Mozgókép Blog

Egy éves a Mozgókép Blog: Kedvenc Rendezőink I/II

Napra pontosan egy éve indítottuk útjára kicsiny blogunkat, azzal egyszerű céllal, hogy a korábban csak saját célra, vagy mozis fórumokra összeütött filmkritikáinkat összegyűjthessük, és némileg olvasóbarátabb formába öntve megoszthassuk az érdeklődőkkel. Természetesen a Mozgókép nem egy profi oldal, egyikünk sem avatott filmkritikus, sosem nézzük ilyen szemüvegen keresztül a mozikat (ami talán jobb is így); az itt megtalálható írások egytől-egyig két lelkes amatőr véleményét tükrözik, több-kevesebb sikerrel.

Ahogy teltek a hónapok, igyekeztünk azért fejlődni, csinosítani a blog megjelenésén, tagolt, minden részletre kiterjedő elemzéseket összehozni. Az Indy 4 esetében elsőként próbálkoztunk meg kettős kritikával, nem volt egyszerű feladat... Néhány hete bevezettük az értékelő dobozt a hosszabb írások végén, így talán könnyebb összefoglalni a felette elterülő betűrengeteg lényegét.

Akárhogy is, első szülinapunk elérkezett, mi pedig karácsonyi top20 filmes bemutatónkhoz hasonlóan ezúttal is egy listával készültünk, ezúttal kedvenc rendezőinket gyűjtöttük össze 13+1-es formában. A bekerülés feltétele volt, hogy az illetőnek legalább 3 filmjét igazán kedveljük, illetve az esetleges folytatásokat egy címnek számítsuk. Ennélfogva megint alapos rostálásnak kellett alávetnem a neveket, de végül összeállt a saját névsorom. Fontos még megjegyeznem, hogy a lista utolsó, +1-es szereplője mindkettőnknél afféle kakukktojás, egy olyan személy, aki általánosan nem számít elismert direktornak, mi mégis kedveljük valamiért. Ennyit elöljáróban, a többi alant. Jó szórakozást, olvassatok minket ezután is!

Tizenhármas névsoromat rögtön legnagyobb kedvencemmel, Martin Scorsese-vel nyitnám. Az olasz felmenőkkel rendelkező filmes sose tagadta meg gyökereit, mi több, számomra az erről a témáról forgatott dolgozatai a legemlékezetesebbek (Aljas Utcák, Nagymenők, Casino), de ezenfelül valamennyi, Robert De Niro-val közös alkotását nagyon szeretem. Talán a filmtörténet legnagyobb hatású színész-rendező párosa ők, számomra legalábbis mindenképpen. Ami a Scorsese-életmű fennmaradó hányadát illeti, szerencsére az sem szűkölködik klasszikusokban, elég csak a félig-meddig De Niro-utódnak tekinthető Leo DiCaprio-val forgatott kiváló mozikra, vagy A Pénz Színére gondolni. Számomra kétség nélkül ő a legnagyobb filmes.

Top: Taxisofőr, Dühöngő Bika, A Komédia Királya, A Rettegés Foka, Nagymenők, Casino, Az Aviátor, A Tégla
Ami nem kellett volna: Lidérces Órák, Boxcar Bertha

Folytassuk egy egészen más műfajban mozgó kollégával, az akciófilm egyik igazi úttörőjével, James Cameron-nal. Jóllehet kóstolt ő már kalandfilmbe (A Mélység Titka) és romantikus drámába is (Titanic), a fantasztikus, stílusteremtő akciójelenetek minden filmjének szerves részét alkotják. A Terminátor-filmek hatását talán nem kell bemutatnom, mint ahogy a Ridley Scott Alien-jének látványos sci-fi/akció környezetbe helyezett folytatását sem, amely személyes kedvencem a négy epizódból. Fontos még megemlítenem, hogy a forradalmi látvány mellett számomra az emeli ki igazán Cameron filmjeit a többi közül, hogy a szem mellett a néző gondolatait is képes megdolgoztatni, ami igazi kincs, főként a mai felhozatalban. Kíváncsian várom az Avatar-t.

Top: T2, Aliens, Két Tűz Között, Titanic
Ami nem kellett volna: Eltűnnie tíz évre, Piranha 2...

Harmadik jelöltem Hollywood újkorának egyik meghatározó, és talán legsokoldalúbb mozimágusa, akinek számtalan ikont köszönhet a filmes szakma. Ha valaki nem vágta volna rá kapásból a nevet, hát most elárulom, természetesen Steven Spielberg-ről van szó. Rengeteg pötyögésbe kerülne a mester összes remekművét felsorolnom, így csak amúgy zanzásítva jelezném, hogy Spielberg alkotott már maradandót a kalandfilmek (Indiana Jones, Hook), a thrillerek (Cápa, Párbaj), a sci-fik (Harmadik Tipusú Találkozások, Különvélemény, Világok Harca, Jurassic Park), a háborús filmek (Ryan Közlegény Megmentése, Schindler Listája) és a drámák területén is (Terminál, Kapj el ha Tudsz, München). Páratlan életmű ez, bízzunk benne, hogy nem egy kiváló címmel bővül még a jövőben.

Top: Párbaj, Indiana Jones 1-4, Jurassic Park, Ryan Közlegény Megmentése, Kapj el, ha Tudsz, Terminál
Ami nem kellett volna: A.I., Örökké

Oliver Stone bármilyen összevetésben kirobbanthatatlan nálam egy efféle listáról. Olyan filmes ő, aki sosem rejtette véka alá véleményét a 20. századi amerikai történelem kínos fejezeteiről; mi több, a végletekig kidolgozott, maximalista dolgozatokban mutatta be azokat. A legutóbbi évtizedben ugyan kissé mintha könnyedebb megközelítésre tért volna át, a minőségre így sem lehet panaszunk mozijai kapcsán. Csak sajnálni tudom, hogy Vietnámba való visszatérése a Pinkville c. film képében az írósztrájk miatt végül kudarcba fulladt...

Top: A Szakasz, Született Július 4-én, JFK, Doors, Nixon, Született Gyilkosok, Minden Héten Háború
Ami nem kellett volna: World Trade Center, Halálkanyar

A következő név nem hinném, hogy különösebb bemutatásra szolgál, a Ponyvaregény direktora ugyanis alighanem minden valamirevaló filmkedvelő hasonló listáján az élmezőnyben toporogna. Quentin Tarantino, a két lábon járó filmes lexikonból lett szókimondó író-rendező, stílust teremtett időben csapongó, kismillió film kismillió jelenetéből összelopkodott, pofátlanul szókimondó forgatókönyveivel, melyeket jórészt ifjúkora kedvenc színészei keltenek életre. Számomra már csak azért is különösen rokonszeves figura ő, mert nem csak egyedi filmjeivel, hanem megjelenésében és viselkedésében is üdítő kivételt jelent a szmokingos, jólfésült, tökéletes megjelenésű Hollywood-i sznobtengerben.

Top: Minden, kivéve a Kill-Bill-t
Ami nem kellett volna: Kill Bill

Haladjunk tovább, sorrendben a hatodik jelöltem egyben kedvenc filmem rendezője is (karácsonyi top20 olvasók előnyben). Igen, Robert Zemeckis-ről van szó, akit előszeretettel szokás Steven Spielberg legjobb tanítványaként emlegetni. Valószínűleg van is ebben valami, de az is vitathatatlan, hogy Zemeckis igen gyorsan képes volt kilépni a mester árnyékából, és igazi örökbecsű remekműveket letenni az asztalra. A Vissza a Jövőbe-trilógia minden valamirevaló filmrajongó kedvencei között kell, hogy legyen, de alighanem nincs ez másként személyes kedvencem, a Forrest Gump esetében sem. Rossz szájízzel, de meg kell említenem, hogy Zemeckis az utóbbi időben számomra értékelhetetlen CGI-szörnyszülöttjeivel rendre csalódást okoz nekem; és azt hiszem, sokan bólogatnak most, amikor azt írom, ideje lenne félretenni ezeket néhány hagyományosabb alkotás kedvéért.

Top: Vissza a Jövőbe 1-3, Forrest Gump, Kapcsolat, Roger Nyúl a Pácban
Ami nem kellett volna: Temetetlen Múlt, Polar Express, Beowulf

Az imént szóba hozott top20-as listámon már kifejtettem, hogy Stephen King-rajongóként mennyire elszomorítónak találom, hogy 1-1 kivételtől eltekintve mindössze egyetlen író-rendező, Frank Darabont képes megfelelő minőségben a nagyvászonra adaptálni King műveit. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Darabont olyan magas szinten űzi mindezt, hogy az ember hajlamos az összes többi pocsék próbálkozásról megfeledkezni. A tökéletesség határait súroló A Remény Rabjai – Halálsoron – A Köd hármas számomra igazi mestermunka, a legnagyszerűbb példázat Hollywood számára arra nézve, hogyan is kell az irodalmat a filmművészet nyelvére fordítani. Mindemellett pedig ne feledkezzünk meg az egészen kiváló The Majestic c. Jim Carrey moziról sem, amely nagyon szép romantikus dráma és ügyes korrajz is egyben az 50-es évek kommunizmustól rettegő álomgyáráról.

Top: A Remény Rabjai, Halálsoron, A Köd, The Majestic
Ami nem kellett volna: Nincs ilyen, reméljük, hogy nem is lesz

A ’magas minőség’ jelzővel példálóztam már több fenti név kapcsán is, de most kénytelen leszek újra elsütni, méghozzá a Halálos Fegyver-filmek direktora, a kiváló Richard Donner kapcsán. Riggs és Mutaugh párosa vélhetően senki előtt sem ismeretlen, de bármennyire kortalan akcióklasszikus is a fenti négyes, önmagukban kevésnek bizonyultak volna, hogy a rendezőt listámra emeljem (már csak a szigorú szabályok miatt is). Szerencsére Donner távolról sem az a beskatulyázható figura, a további remek akciófilmek mellett (Bérgyilkosok, 16 Utca, Összeesküvés-elmélet) készített ő már modernkori Dickens-adaptációt (Szellemes Karácsony), tini-kalandfilmet (Kincsvadászok), Michael Crichton-feldolgozást (Idővonal), és egy szuperhangulatos western-vígjátékot is (Maverick). No és az sem mellékes, hogy ő indította útjára a Superman és az Omen filmsorozatot is, bár ezeknek jómagam nem vagyok különösebb rajongója.

Top: Halálos Fegyver 1-4, Szellemes Karácsony, Összeesküvés-elmélet
Ami nem kellett volna: A Kis Terrorista és a Játékszer

Shop-Stop rajongóként vétek lett volna kihagynom Kevin Smith-t a listámról, aki ha rendezői kvalitásaiban talán némileg el is marad a fenti nevektől, zseniális humorával és forgatókönyveivel tökéletesen pótolja ezeket a kiányosságokat. New Jersey-i fiatalkorából merített karakterei, na meg a szájukba adott párbeszédek egytől-egyig élményszámba mennek, nyoma sincs bennük annak a műanyag íznek, amelyen követői, főleg az ócska tinivígjátékok rendre elhasalnak. Igazi amatőr hangulat, maximális lelkesedés, profi megvalósítás, Kevin Smith for President!

Top: Shop-Stop 1-2, Képtelen Képregény, Apja Lánya, Zack & Miri Pornót Forgat
Ami nem kellett volna: Jay és Néma Bob Visszavág

Brian De Palma megosztó rendező, nem vagyok ezzel másként jómagam sem, így csak hosszas vaccillálás után döntöttem úgy, hogy helyet kap a listámon. Csapongó pályafutása során De Palma rengeteg műfajba belekóstolt, de igazán csak egyben, a gengszterfilmek között volt képes maradandót alkotni. Ennek ellenére akadnak azért sikeres próbálkozásai más területen is, elég csak a Mission: Impossible-ra vagy a Carrie-re gondolnunk. Mindenesetre én bízom benne, hogy visszatér még a sikerműfajhoz.

Top: A Sebhelyesarcú, Aki Legyőzte Al Caponét, Carlito Útja, Hiúságok Máglyája, A Háború Áldozatai
Ami nem kellett volna: A Mars Mentőakció

Következő jelöltem Ron Howard, aki számomra a megbízhatóság, a tökéletességre törekvés szinonímája, ő minden témából igyekszik a maximumot kihozni. Korai filmjei, mint például a Csobbanás vagy a Gung Ho sosem tartoztak a kedvenceim közé, a 90-es években azokban rákapcsolt, és mindjárt a remek Lánglovagokkal megmutatta, mire képes. Ezután sorra dolgozhatott a legnagyobb sztárokkal, és rendre remekül választott forgatókönyvet, így számtalan kedvencem fűződik a nevéhez. Sajnos nemrégiben rábólintott a Da Vinci Kód és társai filmadaptációjára, ami szerintem méltatlanul kommersz feladat számára, de a nemrégiben bemutatott Frost/Nixon-nal ismét bizonyította, miért is van bérelt helye ezen a listán.

Top: Apollo 13, Egy Csodálatos Elme, A Remény Bajnoka, Lánglovagok, Váltságdíj, Frost/Nixon
Ami nem kellett volna: Csobbanás, Gung Ho, Lapzárta, Dan Brown-ponyvák

Kedvenc akciófilm-sorozatom, a Die Hard (azon belül is a 3. epizód) megteremtője, John McTiernan a megalkuvást nem tűrő, pörgős, régivágású akciófilm igazi mestere. Talán ennek is köszönhető, hogy a 90-es évek közepe óta nem igazán alkotott maradandót a témában, ami mintegy egybevág a műfaj vegetálásának kezdetével. Az azóta készített mozijai közül talán a Kiképzőtábornak sikerült a legjobban elkapnia azt az ízt, amivel korai filmjei rendelkeztek, de igazán megidéznie máig nem sikerült a kor hangulatát. Talán a közeljövőre tervezett három alkotása nagyobb sikerrel jár majd ezen a téren, én addig kitartok a McTiernan-klasszikusok mellett, megérdemlik!

Top: Predator, Die Hard, Die Hard 3, Az Utolsó Akcióhős, Vadászat a Vörös Októberre
Ami nem kellett volna: Medicine Man, Rollerball, A 13. Harcos

Elérkeztünk az utolsó névhez, van még miből válogatni, mondanom sem kell. De zárjuk talán a listát azzal a névvel, aki karácsonyi top20-as listám igen előkelő helyén (ha nem csal az emlékezetem, dobogóján) szerepel egyik filmjével, a zseniális Árvák Hercegével. Lasse Halström-ről, a svéd származású rendezőről van szó, aki talán a kedvencem a drámai műfajban. A már említett John Irving-adaptáció mellett az ő nevéhez fűződik a szintén nagyszerű hangulatú Gilbert Grape (fiatalkorom egyik meghatározó filmje), a lassú, érzelemgazdag Kikötői Hírek, vagy épp másik nagy kedvencem, a Befejezetlen Élet. Fantasztikus színészek egész sora segítette az évek során Halström munkáját, akinek filmjei mindig igyekeznek az élet szépségét sugallni a néző felé. Számomra az egyik legnagyobb hatású rendező, azt hiszem jó döntés volt vele lezárnom ezt a névsort.

Top: Árvák Hercege, Befejezetlen Élet, Gilbert Grape, Kikötői Hírek, Csokoládé
Ami nem kellett volna: Ilyet szerencsére nem láttam tőle

+1

Sean Penn kiváló színész, ebben alighanem valamennyien egyetértünk; rendezőként mégis kevésbé ismert és elismert a személye, jóllehet, ez legutóbbi két alkotása, Az Igazság Megszállottja és az Út a Vadonba révén azért lassan kezd megváltozni. Penn hihetetlenül megszállott rendező, vizuális téren igazi maximalista, aki igyekszik mindent kifacsarni az adott jelenetből. Az Út a Vadonba érdemeit már méltattam karácsonyi listámon, így legyen elég annyi, hogy számomra az utóbbi évek legszemélyesebb filmje; Az Igazság Megszállottja pedig ugyancsak zseniális hangulatú mozi, amely az utolsó pillanatig fogva tartja a nézőt. Mindezt tetőzi egy parádés forgatókönyvvel (műfajában az egyik legjobb), és persze Jack Nicholson hibátlan alakításával. Az 1995-ös Menekülés az Éjszakába hasonlóan feszült, lüktetően drámai film, Nicholson ebben a szerepben sem hibázik. Sajnos Penn első rendezését, az 1991-es Indián Vért még nem tudtam megtekinteni, de a fenti hármas önmagában a legjobbak közé emeli nálam a színészt a kamera túlsó oldalán is. Bízom benne, hogy a jövőben gyakrabban vállal rendezői feladatot, számomra Clint Eastwood mellett ő a kiváló színészből lett kiváló rendező másik iskolapéldája.

Top: Út a Vadonba
Ami nem kellett volna: Rendezőként nincs ilyen

Ennyit rólam, a második részben Gunner kedvenceivel találkozhattok majd, lessétek meg azt is!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.