Mozgókép Blog

 

 

Bevezetés
A honi filmgyártás valaha nem egy legendás filmet termelt ki magából, elég csak olyan címeket felidéznünk, mint az Isten hozta őrnagy úr, a Hyppolit a lakáj, az Indul a bakterház, vagy éppen a Tanú. Az évtizedek előre haladtával azonban egyre csökkent a jó filmek száma, különösen, ami a közönségfilmeket illeti. Művészi vonalon Szabó István vagy Jancsó Miklós továbbra is elismert műveket hoztak létre, de a szórakoztató mozik terén, talán csak Tímár Péter egy-egy alkotása, mint pl. a Csapd le csacsi tudott minőségi szintet elérni.

 

A ’90-es évektől kezdve pedig alig tudnék olyan filmet mondani, ami tetszett. Talán ilyen a Kalózok című vígjáték, vagy Árpa Attila Argo című szórakoztató mozija. Ezeken kívül talán még a fiatal, feltörekvő filmesek, Goda Krisztina (Szabadság szerelem, Kaméleon) és Gigor Attila (A nyomozó) munkái bizonyítják, hogy ha nem is sok, de azért akad még tehetség idehaza. Ezeket leszámítva azonban gyakorlatilag nem találkozhatunk más magyar közönségfilmmel, mint a hányingerkeltő, humortalan, tehetségtelenül elkészített, bújtatott reklámok százaival megspékelt ócska „vígjátékok”. Elég csak olyan címeket mondanom, mint az Álom.net, a Pizzás, vagy a Valami Amerika és mindenki tudja mire gondolok.

 

Ennek a borzadálynak a koronázatlan királya mégis a Kabay Barna nevezetű úriember, aki a ’90-es évek vége óta terrorizálja a magyar mozilátogatókat. Aki csak öt percet is látott valamely eddigi remekművéből (Hyppolit, Meseautó, Egy szoknya egy nadrág, Egy bolond százat csinál, Papírkutyák) az nagyjából tudja, hogy mit éreznek a foglyok nap, mint nap Guantanamóban. Legutóbbi „alkotását” tavaly követte el Szuperbojz címmel, amely egy több évtized után újra összeálló rockbandáról szól. Ötletnek jópofa? Az bizony! Lehetne ebből jó filmet csinálni? De még mennyire! Kabay Barnának sikerült? Természetesen nem. És hogy miért, az majd joe bevezetője után következik, hiszen kettős kritikáról van szó!

 

joeperry: A korábban főállásban magyar filmklasszikusok remake-nek álcázott sárba tiprásában tevékenykedő Kabay Barna tavaly látta elérkezettnek az időt arra, hogy végre egy cseppnyi eredetiséget is csempésszen életművébe, és a Dumaszínházas humoristával, Litkai Gergellyel karöltve összedobjon egy saját kútfőből megálmodott mozit. A történet alapját nem bonyolították túl, mint ahogy a szereplőgárda 90%-át is előre borítékolhatta az a néző, aki látott már legalább egyet az évek során stabil kertévés gagyivá nemesedett Kabay-filmográfiából.

 

Szereplők
Johnny G. – Bajor Imre, az egykoron tehetséges, de mára már celeb-bohóccá átvedlett színész alakítja a főhőst, a húsz év után hazatérő rocksztárt. Legalábbis papíron, mert sem a karakter, sem Bajor színészi játéka nem vehető komolyan egy másodpercig sem. Gagyi álhajával, szokásos bajuszával és a Tescóban vásárolt bóvli kalapjával még imitálni se nagyon tudja az egykori „sztárt”. Ráadásul a film nagy részében értelmetlenül beszél és csinál dolgokat.

 

Judit – Kerekes Vica, a hátköznapian szép fiatal színésznő alakítja Johnny lányát, aki szeretne segíteni apján, hogy az visszatérhessen a csúcsra. Nos, Kerekes Vicáról elmondhatjuk, hogy szép, hogy szimpatikus személyiségnek tűnik, de több pozitívumot nem nagyon. Színészi játéka gyakorlatilag nincs, annyira amatőr, amit csinál, hogy azt bárki eljátszaná így. Teljesen súlytalan a szerepében, képtelen értékelhető momentumot felmutatni.

 

Misi – Kolovratnik Krisztián, a főleg televízió csatornák felkonf hangjaként ismert színész egy garázsbanda frontemberét, valamint a menő Lala sofőrjét alakítja, aki Johnny miatt előbb menedzsernek adja ki magát, aztán belezúg a lányába. Nos, nekem nagy bajom nincs Kolovratnikkal, szerintem próbálkozik becsülettel, de totálisan hiteltelen a szerepében, ráadásul semmiféle „chemistry” nincs közte és Kerekes Vica között.

