13
07/2008
0

Wanted (Wanted)

Bevezetés
Bevallom, elég nehéz dolgom van, hogy a jelen esetben tárgyalt filmet milyen műfajba is sorolhatnám be, ugyanis képregény adta az alapját, mégis inkább akciófilm, de sokszor vígjátéknak, vagy inkább paródiának hat, valamint sci-fi elemeket is találhatunk benne. Szóval van itt kavarás rendesen. De mivel mégis az alapoknál kezdődik minden, így a képregények világához kell nyúlnom. Ha azt mondjuk képregény, a legtöbb embernek rögtön jelmezes szuperhősök ugranak be és nem véletlenül. Azonban hiba lenne azt gondolni, hogy csak ilyen típusú történeteket találhatunk e rajzolt füzetek lapjain. Most nem térnék ki a számtalan, direkt gyermekek - illetve gyermeki lelkű felnőttek - számára készült kiváló Pif és Herkules, Asterix, vagy éppen Lucky Luke képregényekre és hasonlóakra. Sokkal inkább fordítsuk figyelmünket az amerikai képregények, azokon belül is a komolyabb hangvételű történetek felé. A hosszú évtizedek óta uralkodó szuperhős kontra szupergonosz összecsapások következtében sok író és rajzoló fejében fogant meg a gondolat, hogy a jól ismert történeteket átformálva, kifigurázva, vagy éppen teljesen megváltoztatva mutassa be. Így születtek pl. olyan különlegességek, mint J. Michael Straczynski két remekműve, az Éledő Csillagok (Rising Stars) és Az Éjfél Népe (Midnight Nation), Alan Moore legendásnál is legendásabb Őrzők (Watchmen) című grafikus novellája, amit a Time magazin az elmúlt évszázad legjelentősebb angol nyelvű irodalmi művei közé is beválasztott, műfajából egyedüliként. De lehetne még említeni szintén Moore-tól a V mint Vérbosszú (V for Vendetta) című sztorit, vagy a másik nagy zseni Frank Miller olyan kult-képregényeit, mint a Sin City és a 300, valamint ott van az egyik személyes kedvencem, Az 52-es Körzet (Area 52) című gyöngyszem, amiből szuper filmet lehetne készíteni. És igen, a végére hagytam azt az alkotást, ami miatt az egész betűhalmaz íródik: a Mark Millar és J.G. Jones kettőse által elkövetett Wanted képregényt. Megejelenésekor ezt a művet volt, aki "a szupergonoszok Watchmenjének" nevezte. Nos, utánaolvasva néhány kritikának ez a jelző bizony több, mint túlzó, de kétségtelen, hogy egyedi hangulatú és rendkívül szórakoztató alkotással van dolgunk. A Wanted ugyanis nem más, mint egy olyan sztori, amiben a főszereplők a gonoszok, illetve a Szövetségnek nevezett szervezetük, akiknek célja, hogy az összes szuperhőst szépen kinyírják. A történet főhőse Wesley Gibson (a figurát Eminemről mintázták) egy tipikus irodai papírtologató, afféle echte zombi. Egészen addig, amíg egy szép napon bele nem botlik Fox-ba, a dögös feka csajsziba (Halle Berry volt a "modell"), aki elmondja neki, hogy az apja az egyik legnagyobb szupergonosz, a Gyilkos (Tommy Lee Jones-t koppintották) volt, aki csak nem rég távozott az örök vadászmezőkre. Fox bevezeti Wesley-t a világot uraló szupergonoszok világába, ami a belső viszályoktól kezd lassan darabjaira hullani. A történetről elég ennyit elárulni, hiszen talán valaki kedvet kap még a képregény elolvasásához. Annyit azonban illik még megemlíteni, hogy az összes karaktert gyakorlatilag a DC Comics két nagy hősének, Batman-nek és Superman-nek az ellenfeleiről mintázták. Megidézésre kerül itt Lex Luthor, Brainiac, Mr. Mxyzptlk, Bizarro, Parasite és Toyman az Acélember nemezisei közül, valamint Joker, Két-Arc, Ra's Al Ghul, Pingvin, Clayface, Rébusz, Méregcsók, Black Mask, Deadshot vagy éppen a Madárijesztő, akik mind Batman dilis "cimborái". Persze azért a Marvel sem maradhatott ki, hiszen Bullseye, Red Skull és Mandarin is ihletként szolgáltak a karakterekhez. Ami ezeken kívül teljesen egyedivé teszi a Wanted-et, az az, ahogy minden gátlás nélkül élcelődik és gúgyolódik a híres szuperhősökön és mindezt nyíltan. Az pedig csak hab a tortán, hogy a karakterek egyikével sem tud az olvasó azonosulni, hiszen mindegyikük teljesen amorális, semmilyen erkölcsi értékrenddel nem rendelkeznek. Ezek után adta magát a lehetőség, hogy minden idők egyik legegyedibb képregényfilmje készülhessen el, ám Hollywood - természetesen - máshogy akarta. A három forgatókönyvíró, Michael Brandt, Derek Haas és Chris Morgan már akkor elkezdték írni a szkriptet, amikor a hat részes képregénynek még csak az első két száma jelent meg. Ennek pedig az lett a következménye, hogy nem csak a történet tér el az eredetitől, de gyakorlatilag egy-két karakter nevén és az alapsztori főbb pontjain kívül mindent megváltoztattak. Na lássuk, mi sült ki belőle.

