25
12/2010
0

III. Karácsonyi Mozgókép Top 20, 1. rész

Ismét elérkezett a Karácsony, immár a harmadik kicsiny blogunk történetében, mi pedig engedve rajongók tízezrei kitartó ostromának, idén is összeállítunk egy-egy top 20-as listát kedvenc filmjeinkről. A szabályok nem változtak, egy rendező csak egyszer képviselteti magát a sorban, illetve a folytatásos címek egy füst alá tartoznak. Én a magam részéről ezúttal igyekeztem kicsit enyhíteni az elmúlt két listám drámaközpontúságán, meglátjuk, Gunner holnap mivel rukkol elő. Kezdjünk bele:

20. Elveszett Jelentés (2003)
Lost In Translation
Rendezte: Sofia Coppola

A magány és az üresség keserédes meséje Sofia Coppola tálalásában. Minden idők egyik legismertebb filmrendezőjének lánya színésznőként kezdte ugyan a pályafutását (bár ne tette volna), de szerencsére hamar felismerte, hogy ő maga is a kamera túlsó oldalán érzi igazán otthon magát. Egy idegen nagyvárosban rekedt kiégett filmszínész és egy gyönyörű fiatal lány különös találkozásának lehetünk tanúi ebben a visszafogott, mégis rendkívül élvezetes, mély érzésekkel megajándékozó moziban. Köszönet érte.
 
19. A Leggyorsabb Indian (2005)
The World's Fastest Indian
Rendezte: Roger Donaldson
 
 
Életrajzi filmbe oltott road movie az ismert ausztrál rendező, Roger Donaldson tálalásában, aki ezúttal a forgatókönyv megírását is magára vállalta. Burt Munro, az álmaihoz kitartóan ragaszkodó veterán új-zélandi motoros története láthatóan afféle személyes projekt volt Donaldson szemében, és sikerült is a legmegfelelőbb színészt megtalálnia a főszerepre. Anthony Hopkins a tőle megszokott zsenialátással simul bele a szerepbe, így téve fel a koronát a már sokszor vászonra adaptált, de ilyen hangulatos és szerethető formában talán még sosem tálalt kisember történetére.
 
18. A Szökevény (1993)
The Fugitive
Rendezte: Andrew Davis
 
 
Andrew Davis akciófilmje a klasszikus macska-egér hajsza újraértelmezése igazi világsztárokkal a főszerepben. A történet nem bonyolódik túlzott mélységekbe, a hangsúly végig az ártatlanságának bizonyítékát hajszoló áldozat és az őt kitartóan üldöző rendőrbíró kettősén van, akik közül nálam ezúttal nem a mindig remek Harrison Ford, hanem Tommy Lee Jones lehengerlő alakítása viszi a pálmát. Jones egyébként néhány évvel később visszatért a szerepbe egy folytatás erejéig, amely szintén nem sikerült rosszul, de az örök klasszikus számomra azért ez a mozi marad.
 
17. Frost/Nixon (2008)
Frost/Nixon
Rendezte: Ron Howard
 
 
Ron Howard közelmúltban bemutatott politikai drámája üdítően hatott két fárasztóan lapos Dan Brown-adaptáció között, ráadásul kiválóan is sikeredett. A Frost/Nixon egy sikeres Broadway darab moziadaptációja, ráadásul a két főszereplő is egyenesen a színpadról érkezett, így garantálva a minőségi alakítást. A cselekmény David Frost elhíresült 1977-es interjúinak története Richard Nixon-nal, melyek során a feladatra kezdetben alkalmatlannak vélt showman végül politikai hibáinak beismerésére és bocsánatkérésre bírja rá a bukott elnököt, végleg derékba törve Nixon politikai karrierjét. Langella és Sheen párosa parádézik a szerepben, Howard pedig rutinosan vezényel, így a végeredményt minden téma iránt érdeklődőnek melegen tudom ajánlani.
 
16. 16 Utca (2006)
16 Blocks
Rendezte: Richard Donner
 
 
Stílszerű helyezést választottam Richard Donner legjobb akciófilmjének a Halálos Fegyver sorozat óta. A sztori a jól ismert jó zsaru/rossz zsaru kettős témáján alapszik, de Donner és stábja, na és persze Bruce Willis jelenléte kiemeli a filmet a többi közül. A jó öreg Bruce ezúttal tényleg annyira leharcolt és kiégett, hogy azért szorítunk, nehogy szívrohamot kapjon még a sztori vége előtt, de ezzel nincs is baj, ezt a karaktert ő tette naggyá. Kiemelendő még David Morse szokott remeklése (valaki adjon már ennek a fickónak egy főszerepet) és a jól megírt, csavaros forgatókönyv.
 