 

Béla – Gesztesi Károly, az évek során egyre nagyobb térfogatot öltő celeb-sztár alakítja a Superboys nevű banda egykori gitárosát. Meglepetésre Gesztesi – és a banda többi tagja – csak kb. 45-50 perc után bukkan fel, szóval sok játékidőt nem kap. Ez alatt nevetségesen hat mint egykori kemény rocker, bár színészi kvalitásai miatt a szövegeit elég jól löki. Viszont ebben a nagy katyvaszban csak szenved ő is.

 

Guszti – Kálloy Molnár Péter, a remek színész is itt van – mily meglepő – hogy a banda másik gitárosát megformálja. Kállóy szerintem kiváló színész, ezt már a Beugróból is láthatja bárki, de mint kemény rocksztár ő sem hitelesebb a társainál, főleg a film végén látható vérgagyi parókájában. Ráadásul a figurája teljesen sótlan és fantáziátlan, pedig Kálloy képességeire lehetett volna építeni.

 

Róka – Mucsi Zoltán, az igen népszerű aktor a banda basszerosát formálja meg, aki időközben – csak, hogy nagyon trendi legyen a film – meleg lett. Ezzel gyakorlatilag ki is nyírták a karakterét, pedig kinézetre és szövegre Mucsi teljesen hihető volt, mint egykori, lepukkadt rocker. Persze karakterének humora főleg a káromkodásokból fakad, de Mucsi szájából még ezek is viccesen hatottak.

 

Lala – Rudolf Péter, a szintén kiváló színész is itt van, hogy egy szánalmasan rossz karakter bőrében próbáljon meg további humort csempészni a filmbe. Rudolf pedig talán látta, hogy mekkora trágyába tenyerelt, mert a filmet elnézve meg sem próbálja odatenni magát, olyan, mintha a Beugró egyik gyengébb improvizációját látnánk tőle. Az India-imádó karaktere ezáltal annyira hihető, mintha azt mondanánk egy szelet kenyérre, hogy az tejföl.

 

Andi – Stefanovics Angéla, az egykori Emese is itt van nekünk, hogy boldogítson minket. A karaktere, Andi egy igazi húgyagyú plázapicsa, aki közben énekesnő. Ennek kapcsán pedig hallgathatunk egy olyan borzalmas popdalt is, amitől az összes tálib két másodperc alatt megtörne. Stefanovics színészi játéka egyébként a nullához konvergál, így sokat nem tudok mondani róla.

 

joeperry: Bajor Imre izzadságszagú ripacskodására mozifilmet építeni egyenlő a totális kudarccal, a stáb valamiért mégis megpróbálkozott vele, katasztrófális végeredménnyel. Ha a Gunner által is dícsért Mucsi Zoltánra (a film egyetlen valamirevaló poénját és színészi alakítását szállító színészre) bízzák a főszerepet, az talán legalábbis nézhetővé tette volna a Szuperbojzt, Bajor egyszemélyes fetrengő show-ja azonban az utolsó kegyelemdöfést is megadja a nézőnek. Ki lehetett vajon a stábban az az elvetemült, aki szerint ez vicces? Érdekelte őket egyáltalán, mit is készítenek vagy egy süketnéma, bekötött szemű selyemmajom (Kabay Barna?) hozta a stratégiai döntéseket?

Látvány – Zene
Látvány és a magyar film kifejezések egy mondatban elég durván hatnak. A Szabadság szerelem kivételével talán egyetlen látványosabb alkotás sem készült idehaza az elmúlt húsz évben, mégis sokmilliós állami támogatások mennek el szenny filmekre. Ez alól alighanem a Szuperbojz sem kivétel, noha ebből egy fillért sem látunk vissza a vásznon. Az egész film olyan hatást kelt, mintha egy teljesen amatőr, főiskolás csapat készítette volna hobbiból.

 

A jelmezek borzalmasak, kb. annyira hihetőek, mint a fentebb említett kenyeres-tejfölös hasonlat. A nagy ősrockerek, akik Immortalos és Dimmu Borgiros pólóban feszítenek, ja… Tisztán látszik, hogy a stáb egyik tagjának sem volt még csak lövése sem arról, hogy egy évtizedekkel ezelőtti rocker, hogy öltözködik/beszél/viselkedik. Emellett az operatőri munkát sem tudom méltatni, a kamera csak szimplán veszi a jeleneteket. A vágó pedig gusztustalan munkát végzett, a jelenetek csak úgy egymásra vannak dobálva, mindenféle rendszer nélkül, gyakran követhetetlen az egész

 

A zenéről sem tudok szépet mondani. Aláfestő zene, azaz score nem igazán van, mikor fel-felbukkan pillanatokra akkor is valami rémsablonos szintetizátoros gagyi az egész. A filmben emellett hallhatunk kb. ötször dalt, amiből az egyik egy vallatásra alkalmas pop-szemét Stefanovics előadásában, erről már írtam. A többi rockosabb dolog, de rém fantáziátlan és erőltetett, különösen a „nagy sláger” a film végén. Azért mindent elmond, hogy a leginkább hallgatható cucc a vége főcím alatt hallható Hooligans nóta.

