéssel vártam 2005-ben Ridley Scott újabb eposzát, mely a történelem egyik legizgalmasabb korába, a Keresztes Háborúk idejébe viszi el a nézőt. A Mennyei Királyság aztán felemás érzéseket keltett bennem. Úgy voltam vele, hogy jó-jó, de valami mégis, mintha hiányozna. Hát nem véletlenül éreztem ezt. A film eredeti, mozis hossza kb. 140 perc és már megtekintés közben érződött, hogy bizony itt nem kevés jelenet lett a vágóolló áldozata. Néhány jelenet nem volt érthető, a szereplők némely cselekedete pedig magyarázatra szorult. Aztán kezembe került egy cikk, amiben azt olvastam, hogy Scott kegyetlen sokat vágott ki a filmből, mert szerinte a nézők unalmasnak tartották volna. Megdöbbenve álltam a dolog előtt, hiszen egyrészt Ridley mester nem az a fajta, aki a saját művészetét feláldozná bárminek is az oltárán, másrészt miért tartották volna a nézők unalmasnak? A Gyűrűk Ura trilógia részei mind három óra körül voltak, a közönség mégis imádta (a filmek rendezői változata már a négy órához közelített, sőt A Király Visszatér túl is lépte azt, én mégis meg tudtam nézni egy huzamban). Idővel aztán Scott is úgy érezhette, hogy a nézőknek látniuk kell a rendezői változatot is. És milyen jól érezte! A film teljes hossza 194 perc! És itt bizony nem az van, hogy még húsz percnyi csatát láthatunk, nem ám. Harci jelenetből nem sok új került be, inkább csak több vér és több brutalitás látható, ami szintén jót tesz a filmnek. A kimaradt jelenetek szinte kivétel nélkül mind dialógusok a film különböző pontjairól. Gyakorlatilag nincs olyan jelenet a filmben, ahonnan nem vágtak ki valamit. A sztori kibővítése, mondanom sem kell, hogy alapvetően változtatott meg dolgokat, sőt, teljesen új cselekményszál került a történetbe, ami sokkal hitelesebbé tette. A rendezői változat megtekintése után én bizony kijelentem, hogy egy igazi mesterművel van dolgunk! Ennek a filmnek így kellett volna a nézők elé kerülnie!

Szereplők
Ibelini Balian - Orlando Bloom, az egyik legfelkapottabb fiatal színész játsza a valóban is létezett kereszteslovag szerepét. Bloom-ról tudjuk, hogy közepes tehetségű színész, aki sosem fog igazi nagy színművésszé válni. A hősi karaktereket viszont meglátásom szerint nagyon jól hozza. A Mennyei Királyságban először kapott lehetőséget arra, hogy abszolút főszereplő legyen és a rendezői változat után úgy érzem, nem vallott kudarcot. Noha nem egy Russell Crowe, de nem is kell hozzá hasonlítani. Mások, ahogy Maximus és Balian is más. Alakítása korrekt és hiteles.
Jeruzsálemi Szibilla - Eva Green, a neve ellenére francia színésznő játsza Szibilla hercegnő szerepét, aki a király, IV. Balduin húga. A gyönyörű és fiatal Green-nek ez volt élete második filmje, mégsem tűnik zöldfülűnek. A kibővítésnek köszönhetően az ő karaktere is jóval árnyaltabb lesz, jóval szerethetőbb, emberközelibb.
Ibelini Gottfried - Liam Neeson, a kiváló ír aktor kelti életre Balian apjának figuráját. A karakter kitalált, legalábbis a korral foglalkozó könyvek nem tesznek említést Ibelini Gottfriedről. Neeson karaktere sem kevés jelenettel lett gazdagabb. Szerepe jóval kiteljesedettebb így. A kimaradt jelenetek arányát talán jól érzékelteti, hogy míg a mozis változatban Gottfried az első negyed óra után hal meg, itt negyven perc is eltelik, míg búcsút vesz fiától.
Tibériás - Jeremy Irons játsza Jeruzsálem helytartójának szerepét. Ő is több jelenetet kap, ám karakteréhez sokat nem tesz hozzá. Ahogy a mozis verzióban, úgy itt is, Tibériás egyfajta mentor Balian számára. Irons pedig, mint mindig, úgy most is kiváló alakítást nyújt.
Ispotályos - David Thewlis, a remek angol karakterszínész játsza Gottfried leghűségesebb katonájának szerepét. Ő egyfajta harcos pap, aki sokat tanít Baliannak a vallásról és arról, mi fontos az életben. Tibériás karakteréhez hasonlóan nem változik érdemben a figura jelleme, bár ő is több jelenetben tűnik fel. A karakter az egyik legszimpatikusabb a filmben.
Lusignani Guido - Marton Csokas, a magyar származású ausztrál színész játsza Szibilla férjének szerepét, aki végül trónra kerül és ezzel romba is dönti a Jeruzsálemi Királyságot. A filmben Csokas meglehetősen gonosz és kegyetlen figurát formál meg, míg ha emlékezetem nem csal, a valóságban Guido inkább csak öntelt volt és ostoba. Alakítása ezzel együtt kiváló és a bővítésnek köszönhetően hatalomvágyó jelleme még inkább kidomborodik.
Chatilloni Rajnald - Brendan Gleeson, a műfajban már igen jártas ír színész játsza a kegyetlen templomos lovag szerepét. Az ő figurája a valóságban is vérengző vadállat volt és Gleeson nagyszerűen elkapja ezt. Ő Guido tökéletes eszköze arra, hogy kirobbantsa a háborút. Halála a filmben pedig tökéletes történelmi rekonstrukció, az egyik kedvenc jelenetem.
Szaladin - Ghassan Massaoud kelti életre a szaracénok legendás hadvezérének szerepét. Bár ez volt a szír színész első filmje, meglátásom szerint fantasztikus alakítást nyújt. A kibővítésnek köszönhetően az ő figurája is jóval árnyaltabb lett, még nemesebb, emberközelibb.
IV. Balduin Király - Edward Norton, korunk egyik legkiválóbb színésze játsza a leprás király szerepét, aki a kor egyik legbölcsebb uralkodója volt. Az ő uralkodása alatt Jeruzsálem valóban Mennyei Királyság volt, ahol keresztények, muszlimok és zsidók békében éltek egymás mellett. Sajnos betegsége miatt fiatalon meghalt és hozzá hasonló nemes jellem nem tudott már trónra kerülni. Edward Norton egyszerűen zseniális a szerepben, pedig végig egy maszk takarja arcát. Csak a hangjával, illetve testbeszéddel tud játszani, mégis hihetetlenül átütő az egész. Számomra a film legnagyobb alaktása az övé!
V. Balduin Király - Alexander Pott, a számomra teljesen ismeretlen kissrác játsza Szibilla fiának, IV. Balduin unokaöccsének szerepét. Bár nem sok szövege van a filmben és a fiú alakítása sem veheti fel a versenyt a nagyokkal, mégis muszáj róla írnom, hiszen figurája teljes egészében kimaradt a mozis változatból! Szibilla fia a törvényes utód a trónra, IV. Balduin halála után meg is koronázzák, ám hamar kiderül, hogy a fiú, nagybátyjához hasonlóan leprás. Szibilla nem tudná végignézni fia szenvedését, így átsegíti a Mennyországba. Csak ezután koronázzák királlyá Guidót, ami a mozifilmben rögtön IV. Balduin halála után történik. A bővítésnek köszönhetően tehát egy teljesen új cselekményszál került a történetbe, ami történelmileg sokkal hitelesebbé teszi a filmet és sokban befolyásolja a karakterek jellemét.

Látvány - Zene
Ahogy a történelmi filmeknél már megszokhattuk, a jelmezek és a díszletek mindig kiemelt szerepet kapnak. Nem is csoda, hiszen ezek segítenek hitelesebbé tenni a cselekményt. A film jelmez- és díszlettervezői jelesre vizsgáztak, a legtöbb kellék rendkívül korhű. A vizuális effektekről, melyek elkerülhetetlenek egy ilyen méretű film esetében, szintén csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Minden egyes dollár, amit a produkcióra költöttek, meg is látszik. A film zenéjét az egyik legjobb fiatal zeneszerző, Harry Gregson-Williams komponalta. A keleties dallamok nagy mértékben segítenek elmerülni a középkor és a "tengerentúl" mesés világában. Gregson-Williams meglátásom szerint kiváló muzsikát komponált, noha mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy más zeneszerzők filmjeiből is használt fel zenét, mint pl. Marco Beltrami (Penge II), Jerry Goldsmith (A 13. Harcos) és Graeme Revell (A Holló). A film legszebb zenéje pedig nagy valószínűséggel Ridley Scott egyik kedvence a Vida Cor Meum című tétel Patrick Cassidytől, ami már a mester, Hannibal című filmjének opera-jelenetében is elhangzott.

Rendezés
Ridley Scott az egyik legnagyobb mester, akit a mozgókép történelme magáénak tudhat. Minden filmjéről süt egyedisége, rendezői nagysága. A Mennyei Királyság véleményem szerint, az egyik legnagyobb mesterműve. Ez szigorúan a bővített változatra értendő, ami bármikor felveszi a versenyt a Gladiátorral. Úgy gondolom, ha a teljes változat került volna a közönség elé a mozikban, akkor az Oscar-ra is esélyes lehetett volna. Nem is értem, miért kellett össze-vissza vágni ezt a remekművet. William Monahan forgatókönyve így nincs megcsonkítva, minden kerek egésszé válik. A karakterek jóval árnyaltabbak és mélyebbek, a történet jóval érthetőbb és bár ugye egy hollywoodi filmről van szó, mégis történelmileg jóval hitelesebbé válik. Noha ezzel együtt maradtak benne a politikai korrektség miatti ferdítések. Az egyik legszembetűnőbb, mikor a film végén Szaladin minden kereszténynek szabad elvonulást biztosít. Nos, aki olvasott a Keresztes Háborúkról, az tudja, hogy bizony ez azért nem így történt. Ezzel együtt viszont egy rendkívül fontos történelmi korszakról készült, nagyon látványos és olykor - legalábbis szerintem - mély gondolatokat és érzéseket közvetítő filmet köszönhetünk Ridley Scottnak.

Összegzés
A rendezői változatnak köszönhetően egy kimagasló történelmi filmmel van dolgunk, ami ha nem is teljesen pontosan, de meglehetősen hűen mutatja be a Keresztes Háborúk korát, mind a nemes, mind a közember akkori gondolkodásmódját, döntéseit. Elgondolkodtató dolgokat mond a vallásról, a hitről, a jelképekről és legfőkébben a becsületről, az igazi lovagi erényekről. Aki tehát szereti az efféle filmeket, az nem fog csalódni Ridley Scott, Mennyei Királyság című alkotásában.

"Tudod mi vár rád Jeruzsálemben? Egy szebb világ, egy jobb világ, mint amit ismersz. Ott nem az vagy, akinek születtél, hanem akivé tehetséged emel. A lélek királysága. Ott béke van és nem háború. Szeretet és nem gyűlölet. Ez az, ami terád vár a hadjárat végén." - Ibelini Gottfried

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr15405647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.