15. A Jövő Hírnöke (1997)
The Postman
Rendezte: Kevin Costner
 
 
Kevin Costner a Waterworld irdatlan buktája után kapott hideget-meleget, így következő saját munkája kellően negatív hátszéllel indult, aminek meg is lett az eredménye. Kár érte, A Jövő Hírnöke egyetlen szembeötlő hibája, a túl hosszúra nyúló játékidő ellenére is egy jól sikerült, látványos világégés utáni mozi, remek színészek egész sorával, és egyedi látvány- és hangulatvilággal. Tényleg kár érte.
 
14. A Dolog (1982)
The Thing
Rendezte: John Carpenter
 
 
John Carpenter a másodvonalbeli sci-fik és horrorfilmek koronátlan királya volt a ’80-as, ’90-es években, hogy aztán napjainkra sajnos szinte teljesen kikopjon a köztudatból a neve. Sajnálatos, mert pályája csúcsán olyan címekkel ajándékozott meg bennünket, mint a Halloween vagy a kultfilmmé nemesedett Menekülés New York-ból (és későbbi folytatása). Számomra legkedvesebb munkája azonban, egy klasszikus sci-fi, a The Thing From Another World feldolgozása, mely az eredetivel ellentétben Carpenter egy nyomasztó, klausztrofób, és meglehetősen naturális sci-fi-hororrá kalapált át, főszerepben kedvenc színészével, az ezúttal jókora szakállat növesztő Kurt Russel-lel. A Dolog képi effektusain talán igen, de hangulatán egy cseppet sem fogott az idő, így hideg téli estéken, a sötét szobában garantált az élmény.
 
13. Csodabogár (1996)
Phenomenon
Rendezte: Jon Turteltaub
 
 
George Malley egy csendes vidéki kisvárosban élő, nem túl eszes fickó, de mindez megváltozik, amikor születésnapja éjjelén egy rejtélyes égi fény új gondolatok millióit ülteti el a fejében. Jon Turteltaub filmje az ismeretlentől való ösztönös félelem meséje, melyet George is kénytelen megtapasztalni, mikor hirtelen szerzett képességei elridegítik tőle barátait. John Travolta kiváló alakítása önmagában elvinné a hátán a filmet, de a kimunkált, érzelmekben gazgad történet sem okoz csalódást. A Csodabogár szájbarágás nélküli tanmese és nagyszerű filmdráma is egyben.
 
12. Trópusi Vihar (2008)
Trophic Thunder
Rendezte: Ben Stiller
 
 
Rég röhögtem annyit bő másfél óra alatt, mint Ben Stiller 2008-as agymenésén, mely a klasszikus vietnámi háborús filmek legismertebb jelenetei elé állít görbe tükröt. A térdcsapkodós röhögés már a tényleges mozit megelőző kamu előzetesek láttán garantált, de zseniális poénokban a film sem szenved hiányt. A Trópusi Vihar legnagyobb húzása az ütős karakterekben rejlik, élükön a dagadt, idegbeteg filmmogullá maszkírozott Tom Cruise-zal és a négerként talán még lazább Robert Downey Jr.-ral. Az utóbbi évek egyértelműen legjobb paródiája, de önmagában is a legjobb vígjátékok közt a helye.
 
11. Vágta (2003)
Seabiscuit
Rendezte: Gary Ross
 
 
Néhány hete A Szív Bajnokai kritikájában szándékosan nem említettem a pozitív példák között Gary Ross filmjét, a Vágta ugyanis nem egyszerűen kimagasló sportfilm, hanem értékes korrajz és kiváló filmdráma is egyben. Három karakter életén keresztül ismerhetjük meg a Nagy Gazdasági Válságtól sújtott Amerikának új reményt adó versenyló, Seabiscuit pályafutását, de a valódi hangsúly a Jeff Bridges, Tobey Maguire és Chris Cooper alakította főhősök történetén van, így emelve a Vágtát nemcsak a sportfilmek nagyjai, hanem a legkiválóbb mozifilmek közé. Vágtassatok érte.
 
