Mozgókép Blog

Legenda Vagyok (I Am Legend)

Bevezetés
Az apokaliptikus, poszt-apokaliptikus történetek mindig lenyűgözték az embereket, legyen szó könyvekről, vagy filmekről. Az önmagából kiforduló világ és társadalom rémképe évtizedek óta beindítja a nézők/olvasók fantáziáját, így nem is csoda, ha számtalan alkotás készült eme témában. Richard Matheson 1954-ben megjelent Legenda Vagyok (I Am Legend) című regénye kétségtelenül az egyik legnagyobb hatású mű. George A. Romero, a zombifilmek királya és maga a mester, Stephen King is többször elmondták, hogy Matheson regénye nélkül ők bizony "sehol sem lennének". A mostanában divatos új zombi-hullám, a 28 nappal/héttel később és a Zack Snyder féle Holtak Hajnala is nem keveset merített belőle. Matheson regénye az utolsó emberről a Földön (aki persze nem az utolsó, de ő ezt jó darabig nem tudja) rendkívül nagy rajongótáborra tett szert, a vámpírizmust (mert, hogy nála vámpír-szerű lények szerepelnek) pedig tudományos szemszögből vizsgálta/magyarázta. Műve annyira népszerű lett, hogy már 1964-ben elkészült az első filmfeldolgozás Az Utolsó Ember A Földön (The Last Man On Earth) címmel, az olasz Ubaldo Ragona rendezésében, a legendás Vincent Price-szal a főszerepben. Ez a változat igen közel áll az eredeti regényhez, ami nem csoda, hiszen maga Matheson is dolgozott a forgatókönyvön. A film igen jó kritikai- és közönségsikert ért el. A második feldolgozás 1971-ben került a mozikba Az Omega Ember (The Omega Man) címmel. Ezt a változatot Boris Sagal rendezte, a főszerepre pedig megnyerte a kor egyik legnagyobb sztárját, Charlton Hestont. Ez a verzió sokban eltért az eredetitől: itt nem egy betegség, hanem a világhatalmak között kitört háborúban használt vegyi és biológiai fegyverek miatt változnak át az emberek. Ez egyértelműen a Hidegháború korszakának félelemmel teli légkörét akarta meglovagolni. Másik igen éles eltérés, hogy itt a "vámpírok" nem pusztán kegyetlen, de értelem nélküli élőlények, hanem gondolkodó, beszélni tudó csoportokat alkotnak. A film (talán a sok változtatás miatt) nem aratta azt a sikert, mint elődje, de még így is szép számmal akadnak fanatikus rajongói. Ez után hosszú szünet következett, egészen a '90-es évek végéig. 1997-ben Ridley Scott és Arnold Schwarzenegger kezdtek tárgyalásba a jogokat birtokló Warner stúdióval, ám az általuk elképzelt film óriási költségvetést igényelt volna, ezért a stúdió visszarettent a filmtől. A meddő próbálkozások után előbb Scott, majd Schwarzenegger is kiszállt, legalábbis szereplőként. Egy darabig még úgy tervezte, hogy producerként segíti a produkciót és ha minden igaz, akkor ő maga ajánlotta Will Smith-t a főszerepre. Arnie később kiszállt, Smith azonban maradt és próbálta görgetni a produkció szekerét. Először az akcióguru Michael Bay-t nézte ki rendezőnek, de ő inkább a Bad Boys II-t forgatta Smith-szel. Fresh Prince nem adta fel és újból rendező után nézett, legújabb kiszemeltje pedig nem más volt, mint az egyedi látásmódjáról híres Guillermo Del Toro. Del Toro-t érdekelte a projekt de végül visszadobta, hogy a Hellboy második részét készíthesse el. Ez után került végül képbe a Constantine rendezője, Francis Lawrence. A Démonvadász igen jól sikerült film volt, így bízhattunk benne, ő és Will Smith sikerre viszik az új változatot. Lássuk, hogy sikerült nekik.

Szereplők
Robert Neville - Will Smith játsza a film főszereplőjét és itt a "fő"-t igen komolyan kell venni. A mozi 90%-ban ugyanis egyedül kell helytállnia a vásznon és Smith nem is vall kudarcot. Remekül hozza a figurát, sosem képzeltem volna, hogy ennyire visszafogott, mégis érzelemteli alakításra képes. Az egyetlen, amit nem igazán hiszek el neki, hogy a hadseregben tudós volt, de ez már az én problémám. Smith mindenesetre remek.
Anna - Alice Braga, a 24 éves brazil származású színésznő játsza a legfontosabb mellékszerepet a filmben. Kevés szerepe nagy jelentőséggel bír a főhős számára és a történet szempontjából is meghatározó. Figuráján keresztül mélyebb mondanivaló is kerül a történetbe. Braga remekül hossza a figurát, hiteles alakítást nyújt.
Ethan - az ifjú Charlie Tahan játsza az Alice Braga karaktere által istápolt fiú szerepét. Minimális szerepe van, talán még egy szót sem szól, ennek ellnére jelenléte fontos, akárcsak Anna figurája.
Zoe - Salli Richardson, a tévésorozatokon edződött színésznő játsza Smith feleségének szerepét a flashback jelenetekben. Ő sem kap nagy szerepet, de közös jelenetei Smith-szel segít megteremteni a kellő feszültséget.
Marley - Willow Smith, Will Smith igazi kislánya játsza hősünk gyermekét szintén a flashback jelenetekben. Édes, imádnivaló gyerkőc, akinek ártatlan jelleme, szeretnivaló kisugárzása csak tovább növeli a drámai hatást.
Alfa Hím - Dash Mihok nagy filmek kis szerepeiben szokott általában doborítani, sokan szerintem nem is tudják ki ő, ennek ellenére valószínű, hogy legalább öt-hat filmben biztos látták. Mihok hivatott életre kelteni a "vámpírok" vezetőjét, igaz csak részben. Alakítása ugyanis később CGI-jal lett elfedve, mégis sikerül Mihoknak "átütnie" a digitális maszkírozáson.
Dr. Alice Krippin - Emma Thompson, a kiváló brit színésznő is feltűnik egy "uncredited" cameo-szerepben a film elején. Jelenléte üde színfolt, ráadásul kb. két perces szereplése alatt is tehetségének köszönhetően sikerül mélyítenie a történet hatásosságát.
Sam - Abbie és Kona, két imádnivaló németjuhász játsza a film második legtöbbet szereplő és (legalábbis számomra) legkiválóbb, legszerethetőbb főhősét. Kona látható a flashback jelenetekben, mikor Sam-et még kölyök kutyusként láthatjuk, majd felnőttként már Abbie alakítja Samantha (mert lánykutyusról van ám szó) szerepét. Gyönyörű, rendkívül kifejező arcú kutyus ő, még Will Smith-t is lejátsz a vászonról.

Látvány - Zene
A látvánnyal kapcsolatban kettős érzéseim vannak. Egyrészt a kihalt New York képe valami elképesztően hangulatos és magával ragadó. Hogy úgy mondjam, "realisztikus" képet fest egy poszt-apokaliptikus helyzetről. Nem kevés munkába kerülhetett ezt így megvalósítani, főleg, hogy a város több nevezetes pontját is mutatják, kihaltan, elvadulva. Már csak ezért is megéri megnézni a filmet. Andrew Lesnie operatőr kiváló munkát végzett. A negatívum viszont az élőlények animálása. A film elején látható őzek és oroszlánok eléggé súlytalannak tűnnek és mikor végre felbukkannak a "vámpírok", hát ott is végezhettek volna jobb munkát az animátorok. Egy-két helyen nagyon látszik, hogy digitális a dolog. Nem is értem, miért így oldották meg. Példaként a 30 Days of Night vámpírjait említeném, szerintem itt is hasonló megoldás kellett volna. A zene viszont végig remek és nagyon szép. Van egy kiváló, szomorú dallamokkal építkező főtémánk és sok-sok visszafogott tételünk, melyek viszont mindig remekül festik alá az adott jelenetet. A végefőcímnél hallható Bob Marley szám, a Redemption Song pedig tökéletes és méltó lezárása a filmnek. A score amúgy a mindig kiváló James Newton Howard-ot dícséri.

Rendezés
Francis Lawrence Britney Spears, Jennifer Lopez és Green Day videoklippeken edződött, mielőtt megkapta volna első rendezői feladatát. Lawrence már a Constantine-nál bebizonyította, hogy egyedi képi világgal bír, rendkívül erős vizuálisan, de a karaktereket is remekül tudja kezelni. Az I Am Legend esetében még nehezebb volt a dolga, lévén nagyrészt egyszereplős darab, de Smith és a Kutyus simán elviszik a filmet. A történet amúgy az eredeti novella és a '71-es film történetét vette alapul, persze modernizálva. Mark Protisevich és Akiva Goldsman forgatókönyve meglátásom szerint kellően kidolgozott, bár érezhető, hogy itt-ott maradtak ki jelenetek a végleges filmből. A film élesen két részre osztható, sokak szerint az első fele tökéletes, ám a második fele összecsapott, míg mások véleménye szerint épp fordítva, az első fele eléggé unalmas, míg a vége pörgősebb, ezért jóval élvezhetőbb is. Nos, mint általában, én egyik tábort sem erősítem, szerintem a film egésze koherens, a történet tempójának megváltozása törvényszerű. Az egyetlen problémám, hogy a vége felé, mintha valóban már nem kapna kellő időt minden szál, ami még drámaibbá tehette volna a történetet. A jó hír viszont, hogy ha minden igaz dvd-n már egy kétórás verzióval találkozhatunk a mozis 100 perces helyett.

Összegzés
Összességében az idei év egyik leghangulatosabb filmjével van dolgunk. A képi világ, a történet, Smith játéka és a kutyus mind-mind megéri a pénzét, én mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a filmet. Kellően drámai, kellően sötét és szomorú, ám vannak vidámabb pillanatai is és hát a történet is elgondolkodtató.

"Vigyél fényt a sötétségbe."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.