03
09/2020
0

Felvezetés a Tenethez: A Christopher Nolan Toplista

A 2020-as évre a Covid19, avagy a Koronavírus néven elhíresült világjárvány erőteljesen rányomta a bélyegét minden téren, így természetesen a mozikra és a filmekre is. Olyannyira, hogy március környékén a filmszínházak be is zártak és megtiltottak mindenféle csoportos rendezvényt. A stúdiók így rákényszerültek, hogy átgondolják stratégiájukat: voltak alkotások, amiket elhalasztottak, akár egy teljes évvel és voltak, amiket különböző streaming-szolgáltatókon keresztül hoztak ki. Volt azonban valaki, aki a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy filmjét idén nyáron mutassák be, mégpedig mozikban. Ez az ember pedig nem más, mint Christopher Nolan, akiről nyugodtan kijelenthető, hogy a jelenkor mozgóképes kultúrájának alighanem legmeghatározóbb alakja. Bő 20 éve robbant be a köztudatba és vált belőle filmről-filmre egyre nagyobb név.

Az idén 50. születésnapját ünneplő rendező Stanley Kubrick (2001: Űrodüsszeia), George Lucas (Star Wars) és Ridley Scott (Alien, Szárnyas Fejvadász) hatására szeretett bele a filmekbe, és mint a legendás Steven Spielberg, ő is kisgyermekként apja Super 8-as kamerájával kezdett filmeket készíteni, a többi pedig már történelem. Nem szeretném végigfutni hősünk teljes élettörténetét, egyrészt mert túl hosszú lenne, másrészt pedig mert nincs is rá szükség. Ami fontosabb, az Nolan filmkészítői stílusa mind technikai, mind művészi értelemben. Alkotásaira jellemző, hogy kizárólag filmre forgat, elutasítja a túlzott CGI-t és a 3D-t, ellenben rendkívül hisz a nagy képfelbontásban és az IMAX-ben. Ragaszkodik hozzá, hogy filmje minden képkockáját ő maga forgassa le, így nincs másodstáb a forgatásokon, valamint ha teheti, a jeleneteket kronológiai sorrendben veszi fel. Művészi értelemben jellemző alkotásaira, hogy filozófiai, erkölcsi kérdéseket feszegetnek, hőseit és gonoszait jellemzi a megszállottság, valamiféle eszmében való hit, melyet a végsőkig képviselnek, valamint szereti a nonlineáris történetmesélést.

Persze ez még csak a felszín, de elmondható, hogy ezen elemeket felhasználva filmjei teljes mértékben egyedi stílust képviselnek és mára az, hogy „Christopher Nolan”, gyakorlatilag önálló, saját márkanévvé vált. Minden új filmje olyan, mint valamiféle esemény, melynek bemutatóját milliók várják. Nolan 225 millió dollárból forgatott, Tenet című mozija tehát igazi eseményfilm és még ennél is több: kinyilatkoztatás arról, hogy történhet bármi, a mozinak élnie kell és vannak alkotások, melyet csakis nagyvásznon érdemes megtekinteni. A Tenet Nolan 11. filmje, így adja magát a lehetőség, hogy az eddigi alkotásait egy 10-es lista keretében, szigorúan szubjektív alapon rangsoroljam. Következzék hát a személyes Christopher Nolan ranglistám, felvezetve ezzel a Tenetet!

10. Helyezett
Követés (Following) 1998

10_following.jpg
Rögtön itt is van a mester legelső filmje, a szó szerint minimális (6.000 dollár) költségvetésből készült Követés. Ebben az alig 70 perces, noir hangulatú krimiben egy munkanélküli írót állít a sztori középpontjába, aki úgy akar ihletet nyerni, hogy vadidegeneket kezd követni London utcáin. Egy napon aztán belebotlik egy Cobb nevű fickóba, akivel összebarátkozik, és akivel aztán együtt törnek be mások otthonaiba, hogy ellopjanak ezt-azt és a magánéletükben vájkáljanak. Majd egy napon betörnek egy szőke nő otthonába és megtörténik baj. Nem nagyon szeretném ennél jobban részletezni a sztorit, mert Nolan már első alkotásában is földre ültet minket. Sokkal inkább azt emelném ki, hogy a filmkészítői szempontból iszonyú amatőr körülmények ellenére (nem volt pénz világításra, így minden jelenetet természetes fénnyel világítottak be, a színészek mind amatőrök voltak, akiknek volt rendes munkájuk, így naponta alig tudtak felvenni valamit és ezért egy egész évig tartott, míg összerakták a filmet), rendezőnk milyen elképesztően jó munkát végzett. Nolan egy személyben volt író, rendező, producer, operatőr és vágó, ami híven mutatja rendezőnk sokoldalúságát, mintegy előrevetítve a későbbi, hatalmas és komplex mozik értő mesteremberét.

Értékelés: 8/10

9. Helyezett
Dunkirk (Dunkirk) 2017

09_dunkirk.jpg
A mester három évvel ezelőtt gondolta úgy, hogy bizony neki is el kell készítenie saját II. világháborús eposzát. Így született meg a Dunkirk, mely 1940-be repít minket, mikor is a szövetségesek vesztésre álltak a nyugati fronton és a megmaradt angol haderő Dunkerque-ig szorult vissza. A német páncélosok körbezárják a partszakaszt, míg repülőik folyamatosan lövik a kétségbeesett katonák tömegét. Nolan ezt a reményvesztett eseményt állítja filmje középpontjába, valamint azt az elképesztő tettet, mikor is közel 400.000 katonát sikerült kimenekíteni és hazaszállítani Angliába. Nolan a történelmi körítéssel nem sokat foglalkozik (miért álltak meg a németek a tankjaikkal, mikor vígan az óceánba dózerolhattak volna mindenkit és Anglia hadsereg nélkül marad), sokkal inkább a túlélést és a mentőakciót helyezi a középpontba és elképesztő precizitással vezényli le az eseményeket három különböző nézőpontból: a móló, a tenger és a levegő. Míg a mólón néhány fiatal katona igyekszik feljutni egy mentőhajóra, addig a tengeren egy apa és két fia más civilekkel karöltve saját hajóikon sietnek segíteni, a levegőben pedig két pilóta tesz meg mindent azért, hogy a katonákat tűz alatt tartó német gépeket megsemmisítsék. Nolan hihetetlen technikai precizitással vezényli le a filmet, ami szinte teljes mértékben nélkülözi a CGI-t, minden, amit látunk valódi. Ez adja a film egyik legnagyobb erényét, amely ellentétben a mester más mozijaival, nem a történet komplexitása nyűgöz le, hanem sokkal inkább a látvány, a hangulat, valamint az idősíkokkal való játék (a három nézőpont időben átfedi egymást). Számomra nem ez a mester legjobb munkája, mert sem a történetet, sem a karaktereket nem éreztem magamhoz annyira közel (leszámítva a családot), de összességében hihetetlen rendezői bravúr.

Értékelés: 8/10

8. Helyezett
Álmatlanság (Insomnia) 2002

08_insomnia.jpg
Nolan harmadik alkotása, egyben belépője a hollywoodi stúdiófilmesek közé. Az Álmatlanság egy szintén noir hangulatú krimi, mely egy 1997-es norvég film remake-je. Bár az eredeti nem láttam, azt tudom róla, hogy rendkívül jó kritikákat kapott, Nolan verziója pedig mind a közönség mind a kritikusok szemében fel tudott nőni hozzá. Még az eredeti film rendezője, Erik Skjoldbjaerg is csak áradozni tudott róla. A film sztorija szerint miután megölnek egy 17 éves lányt egy alaszkai kisvárosban, a rendőrfőnök személyes kérésére két nagypályás Los Angelesi rendőr, Will Dormer és Hap Eckhart érkezik segíteni, akik ellen közben vizsgálat folyik régebbi ügyeik miatt. A gyilkos utáni hajsza során aztán Dormer egy fatális véletlen folytán a saját társát lövi le, de mivel már így is sokan szeretnék őt bukni látni, eltünteti a bizonyítékokat és a lány gyilkosára keni a dolgot. A gyilkos azonban látta mi történt, így az igazságot felhasználva próbál valamiféle megértést kicsikarni Dormerből. Ezzel kezdetét veszi egy rendkívül izgalmas és lenyűgöző pszichológiai játék és versenyfutás, miközben a főszereplőnek a saját lelkiismeretével is komoly harcot kell vívnia. A film kétségtelenül legerősebb pontja ismételten a rendezés, valamint a három Oscar-díjas főszereplő. A Dormert alakító Al Pacino, a helyi rendőrt játszó Hilary Swank és a gyilkos szerepében brillírozó Robin Williams kivétel nélkül zseniálisan alakítanak. Ami miatt nem tud előrébb kerülni a Nolan-életműben az az, hogy itt még meg volt kötve a direktor keze, így a forgatókönyv nagy részét nem ő jegyzi, pusztán itt-ott javított rajta, ennél fogva történetileg nincs meg az az összetettség, ami sok más filmjét jellemzi, ennél fogva pedig ez a legkevésbé „nolanes” alkotása. Viszont ezzel együtt is kimagaslóan jó krimi.