10. Tapló Télapó (2003)
Bad Santa
Rendezte: Terry Zwigoff
 
 
Bár a remekül sikerült Ghost World kapcsán blogunkon már korábban is szerepelt Terry Zwigoff maró fekete humorral átitatott „karácsonyi” filmjének megtekintése vélhetően nem sokat emel az ünnepi hangulaton, a rekeszizmok megdolgoztatására azért ezekben a napokban is kiváló választásnak bizonyulhat. Billy Bob Thornton csípőből hozott bunkó alkoholista taplójánál (végre egy testhezálló magyar cím) nagyobbat talán még nem termelt ki magából a moziipar, de Zwigoff filmjét szerencsére nem a temérdek vulgaritás, hanem a remekül megírt párbeszédek teszik az utóbbi évek egyik leghatásosabb vígjátékává.
 
9. Schmidt Története (2002)
About Schmidt
Rendezte: Alexander Payne
 
 
Mind tudjuk, hogy Jack Nicholson akkor igazán jó, ha Jack Nicholsont kell eljátszania, így első pillantásra meglehetősen furcsán hat a nézőre a nyugdíjazás előtt álló, megfáradt, sótlan hivatalnok, Warren Schmidt szerepében. Alexander Payne különös road movie-ját épp Jack hallatlanul visszafogott, mégis parádés alakítása teszi naggyá, amiből azért az író-rendező Payne is alaposan kiveszi a részét. A Schmidt Története különös hangulatú, magával ragadó alkotás, melynek ott a helye Jack Nicholson életművének csúcspontjai között (préseljünk neki helyet, akad ott még). Akinek pedig tetszett a film, nézze meg Payne következő rendezését, a témát más irányból megközelítő Kerülőutakat is, nem fog csalódni.
 
8. Terminál (2004)
The Terminal
Rendezte: Steven Spielberg
 
 
Tom Hanks korunk egyik legjobb színésze, aki még egy unalmas Dan Brown-adaptációt is képes némi élettel megtölteni (más kérdés, hogy feleslegesen), mióta pedig a Ryan Közlegény Megmentése forgatásán egymásra találtak Steven Spielberg-gel, sorra szállítják nekünk a kiválóbbnál kiválóbb produkciókat. Személyes kedvencem a 2004-ben mozikba került Terminál, ami egy fiktív kelet-európai nemzet állampolgára, Viktor Naworski történetét meséli el, aki egy hazájában lezajló katonai puccs miatt huzamos időre New York repülőterén reked. Hanks zseniális haladzsa-nyelvét önmagában élvezet hallgatni ebben a cseppnyi drámai ízzel átitatott, szívmelengető vígjátékban, vétek lenne kihagyni.
 
7. Született Július 4-én (1989)
Born On The Fourth Of July
Rendezte: Oliver Stone
 
 
Oliver Stone munkássága a modern amerikai történelem lenyomata, a Vietnámi háborút boncolgató alkotásai is igen kritikus hangvételű, személyes darabok. A háború borzalmait bemutató Szakasszal ellentétben Ron Kovic drámáján keresztül annak a sokezer testileg-lelkileg megnyomorodott egykori hazafinak a történetét ismerhetjük meg, akiket egy nemzet hagyott magára hazatérésük után. Az ekkoriban még elsősorban drámai színészként elismert Tom Cruise karrierje legcsodálatosabb alakítását nyújtja ebben az igen összetett szerepben, nagyon sajnálom, hogy napjainkra elvesztette érdeklődését az efféle karakterek iránt. A Született Július 4-én megrázó, de ugyanakkor reményt keltő film, melynek fő üzenetét érdemes megfogadnunk valamennyi élethelyzetben.
 
6. Miss Daisy Sofőrje (1989)
Driving Miss Daisy
Rendezte: Bruce Beresford
 
 
Alfred Uhly saját díjnyertes színpadi művét adaptálta nagyvászonra ebben a filmben, a végeredmény pedig egy évtizedeken átívelő, különös kapcsolat nagyszerű meséje lett. A visszavonultan élő, örökké zsörtölődő öreg hölgy és a sofőrként felbérelt jószádékú fekete férfi között fennáló kezdeti hűvös viszony az évek, évtizedek során valódi barátsággá érik. A Miss Daisy Sofőrje könnyed, az első pillanattól szerethető filmremek, olyan színészek kiváló alakításával, mint Morgan Freeman, Jessica Tandy és Dan Aykroyd.
 
5. Az Óceánjáró Zongorista Legendája (1998)
The Legend Of 1900
Rendezte: Giuseppe Tornatore
 
 
A Cinema Paradiso-ért Oscar díjjal jutalmazott olasz rendező 1998-ban, igazi nemzetközi stábbal készítette el legnagyszabásúbb filmjét, mely a 20. század hajnalán, egy hatalmas óceánjáró fedélzetén megszületett, majd magára hagyott kisfiú különös története. Tornatore fantáziája, Tim Roth remek játéka, Ennio Morricone varázslatos dallamai és Koltai Lajos csodálatos operatőri munkája együttesen eredményezik ezt a semmi máshoz nem hasonlítható alkotást, amit minden filmkedvelőnek látnia kell.
 
