07/20081
Történetek A Sötét Lovagról V - Batman: Kezdődik (Batman Begins)
Bevezetés
Joel Schumacher második Batman filmje, a Batman & Robin elé nagy várakozásokkal tekintettek mind a nézők, mind a producerek és a gyártó stúdió. A rajongók színvonalas folytatást vártak, a készítők pedig tonnaszámra dőlő pénzhegyeket. Sajnos mindenkinek csalódnia kellett, hiszen a film mind a nézők, mind a kritikusok szemében csúnyán megbukott és a kasszáknál sem teljesített fényesen. A film 125 millió dollárba került, ám hazájában alig több, mint 107 millió dollárt tudott összekaparni, világviszonylatban pedig nagyjából 238 millió dollárt keresett. Akárhogyan is nézzük, ezek bizony katasztrofális eredmények, melyeknek köszönhetően hosszú évekre jegelték a Batman-filmeket, de erről majd később. Előbb nézzük, hogy a Denevérember egyéb mozgóképes verziói mikor és milyen formában kerültek a nézők elé. Már említettem a Superman – The Animated Series című rajzfilmsorozatot, amely 1996-tól egészen 1999-ig futott és ezen széria számos epizódjában felbukkant a Sötét Lovag. De kapott Batman új, saját sorozatot is. A The New Batman Adventures 1997-től 1999-ig két évadot élt meg és hasonlóan kiválóra sikeredett, mint a ’92-’95 között sugárzott elődje. 1999-ben aztán úgy érezték, hogy némiképp modernizálni kell a figurát, így született meg a Batman Beyond című rajzfilmsorozat, mely a jövő Gotham-jében játszódott és a megöregedett Bruce Wayne helyét egy fiatal srác, Terry McGinnis veszi át. A sorozat ’99-től 2001-ig futott és meglepően sikeres volt, még képregény formában is folytatódott. És persze ott volt még két Igazság Ligája rajzfilmsorozat, a 2001-től 2004-ig vetített Justice League és a 2004-től 2006-ig sugárzott Justice League Unlimited, melyek a DC Comics szinte valamennyi hősét felvonultatták az évek során. De felbukkant a karakter a Static Shock (2000-2004) néhány epizódjában és The Batman címmel egy teljesen újszerű széria is kezdetét vette 2004-ben, mely máig tart és ami igen sok rajongó tetszését nem nyerte el. Persze nem csak sorozatok készültek animációs formában, hanem egész estés filmek is. 1998-ban jött a közepesen gyenge Batman & Mr. Freeze: Sub Zero, 2000-ben a remekül sikerült Batman Beyond: Return of the Joker, 2003-ban a meglepően jó Batman: Mistery of the Batwoman, 2005-ben a rendkívül hülye The Batman vs. Dracula és 2008-ban a kiváló Justice League: The New Frontier. No de ennyit a rajzfilmekről. Ami a hús-vér Batmant illeti, 2002-ben, a mindössze egy évadot megélt, szintén DC Comics képregény alapján készült Birds of Prey sorozat nyitó epizódjában Bruce Thomas játszotta el a Sötét Lovagot, míg Jokernek a legendás Mark Hamill kölcsönözte a hangját, csakúgy, mint a rajzfilmek legtöbbjében. És hogy a mozis Batman sorsa hogyan alakult? Hát az talán még ennél is kuszább. A negyedik rész katasztrofális fogadtatása után Joel Schumacher vissza kívánt térni a sötétebb, komorabb stílushoz, ehhez pedig két történet is a rendelkezésére állt. Az egyik a „Batman Triumphant” névre hallgatott, a forgatókönyvet pedig Mark Protosevich írta. Ebben Batman, Robin és Batgirl is visszatérnek, az ellenfelek pedig a Madárijesztő és Harley Quinn lennének, valamint néhány jelenet erejéig a Joker is felbukkan, mint Batman legnagyobb rémálma. Schumacher kedvelte a sztorit, valamint a szereplőgárda is körvonalazódott: George Clooney, Chris O’Donnell és Alicia Silverstone is jelezték, hogy szívesen visszatérnének, a Madárijesztő szerepére Steve Buscemi volt kinézve, Harley Quinn-nek (aki a forgatókönyv szerint a Joker lánya) állítólag Madonna volt a legesélyesebb, az igazi szenzáció azonban, hogy Jack Nicholson szívesen visszatért volna egy rövidke szerep erejéig Jokerként. A másik lehetséges verzió címe „Batman: DarKnight” volt. Ennek a forgatókönyvét Lee Shapiro és Stephen Wise írták. Ebben Batman és Robin szerepelnek, ám Batgirlt kilőtték (George Clooney és Chris O’Donnell még mindig képben voltak). Ellenségnek a Madárijesztő és a Man-Bat volt kinézve, előbbi szerepére még mindig Steve Buscemi tűnt befutónak, míg utóbbira Jeff Goldblum pályázott jó eséllyel. Ez a történet kellően sötétnek, morbidnak, már-már horrorisztikusnak hatott, valahol félúton a Batman Visszatér és a Mindörökké Batman között. Meggyőződésem, hogy jó film készülhetett volna belőle, de a Batman & Robin óriási buktája végül arra sarkallta a Warner Bros. fejeseit, hogy Schumacher-nek és csapatának intsenek búcsút és próbáljanak új utakat keresni. Ezek után a stúdió még több forgatókönyvet rendelt be. Ezek egyike egy „Batman Beyond” film lett volna, melyben az öreg Bruce Wayne szerepére a rajongók Clint Eastwood-ot akarták és a stúdió hajlott is rá, hogy megszerezze, míg a másik nagy sztár Jack Nicholson lehetett volna, aki újra el akarta játszani Joker szerepét. A forgatókönyvet Paul Dini, Alan Burnett és Boaz Yakin írták, utóbbi volt kinézve rendezőnek, ám végül ez a projekt is a kukában kötött ki. Ezek utána két lehetséges verzió futott párhuzamosan. Az egyik a „Batman: Year One” volt, mely Frank Miller azonos című legendás képregényén alapult és a Sötét Lovag megszületését mutatta volna be. A forgatókönyvet maga Miller írta Josh Whedon-nal és a független filmes zseni, Darren Aronofsky-val közösen, aki rendezője is lett volna a filmnek. Batman szerepére több színész szóba került, mint pl. hogy Val Kilmer visszatér, aztán jelölt volt Keanu Reeves, Ben Affleck és egy feltörekvő tehetség, Christian Bale is. Aronofsky jóbarátja volt Joel Schumacher, aki azt mondta a fiatal filmesnek, ne is álmodjon róla, hogy a stúdió hagyja majd, hogy egy egyedi, sötét Batman-filmet készíthessen. Hogy ez mennyire befolyásolta a fiatal rendezőt nem tudni, ám a huza-vona addig fajult, míg Aronofsky kiszállt, a projektből pedig megint nem lett semmi. A másik lehetséges film az igen epikus Batman vs. Superman címen futott. Ennek forgatókönyvét a kiváló szkripter, Andrew Kevin Walker, valamint Akiva Goldsman írták, rendezőnek pedig a német Wolfgang Petersen-t nézték ki. Superman és Batman szerepére is számtalan fiatal színészt meghallgattak. Az Acélember most nem témája az írásomnak, így ezt a felét kihagynám, Batman-ként viszont szóba került Colin Farrell, Johnny Depp, James Franco és itt is esélyes volt Christian Bale. A stúdió itt is hezitált, nem tudtak sok dologban dűlőre jutni, így végül Petersen kiszállt és inkább a Trója című történelmi filmet választotta, ezzel ez a verzió is kútba esett. Ezek után került képbe egy angol úriember, aki a Christopher Nolan névre hallgatott és nagy Batman-rajongó volt. Nolan 1998-ban debütált Following című filmjével, ami épp elegendő volt ahhoz, hogy megcsinálhassa következő filmjét, a 2000-ben bemutatott Memento-t, ami azonnal kultuszfilmmé vált. 2002-ben aztán jött az Al Pacino, Robin Williams és Hilary Swank főszereplésével forgatott Insomnia, mely szintén remekül sikerült és ez a két film elegendőnek bizonyult, hogy meggyőzze a Warner fejeseit, ő a megfelelő ember egy Batman-filmre. Nolan nagy hévvel vetette magát a munkába, David S. Goyer-rel közösen meg is írták a forgatókönyvet, mely Jeph Loeb legendás képregényét, A Hosszú Halloween-t (The Long Halloween) és Frank Miller Első Év-ét (Batman: Year One) vette alapul. Nolan az elejéről akart kezdeni mindent, elfelejtve a korábbi filmeket. Ő Batman születését akarta bemutatni, méghozzá minden eddiginél realisztikusabb módon. Számtalan színész meghallgatása utána végül a már sokadszor próbálkozó Christian Bale - a Mindörökké Batman idejében még Robin szerepére is pályázott - lett a befutó a Sötét Lovag szerepére, mellé leszerződtetett még több, mint fél tucat világsztárt és kapott 150 millió dollárt, hogy olyan Batman-filmet varázsoljon a vászonra, amilyet még senki sem látott. 2005-ben pedig mozikba is került a Batman Kezdődik című alkotás, mely új fejezetet nyitott a képregényfilmek sorában.
Szereplők
Bruce Wayne/Batman – Christian Bale, a feltörekvő walesi színész kapta meg Gotham Sötét Lovagjának szerepét. Bale számtalan zseniális alakítással bizonyította kivételes képességeit, Bruce Wayne szerepére pedig igazi telitalálatnak bizonyult. Olyannyira, hogy nyugodtan kijelenthetjük, nála jobb Batman sosem volt. Egyszerűen tökéletes színész, aki gond nélkül képes megformálni bármilyen karaktert, így Batman figuráját is mesterien hozza. A film számtalan erénye közül egyértelműen ő a legerősebb, az ő játéka az abszolút csúcspont.
Alfred Pennyworth – Michael Caine, a brit színészlegenda kapta Batman hűséges inasának, és afféle pótapjának szerepét. Caine remek választás a szerepre, maximálisan hiteles alakítást nyújt, hiszen életbölcsessége valósággal sugárzik a karakterből. Korábban többször megjegyeztem, hogy Michael Gough mennyire jó Alfred volt. Hát Caine még nála is jobb. Eredetileg Anthony Hopkins-t szerették volna szerződtetni, ő azonban nem vállalta. Örülök, hogy Caine kapta a szerepet.
Henri Ducard – Liam Neeson, a kiváló ír színész játsza Bruce mentorának és kiképzőjének szerepét, aki jóval több annál, mint akinek mutatja magát. Neeson karrierje során számtalan hasonló figurát eljátszott – pl. a Baljós Árnyakban Qui-Gon Jinn figurája – így gond nélkül képes hozni a mester szerepét. Meg kell hagyni, jól is áll neki, kiváló alakítást nyújt, a Bale-el közös jelenetei rendkívül emlékezetesek. Érdekesség, hogy eredetileg Viggo Mortensen volt kinézve a szerepre, de ő lemondta a lehetőséget.
Rachel Dawes – Katie Holmes, a Dawson és a haverok című tinisorozatból ismert fiatal és szép színésznő játsza Bruce gyermekkori barátjának és nagy szerelmének szerepét, aki felnőve megrögzötten harcol a bűn ellen. Holmes bájos jelenség, de sajnos azt kell mondanom, hogy híján van a színészi tehetségnek. Egyértelműen ő a leggyengébb pontja a filmnek. Tulajdonképpen az egyetlen gyenge pontja. Nolan amúgy kizárólag rá írta a szerepet, ő volt az egyetlen választása.
James Gordon – Gary Oldman, a legendás karakterszínész játsza Gotham jóságos rendőrét, aki itt még nem kapitány, pusztána hadnagyi rangban van. Oldman legtöbbször gonosztevőket alakít, így üdítő őt pozitív szerepben látni. Tökéletesen alakít, ráadásul külsőre is hasonlít rajzolt elődjéhez. Oldman előtt egyébként Chris Cooper, Kurt Russell és Dennis Quaid is esélyesek voltak, de egyikük sem vállalta.
Dr. Jonathan Crane/The Scarecrow – Cillian Murphy, a jeges tekintetű ír színész játsza az elmebeteg pszichiáter szerepét, aki titokban a maffiának dolgozik és Madárijesztőként félelemgázával bárkit képes az őrületbe kergetni. A kiváló alakítást nyújtó Murphy eredetileg Batman szerepére jelentkezett, ám azt elbukta, viszont annyira mély benyomást tett Nolan-ra, hogy neki adta a Madárijesztő szerepét. A feladatra egyébként állítólag a sokk-rocker Marilyn Manson is esélyes volt.
Carmine Falcone – Tom Wilkinson, a remek angol színész játssza Gotham utolsó „régi vágású” maffiózóját, aki a Római becenévre hallgat. Wilkinson nagyon jó színész, a gengszterfőnök figuráját is tökéletesen hozza. Valósággal árad belőle a felsőbbrendűség és a másokkal szembeni megvetés. Kiváló karakter egy kiváló aktor tomácsolásában.
Lucius Fox – Morgan Freeman, a veterán színész játsza a Wayne-művek fejlesztési részlegének vezetőjét, aki ellátja Batman-t a spéci kütyüivel. Alfred mellett Lucius a hős másik nagy támasza és segítsége, így a karakter fontos szerepet játszik a történetben. Freeman nagyszerű színész, így ez a szerep neki nem kihívás, csuklóból hozza is az egészet. Érdekesség, hogy Freeman sem az első választás volt, hiszen eredetileg Laurence Fishburne-t akarták, de ő nem vállalta.
Ra’s Al Ghul – Ken Watanabe, a nagyszerű japán aktor kelti életre Batman egyik legnagyobb ellenségének szerepét. Az alkotók változtattak a karakteren, csavartak rajta egyet, ami igencsak előnyére vált a filmnek. A figura így még összetettebbnek és természetfelettibbnek tűnik. Bár Watanabe nem kap nagy szerepet, alakítása mégis fajsúlyos, nagyszerűen emelve ezzel a film színvonalát.
Richard Earle – Rutger Hauer, a holland származású veterán aktor játsza a Wayne művek vezérigazgatóját, aki inkább saját pecsenyéjét sütögetné, minthogy jól vezesse a vállalatot. Hauer ismert színész volt a ’80-as években, aztán hosszú időre eltűnt a b-filmek mocsarában. Az új Batman azonban némiképp visszahozta megtépázott hírnevét, ráadásul jó is játszik, rövid ideig jelen lévő karaktere nagyszerűen színesíti a palettát.
Arnold Flass – Mark Boone Junior, a remek karakterszínész játsza Gordon társát, a korrupt zsarut. Boone nem először játszik ilyen karaktert, jól is áll neki. Igazi visszataszító figurát hoz, aki annyira alávaló, hogy már szimpatikus. Nagyszerű karakter, egyébként alighanem ez a figura ihlette a ’89-es Batman-ben látható Max Eckhardt nevű figurát.
Joe Chill – Richard Brake, a számomra eddig ismeretlen walesi színész játszotta a piti bűnöző karakterét. Ő az, aki megöli Bruce szüleit, megteremtve ezzel a tettével a Sötét Lovagot. Brake sem szerepel túl sokat, de remekül hozza a Chill figuráját, aki most először tűnik fel a Batman-filmek történetében. Ez a szerep nagy áttörés volt amúgy a színésznek, ezek után több, nagyobb filmben kapott szerepet.
Látvány – Zene
Mielőtt Christopher Nolan képbe került volna, egy dolgot biztosan tudtak a producerek. Mégpedig azt, hogy teljesen el kell szakadni a Batman & Robin csiricsáré marhaságaitól. Az angol direktor érkezésével aztán kialakult az új irányvonal, a realisztikusságra való törekvés. Nolan azt akarta, hogy Gotham City és a benne élő karakterek hassanak valósnak, ne legyenek a valóságtól elrugaszkodottak. Ez persze a látványvilágra is vonatkozott. Mivel a film divatos szóval élve, afféle „reboot”, azaz nem folytatása a korábbi részeknek, hanem azokat figyelmen kívül hagyja, ezért az elejéről kezdi a dolgokat. Ennek köszönhetően nyoma sincs a Burton-re jellemző sötét, gótikus világnak, de a Schumacher teremtette képregényszerűbb színorgiának sem. A látványtervező Nathan Crowley éppen ezért nem is alkalmaz a korábbi filmekre jellemző díszleteket, az egész úgy néz ki, mint egy „normális” világ, Gotham is teljesen átlagos város látszatát kelti. Egyedül a Batman-t körülvevő spéci kütyük, illetve a várost átszelő monumentális vasút tűnik futurisztikusabbnak. A kiváló operatőr, Wally Pfister ezt a hétköznapi világot pedig úgy fényképezi, hogy mégis képes vele sötét és nyomasztó hatást elérni, tökéletes hangulatot teremtve ezzel. A jelmeztervező Lindy Hemming is remek munkát végzett. A film valamennyi szereplőjének ruházata tökéletesen passzol azok jelleméhez. Ducard, Falcone, Ra’s Al Ghul is hibátlan, de a rosszfiúk közül különösen a Madárijesztő megjelenése marad emlékezetes. Külön ki kell emelni a Sötét Lovag, Batman jelmezét, ami az eddigiektől eltérően masszívabbnak, páncélszerűbbnek hat, ráadásul fenyegetőbb hatást kelt az egész, tökéletesen passzol Christian Bale alakításához. Felejthetetlen a Batmobile is. Míg a korábbi autók mind áramvonalas sportkocsikra hasonlítottak, addig itt egy masszív monstrumot kapunk, ami olyan, mintha egy tankot kereszteztek volna egy Hammer terepjáróval és egy Lamborghini-vel. Alapvető kritérium volt, hogy a Batman-t körülvevő kütyük mind a célszerűséget szolgálják és ne dekorációs látványelemek legyenek. A látványtervezők pedig maximálisan teljesítették ezt. A zene terén is új utakra tévedünk. Korábban Danny Elfman és Elliot Goldenthal alkották meg a Batman-univerzum feledhetetlen témáit és ezúttal egy nem kevésbé neves párosra hárult a feladat, hogy zeneileg újraalkossák a Denevérember világát. A két legenda, Hans Zimmer és James Newton Howard pedig mesterien teljesítették a feladatot. Az általuk komponált témák teljesen különböznek a korábbiaktól, sokkal visszafogottabbak azoknál, mégis karakteresek és erőteljesek. A két komponista teljesen eltérő stílust képvisel, mégis hihetetlenül harmonikus az, amit közösen összehoztak. Csodálatos filmzenét alkottak, ahol minden egyes tétel címe egy-egy denevérfaj elnevezését takarja latinul. A komolyabb megközelítés egyben azt is jelentette, hogy a film ezúttal mentes lesz a divatos slágerektől és ez csak előnyére válik a produkciónak.
Rendezés
Christopher Nolan már második filmjével, a Memento-val megmutatta, hogy nem akárki bukkant fel Hollywood újgenerációs rendezői között. Második filmje, a hagyományosabb Álmatlanság, pedig egy kiemelkedően jó krimi, szupersztárokkal a főszerepben. Ez a két alkotás híven tükrözi, hogy Nolan remekül tud sötét, nyomasztó, de realisztikus hangulatú filmeket készíteni. Ez a fajta személetmód pedig tökéletes a Jeph Loeb, Frank Miller és Alan Moore által kitaposott nyersebb Batman-világhoz. Nolan semmit nem kapkod el, tökéletesen vezeti fel a cselekményt és a szereplőket, nagyszerűen felépítve ezzel a történetet és a belőle fakadó feszültséget. Most először láthatjuk Batman megszületését és nem is akárhogyan. Lépésről-lépésre látjuk, ahogy a gazdag, naív gyerek beutazza a világot, megismerve a fájdalmat, magányt, szenvedést, a bű és bűn közötti különbséget, felkészítve a testét és a lelkét, hogy szembe nézzen saját belső démonaival és legyőzze a városát fenyegető sötétséget. A Batman Kezdődik lehengerlő utazás a félelmek világába, egy olyan világba, ahol a cél szentesíti az eszközt, tökéletesen felépítve azt, hogyan jut el egy ember odaáig, hogy denevérnek öltözzön. Megmutatja miért fontos egy jelkép, milyen erő lakozik mögötte. Megmutatja, hogy Bruce miért a denevért választja és hogyan szolgálja az a céljait. Ez a mozi bizony teljesen más, mint amit nem csak a korábbi Batman-filmekben, de az összes eddigi képregényfilmben megszokhattunk. Ehhez persze kellett Nolan és David S. Goyer remekbe szabott forgatókönyve, amely mellőz minden felesleges sallangot, minden egyes cselekményszál, minden egyes párbeszéd a történet szolgálja. Nolan maníroktól mentes rendezői stílusa pedig nagyszerűen kelti mindezt életre. A film annyira egységes, koherens jól működő egésszé áll össze, hogy Katie Holmes halovány játékán kívül semmilyen hibát nem tudok felfedezni benne.
Összegzés
Összességében nem lehet mást mondani, minthogy Batman nyolc év után visszatért és nem csak kiköszörülte a hírnevén esett csorbát, hanem erősebb, mint valaha! A Sötét Lovag végre most először igazi mivoltában látható, abban a formában, ahogyan mindig is kellett volna ábrázolni. Persze a korábbi verziók is remekek, a két Burton-film és az első Schumacher-verzió, hiszen kiváló groteszk mesevilág mindkettő, de össze sem lehet hasonlítani Nolan stílusával. Ő képes megmutatni, hogyha Batman-t realisztikusabb környezetbe helyezik, akkor figurája még erőteljesebb még inkább megmutatkozik, miért is ő minden idők legnagyszerűbb képregényhőse. A tökéletesen sikerült film pedig sikert is aratott, hiszen hatalmas kritikai- és kasszasiker lett. A folytatás természetesen nem maradhat el, ennek bemutatására pedig idén nyáron, a mai naptól kerül sor. A Sötét Lovag címet viselő folytatás pedig a hírek szerint a Batman Kezdődik minden erényét megsokszorozza, egyetlen hibáját pedig lazán kijavítja. Tűkön ülve várom hát, hogy a Nolan-Bale páros újra elkápráztasson, kiegészülve seregnyi világsztárral, köztük az élete utolsó befejezett – és talán legnagyobb – alakítását nyújtó Heath Ledger-rel. Készüljünk hát, mert itt van a Bűn Bohóc Hercege és válaszként rá a sötétségből eljő a Lovag!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Asszem 2008.08.11. 09:30:17
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