Szereplők
Wesley Gibson - James McAvoy, a rendkívül tehetséges, feltörekvő skót színész játsza a sztori központi figuráját. McAvoy a Vágy és vezekléssel robbant be a köztudatba, de nekem már a Dűne Gyermekeivel is bizonyította tehetségét. James most sem hibázik, Wes figuráját teljes átéléssel hozza, amihez társul Csöre Gábor zseniális szinkronja, ami hozzásegíti a figurát ahhoz, hogy a film legerősebb pontja legyen. Ha van olyan, ami igazán értékelhető ebben a filmben, az Wesley figurája és az őt alakító McAvoy játéka.
Fox - Angelina Jolie, a pornósztárok testi adottságaival megáldott színésző játsza a dögös, rejtélyes végzet asszonyát, aki bevezeti West az árnyékvilágba. Annyit leszögeznék, hogy Jolie nem tehetségtelen színésznő, kétségkívül karrierje során akadtak nagyon jó pillanatai, de összességében durván túlértékeltnek tartom a képességeit. A Brangelina néven elhíresült médiaszörny kevésbé irritáló felének nem nagyon kell megerőltetnie magát, legtöbbször csak hideg és dögös mosolyokat ereszt meg, na meg nagyon szexi. Kb. ennyi a szerepe.
Sloan - Morgan Freeman, a legendás nagyöreg játsza a film mentorfiguráját. Hogy Freeman hányadszor hozza már ezt a karaktert, összeszámolni sem lehet, de tény, hogy még mindig hitelesen és jól csinálja. Az öreg mindent megtesz, nem ő tehet róla, hogy a szerepe totálisan sablonos és kiszámítható. Karaktere egyébként egyike annak a háromnak amelyik konkrétan megmaradt a képregényből igaz, neki már a nevét is átírták (az eredetiben Solomon Seltzer volt).
Cross - Thomas Kretschmann, a kiváló német színész játsza a rejtélyes bérgyilkos szerepét, aki sorra, egymás után öli meg a Szövetség tagjait valami homályos indoknál fogva, persze a végére minden kiderül. Kretschmann nagyszerű aktor, ezt több európai filmben bizonyította karrierje során. Sajnos a tengerentúli alkotásokban többnyire jelentéktelen mellékszerepeket osztanak rá. Ez most hála Istennek nincs teljesen így, bár nagyon keveset szerepel és alig beszél, de figurája végre nem egy egydimenziós papírmasé karakter. McAvoy mellett a film fő erénye ő.
Pekwarsky - Terrence Stamp, a híres karakterszínész játsza Cross csak néhány percre feltűnő segítőtársát. Stamp szokásához híven jól játszik, bár a szerep gyakorlatilag semmit nem követel tőle, amit ne tudna a kisujjából kirázni. Egyesetleges folytatásban a figuráját nagyszerűen ki lehetne használni. Reméljük a forgatókönyvíróknak lesz ennyi eszük, mert folytatás az garantáltan lesz.
Cathy - Kristen Hager, az Aliens vs. Predator dögös szőke bulája játsza a film dögös szőke buláját, aki Wesley "barátnője", ám nála visszataszítóbb szőke picsa kevés létezik. Figurája ezzel együtt állatian vicces, nagyon jó lehet szórakozni rajta, amit csak emel a jól megírt szinkron. Kiváncsian várom Hager kisasszony következő dögös szőke bula alakítását, mert vizuálisan igen izgis.
Barry - Chris Pratt, a Narancsvidék és az Everwood című sorozatokból ismert fiatal színész játsza Wes "legjobb barátját", aki Cathy-hez hasonlóan a humor-faktort növeli. Pratt halálosan jól hozza a butábbnál-butább fejeket, Cathy karakterével együtt olyanok, mint egy önmagát komolyan vevő Stan és Pan páros. A folytatásban sok humort lehetne kiaknázni a visszatérésükkel.

Történet
Ugye a bevezetőben már kitértem rá, hogy a forgatókönyvírók gyakorlatilag alig tartottak meg valamit az eredeti történetből. Namármost, ha voltak annyira pofátlanok, hogy ennyire átgyúrnak valamit, akkor az ember várná, hogy valami kellően fordulatos és jó sztorival állnak majd elő. Hát nem ez történt. A Wanted története ugyanis a szokásosnál is sablonosabb és kiszámíthatóbb, tele rengeteg menőnek szánt, ám gáz jelenettel és párbeszéddel. A karakterek Wesley figuráját leszámítva teljesen súlytalanok és felszínesek. Fox, Sloan, Cross és Pekwarsky karaktereiben rejlő lehetőségeket meg sem próbálják kihasználni, pedig lett volna bennük spiritusz. A Cathy-Barry páros ugyan nagyon jól el van találva, de ez édeskevés ahhoz, hogy mentsék a helyzetet. A szereplőknél ezért is nem írtam a többi bérgyilkosról, pedig vannak még jópáran. Egyszerűen annyira semmilyenek mind a karakterek, mind az őket "alakító" színészek, hogy simán felcserélhetőek lennének egymással. Ezek után elmondhatjuk, hogy a Wanted sztorija nemhogy a képregény történetének színvonalát nem közelíti meg, de még egy átlagos nyári közönségfilmét is alig-alig.

Látvány - Zene
A film természetesen a látvánnyal próbálja főként lenyűgözni a nézőt, de meglátásom szerint ezzel sem képes túl nagy hatást elérni. Példának okáért miért esnék hasra a belassuló-elforduló képektől, kilenc évvel a Mátrix után? Már a két folytatásban sem voltak ezek olyan hű de nagy húzások, nem, hogy most, ráadásul annyiszor használják, hogy lassan jojózni kezdett a szemem. A film képi világ semmilyen szinten nem egyedi, teljes mértékben igyekszik trendi és "cool" lenni, persze az esetek úgy 90%-ban egyáltalán nem az, pusztán lerágott csont, ezersze látott vizuális klisék. Az operatőr, Mitchell Amundsen és a vágó, David Brenner ezzel együtt mindent kihoznak belőle amit csak lehet. A film zenéjét a legendás Danny Elfman szerezte, aki nem arról híres, hogy gyenge score-t szerezne bármelyik filmhez is. Hát a Wanted kapcsán még neki is sikerült némiképp alulteljesítenie magát. Az általa írt filmzenében semmilyen karakteres, "elfman-es" hatást nem tudok felfedezni, mintha a sztori semmilyensége rá is kihatott volna. Azért viszont jó pont, hogy a Nine Inch Nails - Every Day is Exactly the Same, illetve Andrea Boccelli - Time to Say Good-Bye című számait nagyszerű érzékkel használják.

Rendezés
A filmet az a Timur Bekmambetov vezényelte le, aki órási sikert aratott az Éjjeli Őrség és folytatása, a Nappali Őrség című filmjeivel. Nos, én nem láttam a kazah származású orosz rendező egyik korábbi filmjét sem, így e két ruszki szuperprodukció is kimaradt. Ez azt jelenti, hogy mindenféle viszonyítási alap nélkül ültem le a Wanted elé, persze a két Őrség-filmről hallott pozitív kritikák némi elvárást ébresztettek bennem. A film megtekintése után viszont azt kell mondanom, hogy vagy Bekmambetovot is bedarálta Hollywood, vagy a fickó alapvetően jóval túlértékeltebb, mint amennyit valójában tud. A Wantedben ugyanis semmilyen egyedi direktori húzást nem tudok felfedezni, az egész olyan hatást kelt, mintha minden egyes kockáját láttuk már volna korábban. A direktor javára írható, hogy a film nagy részében nem is próbálja komolyan venni saját alkotását - ugyan hogyan is lehetne a csavart golyókat, meg az 50 kilométerről leadott lövéseket - hanem kellő önironiával kezeli azt. Ennek ellenére nem lehet megmásítani a tényt, hogy a Wanted egy ezer sebből vérző történet, ahol az érdekes dolgokat nem magyarázzák meg, a hülyeségek viszont mindennél jobban tobzódnak és mindennek tetejében semmilyen eredetiséggel nem bír.

Összegzés
Összességében azt kell mondanom, hogy a Wanted egy színtelen-szagtalan tucatlátványfilm a szokásosnál is kreténebb sztorival és jelenetekkel. Ha az ember képes az agyi tevékenységét kb. nullára redukálni, akkor még jól is tud szórakozni, sőt! James McAvoy és magyar hangja, Csöre Gábor miatt pedig egyenesen érdemes is megnézni. De csak miattuk. Több igazi értéket ugyanis nem igazán, csak nyomokban képvisel. Lezárásként pedig álljon itt a film mondanivalója: Lúzer vagy? Lenéz mindenki? Igazi balféknek érzed magad? Nosza, legyél gyilkos és nyírj ki mindenkit! Látod? Máris menő vagy!

A nagyszerű és részletgazdag Wanted képregény-leírásért pedig köszönet a képregény.net oldalnak és Olórinnak!

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr46566034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.