4. Zavaros Vizeken (1998)
A Civil Action
Rendezte: Steven Zaillian
 
 
John Grisham sikerei nyomán, aki íróként a ’90-es évek elején megalkotta a tárgyalótermi bestseller műfaját, Hollywood is sorra kezdte gyártani a hasonló témájú mozikat. Ezek krémje természetesen Grisham munkásságából származott (Ha Ölni Kell, A Cég, Pelinkán Ügyirat, Siralomház), személyes kedvencem a témában mégis a Jonathan Harr könyvéből adaptált Zavaros Vizeken. A megtörtént esetet feldolgozó történetben egy csendes kisváros, Woburn lakói indítanak pert két amerikai mamutvállalat ellen, akik évtizedeken át szennyezték büntetlenül a város folyóját, 8 kisgyerek halálát okozva ezzel. A film elsőrangúan mutatja be a tárgyalás minden fontos mozzanatát, melyet ráadásul kiváló színészgárda tolmácsol nekünk.
 
3. Gilbert Grape (1993)
What's Eating Gilbert Grape
Rendezte: Lasse Halström
 
 
Gilbert nehéz sorsú fiatal srác, aki egy álmos vidéki városban él értelmi fogyatékos öccsével és bálna méretű anyjával, így a család minden problémája az ő nyakába szakad. Az évek ugyanabban a megszokott ritmusban telnek, míg egy napon Gilbert új barátra lel egy átutazóban lévő fiatal lány személyében, ami mindent megváltoztat. Lasse Halström egyik első tengerentúlon forgott filmje igazi gyöngyszem felnőtté válásról, az új élmények iránti vágyról. Ifjúkorom egyik kedvenc filmjéről van szó, és azt hiszem, ezek a gondolatok ott rejtőznek minden fiatal szívben. Olyan mozi ez, melyet időről időre érdemes újra elővenni, és ismét felkutatni a bennünk élő Gilbertet.
 
2. A Taxisofőr (1976)
Taxi Driver
Rendezte: Martin Scorsese
 
 
Kedvenc rendezőm egyetlen listámról sem hiányozhat, ezúttal első nagy sikerét emelem be a listára. Az 1976-ban bemutatott, Arany Pálmára jelölt alkotás a magány, az elidegenedés, a kitaszítottság egyik igazi kultfilmje, mely Travis példáján keresztül mutatja be, milyen hatással lehetnek ezek a behatások az emberi elmére. Az álmatlanul forgolódó, éjszakáit taxizással, nappalait csavargással töltő, mentálisan egyre inkább összeomló férfi szélsőséges példa ugyan, de épp ez teszi a Taxisofőrt a valaha készült egyik leghatásosabb filmmé, Martin Scorsese-t és Robert De Niro-t pedig a modern filmtörténet egyik legjobb rendező-színész párosává. Hibátlan darab.
 
1. Őrült Szív (2009)
Crazy Heart
Rendezte: Scott Cooper
 
 
Listám idei első helyezettje a legfrisebb cím is egyben, hisz alig egy éve mutatták be a mozikban, Jeff Bridges pedig idén haza is vihette érte a legjobb színésznek járó Oscar-díjat. Hogy megérdemelten-e? Teljes mértékben. A Nyughatatlan óta forgott legjobb zenés film hőse Bad Blake, a kiöregedett, elhízott, alkoholista country zenész, aki mára egykori sikerdalai haknijával járja az országutakat lerobbant furgonjában. Minden megváltozik azonban, amikor felbukkan a színen Jean, az elvált fiatal nő és kisfia, akik egy új kezdet reményét csillantják fel Bad előtt. Nagyszerűen megírt és előadott betétdalok egész sora csendül fel a filmben (szerzőjük A Nyughatatlant is jegyző T-Bone Burnett és a remek hanggal megáldott Ryan Bingham, ők is megkapták a maguk szobrocskáját), melyeket maga Bridges ad elő nekünk, de film egy-egy pontján Colin Farrell és Robert Duvall is dalra fakadnak. Az Őrült Szív fantasztikus hangulatú történet arról, hogy sosem késő élni az élet nyújtotta új lehetőséggel.

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgokep.blog.hu/api/trackback/id/tr772538321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása