Mozgókép Blog

Történetek A Sötét Lovagról I - Batman (Batman)

Bevezetés
Mivel a képregények és a belőlük készült filmek igen nagy rajongója vagyok, ezért A Sötét Lovag néhány nap múlva esedékes bemutatója kapcsán úgy döntöttem, hogy kihasználom az alkalmat és kritikát írok az eddigi öt filmről. De ki is ez a Batman? A karaktert Bob Kane és Bill Finger alkották meg 1939-ben és az év májusában debütált a Detective Comics lapjain. A Denevérembert olyan figurák ihlették, mint Zorro, Sherlock Holmes, Doc Savage, vagy éppen az Árnyék. Bob Kane azt akarta, hogy hőse a megszokott figuráktól eltérő és jóval összetettebb legyen. Nappal ő Bruce Wayne, a jóképű, ám unalmasnak tűnő milliárdos, míg éjszaka egyszerre legyen tudós, nyomozó és rettenthetetlen igazságosztó, akit Batman néven retteg az alvilág. Abban is különbözik Kane hőse a legtöbb képregényhérosztól, hogy neki nincsenek különleges képességei, egyszerű halandó ember, aki eszére, találékonyságára és fizikai erejére támaszkodhat a bűn elleni harcban, de mégis több, mint egy átlagos ember, hiszen hosszú éveken át képezte magát kőkeményen, hogy felkészülhessen szent háborújára. Mindennek a tetejében ő nem egy olyan fickó, aki csak úgy hipp-hopp úgy dönt, hogy hős lesz, mint a legtöbb ilyen karakter, hanem tragikus események hatására válik azzá, ami. Szemtanuja lesz ugyanis, ahogy egy Joe Chill nevű piti bűnöző agyonlövi a szüleit, ezzel ráterelve a kis Bruce-t arra az ösvényre, aminek Batman megszületése a vége. Elmondhatjuk tehát, hogy Batman jóval összetettebb és sötétebb figura, mint a legtöbb képregényhős és ennek köszönhetően jóval egyedibb is, aminek köszönhetően az óriási siker sem maradt el, mára a világ leghíresebb képregényhőse, népszerűségben csak a DC Comics másik nagy hérosza Superman és a Marvel Comics Pókembere versenyhezhet vele. Az évtizedek folyamán rengeteg kiváló és karakteres szereplővel gazdagodott A Sötét Lovag legendája. Segítőtársak és gonosztevők tucatjai váltották egymást különböző képregénysorozatok lapjain, akiket csak felsorolni is nehéz lenne, éppen ezért nem is teszem, inkább rátérnék Batman mozgóképes történelmére. Az álomgyár igen hamar felfedezte magának a Sötét Lovagot, hiszen már 1943-ban készült egy 15 részes fekete-fehér sorozat (Batman) Lewis Wilson és Douglas Croft főszereplésével. Alig hat évvel később, 1949-ben pedig egy újabb 15 részes sorozat, a Batman and Robin következett, melyben Robert Lowery és Johnny Duncan alakították a címszerepeket. 1966 volt az az év, amikor Gotham lovagja a televízió világát is elkezdte meghódítani. '66-ban ugyanis nem csak a Batman című mozifilm hódított Adam West és Burt Ward főszereplésével, hanem a velük készült, két és fél évadot megért sorozat is bemutatásra került, mely máig lenyűgözi a nézőt bájosan gagyi hangulatával és képi világával. A '66-tól '68-ig tartó sorozatot aztán számtalan, különféle rajzfilmsorozat követte (The Batman/Superman Hour 1968, The New Scooby-Doo Movies 1972, Super Friends 1973, The All New Super Friends Hour 1977, The Batman/Tarzan Adventure Hour 1977, Challenge of the Super Friends 1978, The World's Greatest Super Friends 1979, Super Friends: The Legendary Super Powers Show 1984, The Super Powers Team: Galactic Guardians 1985), valamint az 1979-es Legends of the Superheroes, amely a Hanna-Barbera féle Super Friends rajzfilmek élőszereplős változata volt és amelyben Adam West és Burt Ward újra eljátszották egykori szerepeiket. Ezekben a sorozatokban Batman különféle hősökkel szerepelt együtt. Ám Batman igazi, valódi áttörésére még várni kellett. Ez 1989-ben következett be, mikor mozikba került a zseniális rendező, Tim Burton teljesen egyedi látványvilágú Batman-mozija, mely Richard Donner első két Superman mozija után végérvényesen kitaposta az ösvényt a képregényhősök mozis inkarnációi számára. Lássuk hát, milyen is lett Tim Burton legendás filmje.

Szereplők
Bruce Wayne/Batman - Michael Keaton, a kiváló színész kapta a megtisztelő feladatot, hogy életre keltse Gotham Sötét Lovagját. Keaton, aki Burton egy évvel korábbi, Beetlejuice filmjének köszönhette az áttörést, most végképp sztárrá vált, noha meg kell jegyezni, érdekes választás volt erre a szerepre. Ugyanis Keaton teljes mértékben különbözik attól a karaktertől, amilyet elképzelne az ember. Nem volt olyan jóképű, mint amilyennek Bruce Wayne-nek kellene lennie és nincs annyira kigyúrva sem, mint amit Batman-től elvárnánk. Ezzel együtt Keaton kiváló színészi képességeivel végig hiteles marad, remek Batmant megformálva ezzel.
Jack Napier/The Joker - Jack Nicholson, a legendás színészóriás keltette életre Batman ősellenfelét, a mészfehér arcú, örökké vigyorgó Jokert. Tökéletes választás volt a szerepre, Nicholson valósággal lubickolt a totál kattant bohóc szerepében. Láthatóan élvezte minden egyes jelenetét, amik a film abszolút csúcspontjai. Persze negatívuma is volt a dolognak, hiszen az ő alakítása adta meg azt az irányelvet, hogy a gonoszok innentől valahogy mindig háttérbe szorították a szárnyas igazságosztót. Ezzel együtt Nicholson fantasztikus alakításával a filmtörténelem csak gazdagabb lett.
Vicki Vale - Kim Basinger, a '80-as évek abszolút női sztárja, minden férfi vágyainak tárgya játszotta el a rámenős fotóriporter szerepét, akinek sikerül közel férkőznie Bruce szívéhez és titkához. Érdekesség, hogy karaktert a képregényhez anno egy Norma Jean Mortensen nevű fiatal modellről mintázták, aki később Marilyn Monroe néven vált ismertté. Róla mintázták egyébként Lois Lane-t is a Superman-hez. Basinger nagyszerű választás volt a szerepre, hiszen nem csak lélegzetelállítóan gyönyörű, hanem korábban bizonyított olyan filmekben, mint a Soha ne mondd, hogy soha című James Bond-mozi, valamint a Kilenc és fél hét és a Marslakó a mostohám.
Alexander Knox - Robert Wuhl, a mindig megbízható karakterszínész játsza a nagyszájú újságíró szerepét, aki egyedüliként hisz Batman létezésében, hülyének is nézik ezért kollégái. Wuhl kiválóan hozza a szerepet, remek vonásokkal gazdagítva a figurát. Sajnálom, hogy nem tudott igazán nagy karriert befutni, hisz a Batman-en kívül egyedül a '87-es Jó reggelt, Vietnam az a film, ami igazán emlékezetes a filmográfiájából. Itt mindenesetre remekel, valósággal tobzódik a jobbnál-jobb dumákban.
Harvey Dent - Billy Dee Williams, a Star Wars legendás Lando Calrissian-ja kapta a lehetőséget, hogy eljátsza a "fehér lovagot", az államügyészt, aki mindent megtesz azért, hogy Gotham-ből örökre kitakarítsák a korrupciót és a bűnt. Williams érdekes választás volt a szerepre, hiszen ő fekete, a karaktert meg anno fehérnek alkották meg. Ezzel együtt Williams jól alakítja a figurát, sajnos nem kap túl nagy szerepet, mintha már egy következő filmre tartogatták volna a figurát, hiszen tudjuk, hogy ki lesz belőle.
Carl Grissom - Jack Palance, a veterán és kiváló aktor játsza a gothami alvilág fejét, aki a rendőrség kezére játsza legjobb emberét, Jack Napiert és ezért később súlyos árat kell fizetnie. Palance igen sokszínű filmográfiát tudhat magáénak, rendkívül változatos szerepeket játszott élete során, így Grissom figuráját is csuklóból hozza. Nem kap nagy szerepet, ám ennek ellnére nagyszerűen hozza a saját hatalmától eltelt maffiafőnököt.
Max Eckhardt - William Hootkins, a sokoldalú karakterszínész játsza a korrupt rendőrhadnagy, Eckhardt kicsi, ám annál fontosabb szerepét. Hootkins is ismerős lehet a Csillagok Háborúja rajongói számára, hiszen ki ne emlékezne vörös hatosra, azaz Porkins-ra. Eckhardt megformálásánál minden hanyagságát és bunkóságát beleadja a szerepbe, ennek köszönhetően a korrupt rendőrök között az egyik legjobban eltalált figura lesz az övé.
James Gordon - Pat Hingle, a tv-sorozatokon és nagy filmek kis szerepein edződött színész játsza Gotham tiszta és jóságos rendőrfőnökének szerepét. Hingle igazán emlékezetes a Batman-filmekkel lett, nem is csoda, hiszen teljesen beleillik ebbe a világba. Gordon figuráját is nagyszerűen hozza, igazán szimpatikussá téve ezzel a figurát, aki a Batman-történetek egyik legmeghatározóbb alakja.
Alfred Pennyworth - Michael Gough, a veterán brit színész játsza Bruce hűséges komornyikjának szerepét, aki szülei halála után az ifjú Wayne gyámja lesz. Mindig bölcs tanácsokkal látja el gazdáját és mindenben segítségére van. Igazi mentorfigura, melyet kiválóan formál meg Gough, szinte erre a szerepre született. Nem csoda, hogy Pat Hingle mellett ő az egyetlen, aki mind a négy "régi" Batman-ben szerepelt.

Látvány - Zene
Egy Tim Burton film esetében biztosak lehetünk benne, hogy a látvány egészen különleges és magával ragadó lesz és most sincs ez másként. Anton Furst látvány- és Bog Ringwood jelmeztervezőknek köszönhetően a Batman képi világa teljesen egyedi, semmivel össze nem hasonlítható. A díszletek valósággal árasztják magukból a burtoni sötét, gótikus hangulatot, a jelmezek pedig a lehető legjobban passzolnak mindehhez. Ki kell emelni a két fő karakter, Batman és Joker jelmezét, hiszen nem csak, hogy létfontosságúak, hanem kiválóan is sikerültek. Persze 20 év távlatából már kissé elavultnak és nehézkesnek, otrombának hathat a Sötét Lovag kosztümje, de két évtizeddel ezelőtt bizony ez volt a csúcs. A színösszetételénél pedig remekül ismerték fel, hogy a képregénre és a rajzfilmekre jellemző, testhez álló szürkés ruha itt nem működne, így tiszta fekete lett és egészen páncélszerű. Joker esetében mindig a lila és a zöld dominált és most sincs ez másként. A groteszk figurához nagyszerűen passzol ez a tarka öltözet, ami még jobban kiemeli, hogy mennyire kattant is ez a figura. Fontos még megemlíteni a Denevérember híres járművét, a Batmobile-t is, ami kiváló dizájnt kapott, olyan, mint egy igazi robosztus, erőtől duzzadó sportkocsi, igaz, a Batman-es hatások kevésbé érvényesülnek rajta, ám a film hangulatához tökéletesen passzol. Feltűnik a Batwing is, azaz Batman repülője, ami szintén remekül sikerült. A képi világ tehát tökéletesen harmonizál és ehhez jönnek még Burton tipikus - és zseniális - rendezői húzásai, valamint az operatőr, Roger Pratt nagyszerű beállításai és akkor Ray Lovejoy vágó kiváló munkájáról még nem is beszéltem. A Batman képi világa így válik egy teljesen újszerű és egyedi sötét mesevilággá, amilyennek mindig is képzelte az ember Gotham-et és a Sötét Lovagot. A zene kapcsán felesleges ódákat zengeni, elég csak leírni a komponista nevét: Danny Elfman! Ő az, akinél jobban talán soha senki nem ültette át zenére egy képregény sajátos hangulatát. Karakteres, egyből felismerhető témái tökéletesen passzolnak Batman világához, olyan tökéletes audiovizuális egységgé kovácsolva képet és hangot, amit csak kevesen tudnak, elég csak a film záró képsoraira gondolni. Meg kell még említeni, hogy a kor egyik legnagyobb popsztárja, Prince szerzett 9 dalt a filmhez, melyek közül nem egy igazi sláger lett. Noha szerintem nem igazán odaillőek voltak, azért akadt köztük egy-két jobb dal, mint pl. a Partyman és a The Arms of Orion.

Rendezés
Az évek során Tim Burton, a lázadó és kívülálló filmes számtalan mesterművel kápráztatta el a nagyérdeműt. Tulajdonképpen nincs filmje, amit a nézők és a kritikusok ne imádtak volna, talán csak a 2001-es Majmok Bolygója remake kivétel ez alól, dehát ez megbocsátható bűn. A Batman mindössze a harmadik nagyjátékfilmje volt Burton-nek, tehát mondhatjuk hogy fiatal, a pályája elején járó direktor kapta meg a feladatot, hogy egy gigászi szuperprodukciót levezényeljen. Burton pedig nem is rettent vissza a feladattól, hiszen határozott elképzelései voltak arról, hogy mit akar a vászonra álmodni. Rögtön tudta, hogy az általa imádott, '60-as évekbeli tv-sorozat hangulatát szeretné visszaadni, csak sokkal sötétebb, groteszkebb módon,a hogyan azt Frank Miller legendás képregényében, A Sötét Lovag Visszatér-ben ábrázolta. Dobta az olyan ötleteket, mint Robin szerepeltetése, végig ragaszkodott Michael Keaton-hoz és nem akart nevesebb színészt, pedig többek közt Mel Gibson (aki amúgy megkapta volna a szerepet, csak a Halálos Fegyver 2 közbeszólt) és Alec Baldwin is ki volt nézve. Még ahhoz is volt mersze, hogy Warren Skaaren-nel itt-ott átírassa Sam Hamm forgatókönyvét. Ám ezek a szemtelennek tűnő húzások mind őt igazolták, hiszen a Batman nem csak a '89-es év, hanem minden idők egyik legnagyobb kasszasikere is lett, amely máig minden idők egyik legjobb filmje a maga műfajában.

Összegzés
Összességében azt kell mondanom, hogy a Batman a képregényfilmek egyik igazi csúcspontja, amit a műfaj szerelmeseinek egyszerűen nem szabad kihagynia. Olyan vizuális élmény, ami igazi értéket képvisel, ráadásul mindez megtámogatva csodás filmzenével és fantasztikus színészekkel, valamint kiváló történettel és karakterekkel. Batman valóban elindult hódító útjára és - ekkor még legalábbis - nem úgy tünt, hogy bárki is meg tudná állítani.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.