 

joeperry: A Szuperbojz szűk 80 percéről szinte ordít a filléreskedés, a készítők ott próbáltak lefaragni a költségekből, ahol csak lehetséges volt. Normális díszlet gyakorlatilag nincs a filmben, a játékidő 90%-a Barátok Közt stílusban berendezett helyiségekben és egy látványosan fényképezett szponzorautóban zajlik (erre persze jutott energia). A jelmezek nagyon fontosak egy ilyen filmben, meg kell személyesíteniük a karaktereket, ehhez képest sikerült az egészet összehányni néhány piaci nyomott zenekaros pólóból meg gagyi bőrdzsekiből. Azt pedig, hogy mi szükség volt a filmben többször előforduló videóklipes stílusú BMX-es snittekre, míg élek, nem fogom megérteni, de szerintem a készítők sem. A film egyetlen látványosnak nevezhető jelenetsora a záró klubkoncert lehetne, de a Gunner által is említett borzalmas jelmezek, a hangszeres tudás totális hiánya (Kálloy Petit leszámítva) és a a banda egykori szuperslágeréként felcsendülő gyenge középszar nóta ezt is képesek röhejessé tenni.

 

Történet
Egy film története mindig a legfontosabb, olyan, mint egy ház alapja. Arra kell építeni az egészet, és ha rossz, akkor könnyen összedőlhet az egész. Nos, a Szuperbojz forgatókönyvét az a Litkai Gergely írta, akik sokaknak ismerős lehet a Dumaszínházból, vagy a Rádiókabaréból. Ezt megelőzően ő írta az Egy szoknya egy nadrág és a Papírkutyák szkriptjét is, amelyeknek Kabay Barna volt a producere.

 

A film katasztrofális bemutatója után aztán Litkai erősen magyarázta magát ki ebből a borzalomból, de az eléggé mentegetőzés-szagú volt. Egyrészt hiába keni az egészet Kabayra és a többiekre, már dolgozott korábban ezzel a „zsenivel”, így tudhatta, mire számítson. Másrészt az általa írt Nájlongitár cím szkript nyilvános oldalai alapján az ő verziója se egy remekmű, talán egy kicsit drámaibb, de szemmel láthatóan azért Litkainak sincs sok elképzelése arról, milyen egy igazi rocker...

 

Abban persze teljesen igaza van, hogy idehaza úgy néz ki, nincs is szükség forgatókönyvre, mert a filmesek szerint elég, ha alapvető paneleket dobálnak egymásra, mindenféle értelem nélkül, a lényeg, hogy meglegyen a 80-90 perc játékidő. Hogy a történet tele van lényegtelen, teljesen felesleges elemekkel, az tök mellékes. Sem a történet, sem a benne szereplő karakterek nem hitelesek, de még a legalja hollywoodi filmekben látottaknál is sablonosabbak.

 

A legdurvább, hogy a központi cselekményszál, a húsz év után újra összeálló rockbanda alig kap szerepet, helyette teljesen funkciótlanul fetreng részegen Bajor, BMX-ezik Kolovratnik (mert a producerek szerint ez fiatalos és dinamikus), a humor pedig kimerül Kállóy, Mucsi és Gesztesi egy-két jól eltalált beszólásában. Hát lehet magyarázni ezt meg azt, de ez bizony rohadtul kevés, kedves Kabay és Litkai urak.

 

joeperry: Teljesen egyetértek, ennek a filmnek szó szerint nincs cselekménye, ugyanis ami a történet szerint kellene, hogy legyen, arról mintha tíz perc játékidő után megfeledkezne mindenki, hogy aztán a hajrában gyorsan összecsapják az egészet. Egyszerűen nem értem, mi szükség volt Bajor magánszámaira, az állatkerti bohóckodásra, a már említett bicajos jelenetekre és az érdektelen mellékszereplőkre, ha közben a sztori egy tapodtat sem mozdul el onnan, ahol elkezdődött. Hogy Litkai mit akart ezzel az egésszel, azt a mondandója alapján még meg is értem valahol, de hogy Kabay és stábja mégis mi a búbánatra gondolt forgatás és főként vágás közben, az nekem már magas. Csak ismételni tudom önmagam: senkinek sem tűnt fel a bemutató előtt, hogy egy céltalan, humortalan, összefüggéstelen valamit hánytak össze?

 

Rendezés
Kollégám, joe rátapintott a lényegre. Nem tűnt fel nekik, hogy mit hánytak össze? Dehogynem! Tudták ők ezt nagyon jól, nem csoda, hogy nem mutatták meg a sajtónak előzetesen a filmet. Pontosan tudták, hogy ebből akkora égés lesz, amilyen kevés van. Kabay Barna – aki egyébként diplomás rendező, bár ez elég kínos helyzetbe hossza a Színház- és Filmművészeti Főiskolát – pedig nem cáfolt rá arra, amit eddig is tudtunk. Mégpedig, hogy fittyfenét sem tud arról, hogy kéne levezényelni egy filmet.

 

Lövése nincs arról, hogy a színészeit instruálja, hogy valami életet csiholjon ki belőlük. Képtelen dinamizmust adni a párbeszédeknek, vagy az adott jeleneteknek. Fogalma nincsen a cselekményvezetésről, a vágásról meg még annyi sem, mert abban is benne van a keze. Teljesen amatőr az, amit produkál, sőt, tovább megyek, szerintem egy kezdő fiatal rendező, ennél többre lett volna képes.

 

Kabay Barna nagyon jól tenné, ha negatív kritikák miatt nem megsértődne a fene nagy művészi öntudatával, hanem inkább a tükörbe nézne, és gyorsan búcsút intene a filmkészítésnek, mert aki nem ért hozzá, az egész egyszerűen ne csinálja. Hősünk egyébként korábban építészmérnöknek tanult, talán érdemesebb lenne azzal foglalkoznia, bár ha azt is úgy csinálja, mint a filmeket, akkor inkább mégse, mert sok ember életébe kerülhetne.

 

joeperry: Nem igazán tudok véleményt mondani, mert nincs miről. Rendezés terén sincs dícsérhető elem a filmben, minden jelenetről süt a kidolgozatlanság, a végeredmény pedig katasztrófa. A közönségfilm hálás műfaj, amivel még idehaza is viszonylag könnyű sikert elérni, de a Szuperbojz egyszerűen minden tekintetben messze alulmúlja azt a messze nem elérhetetlen színvonalat, ameddig szabad lenne elmenni. Hiába az állami támogatás, a jó alapötlet, a minőségi színészgárda, Kabay és stábja tökéletes bizonyítékát adta annak, hogy egy hányaveti módon összedobált állítólagos mozifilmet azért még a hazai közönség torkán sem lehet lenyomni, és csak remélni tudom, hogy ha mást nem is, egy gondolatbeli kijózanító pofont azért elcsattintottak a reakciók őrendezőségünk arcán, és legközelebb talán rácáfol arra a nem túl veretes képre, amely a Szuperbojz megtekintése után sokunkban kialakult róla.

 

Összegzés
Sokszor írtam már ennél a résznél, még egy gyengébb film esetében is, hogy vannak azért pozitívumok, amik miatt legalább egyszer megéri megnézni az adott filmet. Nos, a Szuperbojz kapcsán ilyet nem tudok. Ez a celluloid-hulladék ugyanis nem film, csak egy „filmnek látszó tárgy”. Mucsi és Kálloy egy-egy közepes poénját leszámítva semmi, de semmi értékelhető nincs benne, azok pedig teljesen elenyészőek ahhoz, hogy az ember hozzám és joe-hoz hasonlóan elpazaroljon az életéből 80 percet. Röviden mindenkit óva intek a Szuperbojz megtekintésétől.

 

joeperry: Csatlakozom, Kabay fércműve az „annyira szar, hogy az már jó” minősítéstől is nagyon-nagyon messze elmarad, egyszerűen nem találok olyan alkotást a memóriámban, ami helyett érdemes lenne megnézni (a Leépített Szépség hasonló kategória ugyan, de az legalább paródiának készült). Engem személy szerint egészen elképesztett, hogy erre a filmre valaki pénzt adott, moziba küldte és DVD-n is kiadta. Persze nem vagyok naív, tudom, hogy ebben a magyar filmiparnak csúfolt posványban sokan rendre nagyon jól járnak, de hogy a színvonal ennyire alacsonyra süllyedt vissza a Szuperbojznak hála, az számomra megdöbbentő. Csak remélni tudom, hogy egyszer gatyába rázzák végre ezt a pénztemetőt, addig is pedig, ha neadjisten egy tiszta szívből gyűlölt embertársatoknak kerestek alibi karácsonyi ajándékot, ajánlom a Szuperbojz DVD-jét, a kínzás garantált.