02
04/2010
0

Mozgókép Blog Szülinap

Szeretett blogunk március 30-án ünnepelte második születésnapját, így aztán arra gondoltam, hogy valami sajátossal kellene megemlékezni e jeles alkalomról. Egy szimpla filmkritika olyan snassz lenne, ez ugrott. Kedvenc filmes, illetve rendezős toplista is volt már, így ezek sem jöhettek szóba ezúttal. Végül arra gondoltam, hogy ha már szülinap és filmes blog, akkor a miért ne lehetne egy olyan lista, mely a mozi születésétől fogva évtizedenként vonultat fel egy alkotást, természetesen az én szubjektív ízlésemet tükrözve, kifejezve számomra a korszak hangulatát. Gondolkodtam is jó sokat, hiszen nem volt egyszerű a feladat. Végül nem tagadtam meg önmagam és mellőzve az álművészieskedést, popularista szellemben közelítettem meg a dolgot. Persze bizonyos szabályokat ezúttal is felállítottam magamnak, pl. hogy lehetőleg rendező ne ismétlődjön, illetve folytatásos filmek esetében – ha évtizedeken átívelnek – akármennyire is szeretem őket, ne uralkodjanak el. E hosszúra nyúlt bevezetőm után pedig nincs más hátra, következzenek a számomra legemlékezetesebbek!

1890-es évek
A munkások elhagyják a gyárat (Workers Leaving the Factory) – 1895



Louis és Auguste Lumiére 1895 februárjában szabadalmaztatták a kinematográfot, mellyel képesek voltak mozgóképet rögzíteni majd levetíteni azt. 1895. december 28-án a párizsi Grand Café-ban pedig megtartották a világ első mozielőadását is. A „Cinématographe Lumiére” keretében tíz kisfilmet láthatott a közönség, melyből az első a fent említett, mindössze 46 másodperces alkotás volt. A hatás elképesztő volt, az első filmszínházak pedig kevesebb, mint két évvel később, 1897-ben meg is nyíltak Párizsban. Ezzel indult világhódító útjára a film, azaz a hetedik művészeti ág, melynek népszerűsége az évtizedek során mindent felülmúlóvá vált.

1900-as évek
Utazás a Holdba (A Trip to the Moon) – 1902



A francia Georges Méliés szó szerint a mozi úttörője volt. Élete során nagyjából ötszáz filmet rendezett és ő volt az első, aki trükköket, animációt illetve storyboard-okat használt és nem mellesleg ő alapított a az első filmstúdiót Európában. Leghíresebb alkotása kétségkívül az 1902-es fekete-fehér némafilm, az Utazás a Holdba, mely Jules Verne azonos című regényén, valamint H.G. Wells „Emberek a Holdon” című regénye alapján készült. Mindössze 14 perces műről van szó, ám máig legendás alkotás, a sci-fi műfajának első darabja és alapvető klasszikusa.

1910-es évek
Egy nemzet születése (The Birth of a Nation) – 1915



D.W. Griffith kétségtelenül egyike azon filmeseknek, akik lerakták Hollywood alapjait. A hatalmas költségvetésű, gigászi történelmi eposzok úttörője is volt. 1915-ös alkotása, az Egy nemzet születése (alcíme: Amerika hőskora) két, eleinte szembenálló, majd egymásra találó családon keresztül mutatja be a polgárháború után újra egyesülő – valójában megszülető – Amerikát. A 190 perces epikus műben a Ku-Klux Klán pozitív módon való szerepeltetése (mint a nemzet megmentői) elképesztő felháborodást és vitákat váltott ki. Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy Griffith filmje a mozgóképes formanyelvet számtalan újítással bővítette: drámai közelképek, követő felvételek, újszerű kameramozgások, és vágások, párhuzamos cselekményvezetés, a zene aláfestésként való használata és nem utolsó sorban a grandiózus tömegjelenetek iskolapéldája. A film 110.000 dollárba került, ám bemutatásának évében 18 millió dollárt jövedelmezett, így vált a világ első szuperprodukciójává.

1920-as évek
Metropolisz (Metropolis) – 1927



Az osztrák születésű Fritz Lang, a német expresszionizmus mozgóképes úttörője 1927-ben megalkotott egy olyan filmet, mely a mai napig megkerülhetetlen klasszikusnak számít. A Metropolis korán túlmutató mestermű, nem egyszerűen csak gigászi filmeposz, hanem komoly gondolatiságot hordozó, mély alkotás. Megszámlálhatatlan azon filmek és egyéb művészi alkotások sora, melyeket inspirált. Langot egy amerikai utazása inspirálta, mikor először látta meg az égbe nyúló hatalmas felhőkarcolókat. Filmje elképesztő látomás az elgépiesedő, kapitalista társadalomról, ahol a szegények élesen elkülönülnek a gazdagoktól. A számtalan bibliai és mitológiai utalással tarkított történet végig leköti a nézőt és megmozgatja a képzeletét. A képi világ is lehengerlő, még most, 83 évvel a bemutatója után is. Vannak művészek, melyekre szokás azt mondani, hogy megelőzték a korukat. Fritz Lang kétségtelenül ilyen ember volt.

1930-as évek
King Kong (King Kong) 1933



A ’10-es évek második felétől a kalandfilmek már igen elterjedtek és sikeresek voltak. Merian C. Cooper, a korábbi pilóta miután civilként a filmezéssel kezdett foglalkozni, mindig is szeretett volna csinálni egy kalandfilmet, melyben gorillák szerepelnek. Gyermekkori olvasmányaira támaszkodva írt meg egy történetet, melyben egy gorilla küzd meg egy komodói sárkánnyal. A filmtervét – a magas költségekre hivatkozva – először elutasították, ám az RKO stúdiónál mégis zöld utat kapott. Ő a híres brit íróval Edgar Wallace-szal közösen tovább gondolta a történetet, melyben már egy óriási gorilla szerepel egy elveszett szigeten. Számtalan átírást és címváltozatot megélt a projekt mire elkészült, ám a végeredmény több mint gigászi volt. Az akkoriban forradalminak számító stop motion technikával életre keltett óriási Kong és a többi szörnyeteg lenyűgözte a nézőket, a film pedig korának egyik legnagyobb kasszasikere lett. Nem is csoda, hiszen felvonultatott mindent, amit egy klasszikus kalandfilmtől elvárunk: lenyűgöző helyszínek, izgalmas kalandok, keményöklű főhős, és természetesen bajba jutott, gyönyörű főhősnő. A King Kong a „szörnyes filmek” alapklasszikusa, a gigászi látványfilmek alapja, minden más a műfajban csak ezután jöhet.

1940-es évek
A máltai sólyom (The Maltese Falcon) – 1941



A krimi a hetedik művészeti ág egyik legkedveltebb műfaja. A Dashiell Hammett regényéből, John Huston rendezésében készült A máltai sólyom e műfaj alfája, hiszen a „film noir” megszületésének lehetünk tanúi. A Humphrey Bogart által megformált Sam Spade a cinikus antihős archetípusa, de a film indította útjára a „femme fatale”, azaz a végzet asszonya titokzatos karakterét, a komor, nyomott képi világot, valamint a rejtélyes történetet, melyben senki és semmi sem az, akinek, és aminek elsőre látszik. Megszámolni sem lehet, hogy az évtizedek során mennyi film készült Huston alkotásának nyomdokain. Sok közülük felnőtt A máltai sólyomhoz, de lekörözni egyik sem tudta.

1950-es évek
Haragban a világgal (Rebel Without a Cause) – 1955



Erről a filmről már megemlékeztem úgy, mint egyike a 20 kedvencemnek. Így hát nem csoda, ha az ’50-es éveket nálam megkérdőjelezhetetlenül Nicholas Ray filmje képviseli. A Haragban a világgal tökéletesen fejezi ki a minden fiatalban ott élő örök lázadó életérzést, a minket körül vevő világ általi meg nem értettséget. James Dean három filmet készített halála előtt, de ha csak ez az egy készül el, már azzal halhatatlanná vált volna. Ahogy Jack Kerouac „Úton” című regénye a Beat-nemzedék bibliája, úgy a Haragban a világgal ugyanezen generáció filmes kifejeződése. Szinte hibátlan remekmű, hatása megkérdőjelezhetetlen. Kihagyhatatlan alkotás. „Élj gyorsan, halj meg fiatalon!”

1960-as évek
Szelíd motorosok (Easy Rider) – 1969



Az ’50-es évek Greaser generációját a ’60-as évek hippi-nemzedéke követte. A Dennis Hopper által elkészített Szelíd motorosoknál jobban egyetlen film sem ragadta meg jobban a korszak életérzését. Két motoros és egy hozzájuk csapódott iszákos ügyvéd figuráján keresztül kapunk betekintést a ’60-as évek Amerikájának zűrzavaros időszakába. Peter Fonda, Dennis Hopper és Jack Nicholson alakítása már önmagában lehengerlő, de a film ballada-szerű hangulata és a lineáris, ám mégis izgalmas és feszes cselekményvezetés csak még emlékezetesebbé teszi az alkotást. Számomra a Szelíd motorosok maga a lázadás, a szabadság filmes megtestesülése. És akkor még nem említettem a filmben elhangzó megannyi halhatatlan klasszikus rockdalt. Born To Be Wild!

1970-es évek
Csillagok Háborúja (Star Wars) – 1977



A ’70-es évek volt az, amikor a régi stúdiórendszer összeomlott és színre lépett Új Hollywood. A filmesek legtöbbje legszívesebben az utcára vonult volna, hogy a lehető legkézzelfoghatóbb módon készítse el filmjeit. Nem úgy a modestói George Lucas, akinek régóta dédelgetett álma volt, hogy létre hozzon valamiféle modern mítoszt. Megannyi kínszenvedés után a Csillagok Háborúja 1977. május 25-én került bemutatásra, a többi pedig – ahogy mondani szokták – már történelem. De szó szerint! Talán az egész filmtörténelemben nincs még egy alkotás, ami akkora hisztériát és hatást váltott volna ki, mint Lucas űreposza. A mítoszok és legendák alapvető archetípusait követve a létező legmodernebb látványelemekkel és talán minden idők leghíresebb filmzenéjével megtámogatva létre hozott egy olyan filmélményt, melynek erejét szinte képtelenség szavakba önteni. A Csillagok Háborúja egy álomból született forradalom, kifejez mindent, amiért a mozit kitalálták.

1980-as évek
Az elveszett frigyláda fosztogatói (Raiders of the Lost Ark) – 1981



Oly sokszor hangoztatják filmesek, hogy adott mozijuk tisztelgés egy adott alkotás vagy egy műfaj előtt, miközben az általuk készített mű nem több, mint egyszerű koppintás vagy lopás. Nem kérem, tisztelegni csak úgy lehet, ahogyan azt George Lucas író/producer és Steven Spielberg rendező tették! Mindketten nagy rajongói voltak a ’30-as években fénykorukat élő, olcsó Republic-sorozatoknak. Ezek ihlették meg Lucast és Spielberget, mikor megalkották a filmtörténet talán leghíresebb hősének, Indiana Jones-nak figuráját. A Harrison Ford által megformált hős igazi klasszikussá vált elmaradhatatlan kalapjával, bőrkabátjával és ostorával. Az elveszett frigyláda fosztogatói a kalandfilmek abszolút esszenciája, felvonultat minden összetevőt, melyre a műfaj bármely képviselőjének szüksége van, ha emlékezetessé akar válni.

1990-es évek
Terminátor 2: Az Ítélet Napja (Terminator 2: Judgment Day) – 1991



A kanadai kamionsofőr, James Cameron a Csillagok Háborúja megtekintése után döntött úgy, hogy ha törik, ha szakad, ő filmrendező lesz. És mi filmrajongók milyen jól jártunk ezzel. Két és fél évtizedes pályafutása során nem egy nagyszerű filmmel ajándékozott meg minket, nem mellesleg az ő nevéhez fűződik minden idők két legnagyobb bevételt hozó filmje is. Pályafutása csúcsa azonban mindenképpen a ’91-es Terminátor 2, mely azon kevés folytatás közé tartozik, mely felülmúlta az első részt. De aztán mindenben! A történet, a látvány, a zene, a képi világ, a karakterek, a színészek, mind-mind tökéletes egységet alkot. Arnold Schwarzenegger élete csúcsformájában, egy hiba nélküli akciófilmben, mely tökéletesen adja át ifjúkorom, a ’90-es évek korszellemét, miközben ezerrel dübörög a Guns N’ Roses!

2000-es évek
A sötét lovag (The Dark Knight) – 2008



Christopher Nolan a kortárs filmművészet kétségtelenül egyik, ha nem a legjobb rendezője. Nem egy emlékezetes alkotással örvendeztetett meg minket, de hírnevét nagyban annak köszönheti, hogy 2005-ben nagy sikerrel támasztotta fel a tetszhalott állapotban lévő Batman-szériát. Az általa képviselt realisztikusabb látásmód, a végletekig kidolgozott történet és karakterek, valamint a tengernyi kiváló színész a csúcsra repítette a képregényfilmeket. Nem nagyon hitte volna senki, hogy lehet ezt még fokozni, de Nolan megtette! A 2008-as folytatás, A sötét lovag gyakorlatilag tökéletes film, számomra a modern társadalom, az ezredfordulós felgyorsult világ kritikája is, ami tökéletesen testesül meg a Joker karakterében és gondolkodásmódjában. Vele szemben pedig ott Gotham Sötét Lovagja, aki még hisz benne, hogy van még miért harcolni. Erkölcsi és morális kérdéseket is feszegető, önnön műfaji korlátain messze túlmutató mestermű.

Íme, ezek lennének az általam választott filmek, melyek egy adott évtizedet képviselnek. Tudom jól, hogy bele lehetne kötni és tíz másik ember talán tíz teljesen más listával állna elő, de ez az én roppantul személyes ízlésemet tükrözi, melyet minden körülmények között vállalok is. Természetesen sok helyen igen nagy fejtörést okozott, hogy éppen mit tegyek be (a ’30-as éveknél sokáig az Elfújta a szél, a ’40-eseknél a Casablanca volt a favorit), ám végül a popularista látásmód győzedelmeskedett és inkább próbáltam kerülni, hogy túlságosan is kritikailag és szakmailag az egekig magasztalt filmeket válasszak mindenhol.

De nem szaporítom tovább a szót, ezzel a listával kívánok szeretett blogunknak nagyon boldog második születésnapot, és ha már így jött ki, akkor mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket!

Címkék: toplista

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr281889527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.