Értékelés: 9/10

7. Helyezett
Mementó (Memento) 2000

07_memento.jpg
Christopher Nolan második rendezése és egyben a film, ami nem csak, hogy világszerte ismertté tette emberünk nevét, de instant klasszikussá is vált. A sztori alapját öccse, Jonathan Nolan „Memento Mori” című novellája adja, noha a mester elég rendesen átgyúrta azt. A film főszereplője Leonard Shelby, aki felesége gyilkosa után nyomoz. Ezt nehezíti, hogy hősünk anterográd amnéziában szenved: emlékszik a régebbi dolgokra, de fejsérülése után úgy tíz percenként elfelejt minden új információt. Ezen okból folyamatosan fényképeket készít, illetve magára ír, vagy tetovál minden fontos információt. Nyomozása során segíti őt egy állítólagos barát, valamint egy rejtélyes nő. A cselekmény „előrehaladtával” aztán minden egyre kuszább lesz és hősünk is megkérdőjelez maga körül mindent és mindenkit. És, hogy miért tettem idézőjelbe az előrehaladt szót? Mert Nolan óriási elmejátékra hív minket. A filmben színes és fekete-fehér jelenetek váltják egymást, de míg utóbbiak időben előre haladnak, addig a színesek a történet időrendjében visszafelé, így Leonarddal együtt kerülünk egyre mélyebbre ebben az útvesztőben. Nolan egyik legcsavarosabb, legzseniálisabb szkriptjét kapjuk, melyet megint tűpontos rendezés varázsol vászonra, a főszerepet alakító Guy Pearce pedig élete egyik legjobbját nyújtja. Nem akarom ragozni, ez a szintén noir-hangulatú zseniális krimi kötelező mindenki számára, aki csak kicsit is szereti a filmeket.

Értékelés: 9/10

6. Helyezett
Eredet (Inception) 2010

06_inception.jpg
Nolan már abszolút a csúcson vághatott bele egyik dédelgetett álomprojektjébe. Szó szerint. Az Eredettel ugyanis megkapjuk a mozitörténet legkülönlegesebb heist filmjét, amiben a Leonardo DiCaprio vezette csapat az emberek álmaiba hatol be és lop ki onnan ötleteket. Új megbízásuk azonban még ennél is komplexebb: extrakció helyett incepciót kell végrehajtaniuk, azaz egy gondolatmag beültetését egy személy agyába. A feladat hősünket mindennél jobban motiválja, hiszen ha sikerrel jár, a rendkívül befolyásos megbízó elérheti, hogy az Egyesült Államokban körözött főhősünk hazatérhessen gyermekeihez. Nolan az Eredettel bebizonyította, hogy egy elmés, összetett, eredeti ötletekre épülő filmet is óriási sikerre lehet vinni, főleg ha ennyire minőségi darabról beszélünk. Márpedig az Eredetről minden tekintetben csak szuperlatívuszokban lehet beszélni: a rendezés, a sztori, a színészgárda, a zene, a látvány egész egyszerűen minden a helyén van. Tökéletes a film ritmusa, fantasztikusan van felépítve az álmok szabályrendszere, a karakterek baromi jók és miközben egy ízig-vérig sci-fi alapú mozit nézünk, Nolan nem tagadja meg önmagát, így a klasszikus noir-hatások ezúttal is jelen vannak. Óriási, komplex és lenyűgöző. Erre mondják, hogy „mindfuck”.

Értékelés: 10/10

5. Helyezett
A Tökéletes Trükk (The Prestige) 2006

05_the_prestige.jpg
A mester két Batman-mozi között, laza csuklóból vezényelte le ezt a kisebb volumenű filmet, ami más rendezőnek szimplán élete főműve lenne. A Christopher Priest regényén alapuló filmben az 1800-as évek végén két bűvész, Robert Angier (Hugh Jackman) és Alfred Borden (Christian Bale) barátsága előbb gyűlöletbe, majd véget nem érő rivalizálásba csap át. A két mágus ellentétesen látja a varázslat lényegét: Angier abban hisz, ami a színpadon van, a lényeg az előadásmód. Borden hitvallása szerint az a fontos, ami a színfalak mögött történik, a lényeg a rejtély. Ez a felfogás híven tükrözi a két karaktert, párbajuk pedig egyre jobban kiélesedik. Versengésüket pedig átverések, hazugságok és óriási áldozatok kísérik. Nolan zseniális világot teremt, amiben a bűvésztrükkök a csavaros történetmesélés allegóriájaként is felfoghatók. A színészek ismét fantasztikusan alakítanak, de a film sztárja itt maga a történet, amely nem csak rendkívüli odafigyelést igényel, de érzelmileg is gyomron vágja a nézőt, a sztori csavarjai pedig szó szerint zseniálisak. Abrakadabra!

Értékelés: 10/10

4. Helyezett
Batman: Kezdődik (Batman Begins) 2005

04_batman_begins.jpg
A film, amellyel megkezdődött Nolan hollywoodi uralkodása. Miután 1997-ben Joel Schumacher (a Warner hathatós közreműködésével) tetszhalott állapotba taszította a világ leghíresebb szuperhősét a Batman & Robin című elmegyógyintézeti reklámfilmmel, kérdéses volt, hogy valaha ki tud-e kecmeregni ebből az állapotból. Aztán jött ez a csendes, visszafogott rendező mindössze három filmmel a háta mögött és dobott egy akkorát, hogy a filmje azóta is hivatkozási alap megannyi blockbuster és franchise kapcsán. A Batman: Kezdődik ugyanis a tökéletes eredettörténet. Felhasználja ugyan néhány legendás képregény (Year One, The Man Who Falls) bizonyos sztorielemeit, de alapvetően zseniálisan gondolja újra a Sötét Lovag megszületését. Óriási húzása, hogy az egészet lerántja a realizmus talajára: Bruce Wayne és az őt körülvevő Gotham valódinak hat, ráadásul hősét pszichológiailag rendkívüli aprólékossággal építi fel. Eszmét és ideológiát ad neki, végigvezeti az úton, láthatjuk miért is öltözik denevérnek, hogy miért a denevért választja és, hogy mi a célja vele. Nem kevésbé fantasztikus a főgonosz Ra’s al Ghul sem, aki szintén nem egy nulldimenziós rosszfiú, ugyanúgy megkapja a maga ideológiai mozgatórugóit. Fantasztikus a hangulat, lenyűgöző a látványvilág, csodálatos a zene, remek a történet és mindezt egy világklasszis szereplőgárda tálalásában csodálhatjuk meg (Christian Bale, Liam Neeson, Michael Caine, Gary Oldman, Cillian Murphy, stb.). Haláltusájából feltámadt Batman, erősebben, mint valaha!

Értékelés: 10/10

3. Helyezett
A Sötét Lovag (The Dark Knight) 2008

03_the_dark_knight.jpg
Nolan egy rövid kis kitérő (A Tökéletes Trükk) után visszatért, hogy folytassa Gotham Sötét Lovagjának történetét. De még hogy! Ez az a film, amit alighanem senkinek nem kell bemutatni. Nem csak, hogy felülmúlja elődjét, nem csak, hogy a valaha készült talán legjobb képregényfilm, hanem saját műfaji korlátain messze túlmutató korszakos mestermű. És nem csak én gondolom így: az imdb-n A Sötét Lovag számít minden idők negyedik legjobb filmjének (csak az első két Keresztapa és A Remény Rabjai előzik meg). Nolan mesteri bűnügyi eposzában (ihletforrás volt a The Killing Joke és a The Long Halloween című képregények) Batman szembe kerül legnagyobb ellenfelével, a Bűn Bohóchercegével, aki próbára teszi a hőst minden lehetséges módon, miközben Gothamet is lassan káoszba taszítja. Batman és Joker között pedig ott áll Harvey Dent, a fehér lovag, de a bohócnak vele is tervei vannak. A hős és a gonosz párviadala pedig nem csak kettejük szimpla összecsapása, hanem a város lelkéért folytatott küzdelem is egyben. Tényleg felesleges túlragoznom, úgyis mindenki tudja, miről beszélek. Nem szükséges semmit kiemelnem, ez úgy mestermunka, ahogy van, talán csak a Jokert alakító Heath Ledgert említeném meg külön, aki posztumusz megkapta az Oscar-díjat zseniális alakításáért. „Ez történik, amikor egy megállíthatatlan erő találkozik egy mozdíthatatlan tárggyal!” És igen, van Christopher Nolan film, amit még ennél is fantasztikusabbnak tartok!

Értékelés: 10/10

2. Helyezett
Csillagok Között (Interstellar) 2014

02_interstellar.jpg
A projekt, amibe még Steven Spielbergnek is beletört a bicskája. Az ifjabbik Nolan 2007-ben kezdett el dolgozni a sztorin, melyben a haldokló Föld már egyre kevésbé tud menedéket adni számunkra, így az emberiségnek új otthont kell találnia. Éveken át próbálták összehozni a filmet, a már említett Spielberg is hosszú időn át érdeklődött iránta, mígnem bedobta a törölközőt. Akkor került a produkció célegyenesbe, mikor Christopher Nolan kezébe vette az irányítást. Ő aztán rendesen átpofozta a tesó forgatókönyvét, mely végső formájában leginkább Kubrick klasszikusához a 2001-hez, illetve Robert Zemeckis nem kevésbé zseniális alkotásához, a Kapcsolathoz áll a legközelebb. Persze akár hangulati, akár látványelemeiben visszaköszön itt George Lucas, Ridley Scott és persze Spielberg hatása is, de a végeredmény ízig-vérig nolani. Matthew McConaughey alakítja Coopert, a kiváló pilótát, akinek egy csapat tudóst kell átvinnie egy féreglyukon, aminek túloldalán három lehetséges lakható bolygó is található és melyek egyike talán az emberiség új otthona lehet. Hősünknek ehhez hátra kell hagynia két gyermekét, hogy aztán ez adja az egész film alapvető konfliktushelyzetét. Melyik a fontosabb? Hazajutni a szeretteinkhez, vagy az emberiség kollektív megmentése. Nolan ezt állítja egymással szembe Cooper és a másik főhős Brand (Anne Hathaway) karakterein keresztül, míg a lehengerlő befejezésben fel is oldja ezt az ellentétet: önmagunk megmentése csakis a szeretetünk által lehetséges. Ez Nolan messze legérzelmesebb filmje, miközben egy elképesztő csillagközi utazás is. Drámai, eposzi és mindenekelőtt költői. Nolan egyik legnagyobb rendezői teljesítménye. „Ne várd szelíden azt a végső éjt. Védd, védd, amíg csak védheted a fényt!”

Értékelés: 10/10

1. Helyezett
A Sötét Lovag: Felemelkedés (The Dark Knight Rises) 2012

01_the_dark_knight_rises.jpg
Így jutottunk el a 6 ezer dolláros költségvetéstől a 250 milliósig. A Sötét Lovag bombasztikus kritikai és anyagi (több mint 1 milliárd dolláros világszintű bevétel) sikere után csupán egyetlen kérdés maradt. Hogy fogja Nolan lezárni a trilógiát? Arra számítani lehetett, hogy nem semmi fináléra számíthatunk, de a végeredmény számomra minden várakozást felülmúlt. Három legendás Batman-sztori (The Dark Knight Returns, Knightfall, No Man’s Land) elemeit felhasználva Christopher Nolan minden korábbinál komplexebb és nagyobb ívű szuperhős mozit hozott össze. Bruce Wayne nyolc évnyi önkéntes száműzetésből tér vissza, amikor a rejtélyes, maszkos Bane vezette Árnyak Ligája ismét felbukkan Gothamben, hogy elpusztítsa a várost, ám a Sötét Lovag nem tudja, hogy a támadás egyben személyesen ellene is irányul. Már említettem három képregényforrást, de volt van egy regény, a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa mely szintén óriási hatással volt Nolanre, mikor a sztorit írta. Ez pedig nem más, mint a kedvenc könyvem, Charles Dickens Két Város Regénye című halhatatlan klasszikusa. Ezen elemek felhasználásával Nolan nem csak egy gigászi méretű háborús mozit hozott össze a jó és a rossz között, de egyben egy elképesztően komplex történetet is egy jól felismerhető civilizációról, mely elpusztítja önmagát. Batman és Bane harca nem csak fizikai, de ideológiai, eszmei alapon is nyugszik (Tom Hardy zseniálisan monológjai). Ezzel a filmmel Nolan feltette a koronát mesteri trilógiájára. A lovag felemelkedett, a legenda véget ért.

Értékelés: 10/10

Hát ez volna az én szubjektív toplistám a mestertől. Tudom, hogy mások teljesen más listát állítottak volna fel, tudom, hogy sokan ömlengésnek tartanák ezt a rengeteg csont nélküli 10-es értékelést, de nem tudok mit tenni, ha én egyszer ennyire szeretem a filmjeit. Számomra Christopher Nolan a valaha volt egyik legzseniálisabb és legkreatívabb alkotó a mozgókép történetében és csak remélni tudom, hogy a jövőben még számtalan hasonló színvonalú produkcióval fog minket elkápráztatni. Most mindjárt a Tenet című új alkotásával, mely egyben a 2020-as év nagy megmentője is lehet a mozi számára.

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr1816187356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása