16
12/2010
0

Skyline

Bevezetés
A science fiction, azaz a tudományos fantasztikus filmek sorában mindig is nagy hangsúllyal bírtak az idegen lényeket, helytelenül UFO-kat bemutató filmek. Az embereket mindig is megragadta a gondolat, hogy más bolygókról ide látogathatnak intelligens létformák. Ezt a mozi is igyekezett kihasználni és tonnaszámra gyártotta az ilyen típusú filmeket. A megközelítés persze eltérő volt. Sokszor békésnek ábrázolták ezeket a lényeket (Harmadik típusú találkozások, E.T. - A földönkívüli, A mélység titka, Kapcsolat), ám legtöbbször ellenséges, gonosz lényekként jelennek meg.

Valljuk be, a nézők szeretnek borzongani, megrettenni az ismeretlentől, így nem csoda, ha a moziba járó tömegek mindig is imádni fogják az ilyen filmeket. Az úgynevezett "UFO-inváziós" filmek már az '50-es évek eleje óta jelen vannak, sőt, ez az évtized volt a műfaj aranykora. Temérdek film készült ekkoriban, mint pl. A lény egy másik világból, A nap, amikor megállt a Föld, A testrablók támadása, vagy éppen a Világok harca. Ezek legtöbbje amúgy a kommunizmustól való félelmet tükrözte vissza, de ez most mellékes.

A következő évtizedekben aztán voltak még próbálkozások, de egyre kevesebb és nem igazán kimagasló alkotások, egy-két kivétellel (A dolog, Ők élnek). Sokkal inkább előtérbe kerültek az "eltérítéssel" kapcsolatos történetek (Égi tűz, Éjszakai égbolt, Felejtés). A '90-es évek közepén aztán jött Roland Emmerich és A függetlenség napja című filmjével megalkotta minden idők legepikusabb idegen inváziós filmjét. Bár sokszor giccses és sablonos volt a történet, a látvány és a produkció grandiózus méretei miatt, ez a film a műfaj egyik alapköve lett.

Az ezt követő szűk másfél évtizedben sem jött el az ilyen típusú filmek reneszánsza, említésre csak a Galaktikus támadás, a Jelek és a Steven Spielberg-féle Világok harca érdemes. Továbbra is inkább az idegeneket körülvevő misztikum és az elrablások maradtak előtérben (Roswell, X-Akták, Harmadik típusú emberrablások). Idén azonban újabb inváziós filmmel gazdagodtunk a Skyline című alkotásnak köszönhetően, melyet az Aliens vs. Predator: Requiem rendezőpárosa, a két testvér, Greg és Colin Strause vezényeltek le. És, hogy hogyan sikerült a filmjük, az következzék most.

Szereplők
Jarrod - Eric Balfour, a jellegzetes arcú (és bajszú), főként tévésorozatokból és mellékszerepekből ismert színész alakítja a főhőst, a tipikus átlagsrác figuráját. Balfour közepes tehetségű aktor, aki mellékszerepekben ugyan megállja a helyét, de egy központi figurához már szerintem kevés. Ezúttal is súlytalan az alakítása a terhes barátnőjéért aggódó átlagember szerepében, legtöbbször nem igazán jön át a karakter kétségbeesett helyzete.

Elaine - Scottie Thompson, a számomra totál ismeretlen, ám roppantul dekoratív ifjú színésznő alakítja a másik főszerepet, Jarrod állapotos barátnőjét. Ő sem egy kimagasló tehetség, de szerintem jól megoldja a szerepét, én legalábbis hitelesnek éreztem a még meg nem született gyermekéért aggódó fiatal nő szerepében. Nincs is könnyű dolga egyébként, mert néha roppantul hülye mondatokat adnak a szájába, de erről majd később.

Terry - Donald Faison, a méltán népszerűvé vált Dokik című sorozat Turk-je játssza Jarrod legjobb barátját, a gazdag, L.A.-ben élő fekete céges fejest. Faison sem egy kimagasló színész, szerintem a Spinédzserek, vagy a Dokik-féle vicces figura jobban áll neki, mint az ilyen "jaj de menő vagyok" típusú karakter. Sok teret sem kap, így alakítását, gyenge közepesnél jobbra nem tudom értékelni.

Candice - Brittany Daniel, az egykor szebb napokat látott csinos színésznő alakítja Terry barátnőjét, aki eleinte egy sznob libának tűnik, ám a film előre haladtával egyre szerethetőbbé válik. Daniel képességeihez és lehetőségeihez mérten szintén megoldja a feladatát, nem vall szégyent a szerepében, bár agyondicsérni sem lehet érte.

Denise - Crystal Reed, akinek a neve leginkább egy pornószínésznőére hasonlít, alakítja Terry titkárnőjét, akit a srác barátnője egy cseppet sem kedvel. Denise eléggé a háttérben mozog, nem kap sok szerepet, Reed pedig hozza, amit bármelyik fiatal, húszas éveiben járó csinos csaj megoldana. Amúgy nagyon jó kis bőr, azt meg kell hagyni.

Oliver - David Zayas, A Feláldozhatók kegyetlen Garza tábornoka is itt van, hogy eljátssza az előkelő luxus bérház portását. Zayas sem egy nagy eresztés, bár elég jellegzetes arca és hangja van. A szerepét többnyire jól hozza, csak egy-két jelenetet szerintem bántóan elripacskodik. Ezzel együtt egyértelműen övé a film legerősebb színészi alakítása.

Látvány és Zene
Egy hasonló típusú film általában nem kevés pénzt emésztene fel, de anno M. Night Shyamalan a Jelekkel bebizonyította, hogy kevés pénzből is lehet hatásos inváziós filmet csinálni, csak kreativitás, tehetség és megfelelő szkript kell hozzá. Nos, a Skyline más tészta, de ezt még odébb. Ami elképesztő, hogy az egész film, mindössze 10 millió dollárba került, de az még elképesztőbb, hogy a tényleges forgatás, mindössze 500.000 dollár volt, a maradék pénz az effektekre és az utómunkára ment el.

Ami pedig a látványt illeti, arra nem lehet panasz. Tény, hogy van egy-két gyengébb effekt, de összességében megnézném, hogy ki az, aki ennyi pénzből ilyen minőségű látványt elénk tud varázsolni. Szóval, ami az effekteket illeti, azok nagyon rendben vannak. Az operatőr Michael Watson is tisztességes munkát végzett, nem rángatja a kamerát és a külső jeleneteknél képes volt, komor, fenyegető hatást is elérni a kék és a szürke megfelelő árnyalatainak felhasználásával. Lényeg a lényeg, a képi világ a helyén van.

A zene nagyon fontos hangulati elem minden filmnél, egy fenyegető hangulatú, inváziós filmre pedig hatványozottan igaz ez. A score-t jegyző Matthew Margeson nevét még az életben nem hallottam, talán nem véletlenül. Az általa komponált zene szinte észrevétlenül simul bele a jelenetekbe, gyakorlatilag teljesen jellegtelen az egész. Egyedül talán egy-két mozgalmasabb jelenetnél éreztem némi életet a score-ban. A filmben elhangzó dalokról sem tudok sok jót mondani, tucat feka-rap, egy 30 Seconds To Mars dal kivételével.

Történet
A szkript megírását a tesók Joshua Cordenre és Liam O'Donnellre bízták, akiknek ez volt életük első forgatókönyve. Mindkét úriember ugyanis eddig különféle filmek vizuális effektjein dolgozott. Sejthetjük ezek után, hogy mennyire lett míves ez a szkript, bár azt már az elején meg kell jegyeznem, hogy szerintem sokkal jobb, mint anno az AVP-R sztorija volt.

Ezzel együtt a Corden/O'Donnell páros nem sok kreativitásról tesz tanúbizonyságot, a filmet elnézve vagy tucatnyi más, hasonló film jut eszünkbe, mint pl. A függetlenség napja, a Világok harca, a Jelek, a District 9 és még folytathatnánk. Az alapötlet ugyan jó: pár átlagember egy elegáns bérházban egy mindent elsöprő invázió idején. Ezzel nincs baj szerintem.

De úgy gondolom, hogy ebből egy sokkalta jobb sztorit is ki lehetett volna hozni. Egyrészt nagyon kevés embert látunk, kis költségvetés ide, vagy oda. A meglévő karakterek bántóan sablonosak, semmitmondóak és a köztük lévő "kémhatás" sincs meg. A karakterekért egyáltalán nem izgulunk, leszámítva Elaine-t, de ő érte is csak azért, mert az ember reflexből rokonszenvez, egy fiatal, védelemre szoruló, állapotos nővel.

Meg kell még említenem az idegenek jövetelének "célját", persze nem lövöm le mi az, de annyit elmondhatok, hogy számomra meglepő volt és újszerűnek hatott. Persze homályos a dolog, hogy miért kell nekik az, ami, de egy esetleges folytatásban erre még kitérhetnek. Az is tetszik, hogy Jarrod és Elaine karakterét ügyesen vitték végig abból a szempontból, hogy folytatni lehessen velük, viszont a film konkrét lezárásáért megérdemelnének egy seggbe rúgást.

Rendezés
Colin és Gret Strause annak idején a Terminator 2 megtekintése után döntöttek úgy, hogy Los Angelesbe költöznek és a filmes bizniszben kívánják megvetni a lábukat. Az elmúlt másfél évtized alatt pedig számtalan nagy és híres film effektjein dolgoztak, mára saját cégük is van és fejlesztettek is ezt-azt a technikai dolgokban.

Ezzel együtt nem értem, hogy miért gondolták azt, hogy ők rendezni is tudnak. Egyáltalán miért gondolta ezt bárki. Meglepő is volt, hogy nekik adták Az AVP második részét, és ahogy az várható is volt, el is baltázták. Annyira rosszul megírt, megrendezett (és bevilágított) film kevés létezik. Ennek ellenére továbbra is láttak bennük fantáziát, így megcsinálhatták a Skyline-t.

Nos, nem mondhatom azt, hogy a Strause tesók nem tanultak egy-két hibájukból, hiszen a Skyline pl. már szépen látható jelenetek sorát vonultatja fel, ellentétben az AVP-R kivehetetlen sötét árnyékaival és foltjaival. Az adott jeleneteket is meglátásom szerint dinamikusabban filmezték, az akciójelenetek sokkal jobbak, mint az előző filmjükben.

A baj az, hogy színészeket instruálni és cselekményt vezetni továbbra sem tudnak, a film túl kapkodó és kidolgozatlan, az egész toporog egyhelyben, mindenféle hatás nélkül. A légicsatás jelenetet mindenképpen ki kell emelnem viszont, mert ott a pillanatra megjelenő remény, aztán a kétségbeesés nagyon jól el lett kapva.

Összességében azonban a Skyline még mindig kezdő és nem túl tehetséges rendezők munkáját mutatja, mely egyszeri szórakozásnak megfelel, de inkább olyan, mint egy érdekes tévésorozat bevezető, másfél órás filmje, semmint egy nagy mozis blockbuster. Ki tudja, talán egy folytatás már eseménydúsabb és jobb lesz.

Összegzés
Mindent összevetve nem mondhatok mást, mint azt, hogy a Skyline alapvetően jó látványvilággal rendelkező, de gyengén elkészített sci-fi, mely egy-két apróságot leszámítva nélkülöz minden eredetiséget. Tipikusan az a film, amire sajnálja az ember a mozijegy árát, vasárnap esti tévéfilmnek viszont elsőrangú. Ezzel együtt azt mondom, mindenki tegyen egy próbát, mert a Skyline egy egyszeri megtekintést mindenképpen megér.

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr472520842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.