11
01/2009
1

Zack és Miri pornót forgat (Zack And Miri Make A Porno)

Bevezetés
Nem is olyan rég, egy nagyon közeli galaxisban... Kezdhetnénk a bevezetőt arról az úriemberről, aki a független, mondhatni "gerilla filmesek" egyik, ha nem a leghíresebbjévé vált Amerikában. Igen, Kevin Smith-ről van szó, a Star Wars imádó, képregény-mániás, mélyen katolikus New Jersey-i srácról, aki a '70-es évek végén, '80-as évek elején született nemzedék számára vált igazi kultrendezővé. Fetrengős poénokban és vastagon csavart jointokban bővelkedő sikertörténete 1994-ben kezdődött, amikor Scott Mosier-rel létrehozta a ViewAskew nevet viselő produkciós cégét és mindössze 27.000 dollárból, amatőr színészekkel leforgatta első filmjét. Ez volt a Shop-Stop (Clerks), mely 3 millió dollárt termelt a mozikasszáknál és rövid idő alatt kiritkai- és közönségkedvenc lett. A fekete-fehér, egész idő alatt egy éjjel-nappali boltban játszódó film nem csak pénzt és hírnevet szerzett Smith számára, hanem életre szóló barátságot Jeff Anderson-nal, Brian O'Halloran-nal és Jason Mewes-szel. Utóbbival máig feledhetetlen és visszatérő párost alkottak/alkotnak Jay és Néma Bob szerepében. A Shop-Stop talán annak köszönhette sikerét, hogy minden sallang nélkül, a lehető legtisztábban mutatta be az egyszerű, céljukat kereső fiatalokat, akik teljes szívből képesek rajongani bármiért, amiben örömüket lelik. Legyen az film, képregény, fű vagy csajok, ráadásul mindezt olyan humorral és jól megírt szövegekkel tette, hogy lehetetlenség nem imádni. 1995-ben aztán újabb művel gazdagodott a ViewAskew Univerzum, hiszen jött Smith második filmje, a Shop-Show (Mallrats), immáron színesben, nagyobb költségvetéssel, ám ugyanazzal a lelkesedéssel, szívvel és lélekkel. Visszatért Jay és Néma Bob, ráadásul olyan színészekkel gazdagodott Smith univerzuma mint feltörekvő tehetség Ben Affleck és az első főszerepét alakító, egykori gördeszkás Jason Lee, aki valamikor a Sonic Youth egyik videóklipjében debütált a kamerák előtt. A helyszín ezúttal egy bevásárlóközpont volt minden pozitív és negatív velejárójával, ami egy embert csak érhet egy ilyen helyen. A film hol életszerűen, hol groteszken vicces helyzetei nagyszerű filmmé álltak össze, éppen ezért érthetetlen számomra, hogy kritikailag miért teljesített alul. Smith azonban nem kesergett sokat, hiszen 1997-ben már jött is a következő filmje, a Képtelen Képregény (Chasing Amy), ami a jól bevált szereplőgárdát hozta magával - persze most is volt pár új arc - és Smith addigi legkiforrottabb rendezését. A képregényfanatikusokról és főként a szerelemről szóló film kritikailag tán a legsikeresebb a direktor filmográfiájában, ám bizonyos okok miatt hozzám ez áll a legkevésbé közel. 1999-ben érkezett a következő alkotás, személyes kedvencem, a Dogma (Dogma), melyben visszatért minden valamirevaló Smith-aktor, ráadásul a szereposztás Ben Affleck nagy cimborájával, Matt Damon-nal bővült. A film központi témája a hit, valamint annak lényegessége és egy ember életében betöltött szerepe áll a középpontban, persze mindez Kevin Smith humor-szemüvegén keresztül. A film igen megosztotta az embereket, sokan egyházellenesnek tartották, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy Smith gyakorló katolikus. 2001-ben pedig mozikba került a New Jersey-i filmes addigi legkommerszebb filmje, a Jay és Néma Bob Visszavág (Jay And Silent Bob Strike Back), mely ezúttal az addig csak mellékszereplőként felbukkanó két semmirekellő füvest állítja a középpontba. Smith filmje tobzódik a zseniális humorban és fantasztikusan eltalált karikatúrája Hollywood-nak. A film a szélesebb rétegekkel is megismertette hősünk nevét, így nem csoda ha következő moziját hatalmas várakozás előzte meg. 2004-ben jött az Apja Lánya (Jersey Girl) című film, amely totális váltás volt a rendező addigi alkotásaihoz képest. Ezúttal egy teljesen átlagos romantikus filmet hozott össze Smith, mely bár összességében teljesen korrekt mű, mégis csalódást okozott a rajongók számára, hiszen teljes egészében hiányzott belőle a Smith-re jellemző humor, ráadásul szerepelt benne Ben Affleck akkori párja, Jennifer Lopez is - a szennymédia anno Bennifer-ként nevezte őket - ami enyhén szólva is irritálta a legtöbb embert. A nézők azt várták, hogy Smith visszatér ahhoz az irányvonalhoz, mely sikeressé és népszerűvé tette. Erre 2006-ban került sor, mikor mozikba került a Shop-Stop II (Clerks II). A film - bár jóval nagyobb pénzből készült, mint a 12 évvel korábbi első rész - mégis hű folytatása volt elődjének, ugyanaz a megregulázhatatlan, politikailag teljesen inkorrekt humorbomba volt, amiért egykoron megszerették Smith-t. A közönség és a kritika tehát ismét keblére ölelte a pufók, szakállas rendezőt, aki ezután újabb filmtervekbe vágott bele. Ezek közül az első a 2008-as év egyik legjobban várt alkotása, a Zack és Miri Pornót Forgat (Zack And Miri Make A Porno), mely már bemutatása előtt óriási botrányhullámokat kavart és rendesen megizzasztotta az MPAA-t is a film besorolása miatt. Lássuk hát mi is ez a gyöngyszem és hogy sikerült.

Szereplők
Zack Brown - Seth Rogen, az üstökösként berobbant új komédiás alakítja a film egyes számú szeretnivaló lúzerét, aki titkon szerelmes lakótársába és akinek jellegtelen mindennapjait a hoki rajongás és a Sting-re való recskázás teszi ki. Rogen nagy tehetséggel megáldott komikus, akinek mackós, esetlen bája azonnal szimpátiát ébreszt minden nézőben. A karaktert Smith direkt neki írta, így teljesen testhezálló szerepben bizonyítja aktorunk ezúttal is, hogy ő bizony a nevettetésre született.
Miriam Linky - Elizabeth Banks, a gyönyörű és roppant tehetséges színésznő alakítja Zack lakótársát, a mindig mosolygós és életvidám kettes számú lúzert. Banks egyik legnagyobb erőssége, hogy teljesen természetes szépség, ráadásul nem akarja túljátszani a szerepét, végig megmarad átlagos csajszinak. A "chemistry" közte és Rogen között tökéletesen működik, egy percig nem kérdőjelezem meg a köztük vibráló titkolt szerelmet és szimpátiát. Ami amúgy külön vicces, hiszen Banks nyolc évvel idősebb Rogen-nél.
Lester - Jason Mewes, Kevin Smith állandó harcosa is a fedélzeten! Az ő jelenléte már önmagában garantálja, hogy remek szórakozásban lesz részünk. Ez a fickó egész egyszerűen zseniális, nála jobban senki nem tudja hozni a szerethető totál bunkót. Mewes ezúttal egy kezdő, ám annál lelkesebb pornószínészt játszik, ebből pedig már sejthető, hogy emberünk minden eddigi állatságán túltesz majd. Így is lesz, végig jobbnál-jobb poénokat nyom, ám az igazi, mindent elsöprő nagyjelenetére egész a végéig kell várni. Őszintén mondhatom, hogy már emiatt megéri megnézni a filmet.
Delaney - Craig Robinson, a roppant szimpatikus fekete színész játssza a filmben Zack munkatársát és legjobb cimboráját. Robinson-t korábban egy filmben sem láttam, ám most elsőre megkedveltem. A hasamat fogva röhögtem az alakításán, annyira jól hozza a feleségét utáló, minden mögött rasszizmust sejtő átlaglúzert. Az orra alatt motyogott oltások a legjobbak, egyszerűen nem lehet kibírni röhögés nélkül.
Stacey - Katie Morgan, a gyönyörű és igen felkapott pornószínésznő kapta a feladatot, hogy életre keltse Stacey-t, a nem túl okos, ám imádnivaló sztriptíztáncos csajt, aki hajlandó hőseink fullgáz pornójában is szerepelni. Morgan szerepeltetése alighanem már alapból kivágta a biztosítékot a konzervatívabb embereknél, hiszen egy igazi pornós szerepeltetése igen sok mindent sugallhat. Ám ami a fontosabb, hogy a hölgy teljes mértékben megállja a helyét a többi szereplő mellett, sőt totál szeretnivalóan hozza a tipikus szőkét.
Deacon - Jeff Anderson, Smith másik nagy fegyvertársa is itt van! Anderson ezúttal Deacon-t, a "Star Whores" operatőrét alakítja. Figurája nem kicsit hasonlít Randal-éra a Shop-Stop-ból, ugyanolyan laza és nemtörődöm fickó, így éppen ugyanúgy imádni fogja minden Smith-rajongó. Annyit nincs a színen, mint Randal-ként, a terepet többnyire Rogen-nek és Mewes-nek engedi át, ám ezzel együtt is baromi jól hozza a karaktert.
Buborék - Traci Lords, az egykori legendás pornószínésznő játssza a "Star Whores" másik üdvöskéjét. Lords többnyire névtelen b-filmekben szerepel, ám sokaknak ismerős lehet azért a Penge első részéből, no meg arról, hogy túl volt már ki tudja hány pornófilmen, mire kiderült, hogy az elkészültükkor még be sem töltötte a 18-ik életévét, így kiskorúként nyomult. Lords az évek során "rendes" színésznőként elég szép rutinra tett szert, így ezt a figurát csuklóból hozza. Haláli vicces, ahogy rezzenéstelen arccal csinálja végig a legeszementebb ökörségeket is. Lords szereplése ismét csak hab a tortán.
Barry - Ricky Mabe, a számomra eddig teljesen ismeretlen, fiatal kanadai színész játssza a "filmes stáb" nyolcadik tagját. Mabe tulajdonképpen eléggé háttérbe szorul a többiekhez képest, nincs is annyi humor a figurájában, ám amit kell, azt tökéletesen hozza. Igazából kissé pszichopatának is tűnik, hiszen jólfésült, "anyucikedvence" fejéről előbb jutna bárki eszébe, hogy egyetemi hallgató, mint az, hogy pornófilm szereplő.
Bobby Long - Brandon Routh, az újkori Superman is kapott egy kis nyúlfarknyi szerepet a filmben, mint Zack és Miri egykori gimis évfolyamtársa. Routh szereplése igazi meglepetés, sosem gondoltam volna, hogy pont egy Kevin Smith-filmben fogom majd viszontlátni, ám remekül belepasszol a sztoriba. Amúgy van egy sejtésem, hogy csak második jelölt lehetett a szerepre, mert a figura szinte kiált Ben Affleck után, aki alighanem nem érhetett rá.
Brandon St. Randy - Justin Long, a feltörekvő ifjú titán is kapott egy kis szerepet Routh mellett, tovább színesítve a palettát. Long alighanem a negyedik Die Hard film forgatásán haverkodhatott össze direktorunkkal és így került a filmbe. Fiatal aktorunk pedig zseniálisan hozza ezt a totál fura, ám mégis vicces karaktert, mélyített hangja már önmagában állati mókás. A szerepét nem lövöm le, de mindenképp meg kell jegyezni, hogy a film egyik legviccesebb szcénája az övé.

Látvány és Zene
Kevin Smith minimalista filmjeinél elég vicces látványról beszélni, hiszen itt nincsenek sokmillió dollárból leforgatott trükkparádék. Van azonban átlagos külvárosi feeling - New Jersey helyett ezúttal Pittsburgh - valamint David Klein operatőr, aki már nem először dolgozik rendezőnkkel. A két Shop-Stop, a Shop-Show és a Képtelen Képregény után már igen összeszokott csapatot alkotnak. A film képi világának legerősebb pontja pedig az, hogy bármilyen körülmények között a színek és a világítás melegséget, vidámságot és szeretetet képesek sugározni még akkor is, ha éppen éjszaka van, hó és hideg. Elsőre talán fel sem tűnne a nézőnek, ám ez igen fontos pontja Smith filmjeinek. Amit még fontos megemlíteni az a zene, ott is a felhasznált dalok. Smith filmjeiben mindig is emlékezetes szerepet kaptak a zenék. Mindegy, hogy az adott dal éppen rock, grunge, hip-hop vagy éppen funky, mindig tökéletesen elkapja az adott film és jelenet hangulatát. Most sincs ez másként, olyan nóták teszik emlékezetesebbé a filmet, mint Jermaine Stewart egykori óriási slágere a "We Don't Have To Take Our Clothes Off", MC Chris haláli gagyi, ám mégis vicces "Fett's Vette" című szerzeménye, a "Party Up" DMX-től, és a "Sex And Candy" a Marcy Playground-tól. Mind tökéletesen eltalált nóta.

Rendezés
Mit is várhatunk egy Kevin Smith-mozitól? Groteszk humort, szeretni való karaktereket, groteszk humort, képregényimádatot, groteszk humort, Star Wars mániát és természetesen óriási mennyiségű groteszk humort. Smith ezúttal is lubickolt a kreativitás tengerén, óriási poénokkal és helyzetkomikumokkal megtűzdelve a sztorit. Természetesen a Csillagok Háborúja most is szóba kerül, sőt talán ezúttal minden eddiginél gyilkosabb poénok társulnak hozzá, de egyéb híres filmek is kapnak humoros kikacsintást. A párbeszédek is nagyszerűen meg vannak írva, talán Smith teremtette meg a legemberibb és ezzel együtt mégis állatira szerethető karaktereket. A szereplők kiválasztása és instruálása is tökéletes, semmi és senki nincs túlspilázva, minden ragyogóan egyensúlyban van. Egész egyszerűen nincs a filmben semmi, amibe beleköthetnék, igazi kis remekmű született megint. Persze nagyon remélem, hogy dvd-n lesz majd egy rendezői változat, hiszen köztudott, hogy az MPAA többször újravágatta a filmet, hogy az megfeleljen legalább az R-besorolásnak és ne kapja a létező legmagasabbat, az NC-17-et. Ki tudja, hogy Katie Morgan és Jason Mewes kettőse még milyen nem mindennapi állatságot követett el a szórakoztatásunkra.

Összkép
Összességében azt kell mondanom, hogy zseniális vígjátékkal van dolgunk, ami számomra még a Trópusi Viharon is túltesz, de annyi bizonyos, hogy Ben Stiller filmjének nem kell tovább árválkodnia, mint a 2008-as esztendő egyetlen nézhető, jó vígjátéka. A Zack és Miri Pornót Forgat tökéletesen belepasszol a Kevin Smith Univerzumba, nagyszerű darabja a New Jersey-i rendező filmográfiájának. Szinte már most ki vagyok éhezve egy újabb filmre tőle, így alig várom, hogy melyik projektje lesz a következő: Talán a Red State című "horrorfilm"? Vagy a Jason Mewes főszereplésével tervezett sci-fi komédia a Ranger Danger and the Danger Rangers? Vagy a híres DC Comics képregény, a Zöld Íjász (Green Arrow) mozis adaptációja, szintén Jason Mewes főszereplésével? Ki tudja. Bármelyik is lesz azonban, én már tűkön ülve várom.

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr39871855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2009.12.25. 03:01:28

Nagyon jól megírt kritika, egyetértek szinte mindennel :)

Egy dolgot azért szerintem benéztél, amikor Stinget és a gyertyákat említi, az nekem iróniként jött át :)
süti beállítások módosítása