Mozgókép Blog

Top 2012

Ismét véget ért egy év, ismét itt az ideje leltárba venni az elmúlt év filmes termését. Már persze azokat, amiket meg is tudtam tekinteni. 2012-ben kereken 50 alkotáshoz volt szerencsém, ezek közül választottam ki ezúttal is a 10 legjobbat, valamint az 5-5 legrosszabbat és a legnagyobb csalódást is. Természetesen ezúttal is a jó öreg közönségfilmes oldalról közelítettem meg a témát. Hát ne is szaporítsuk tovább a szót, következzenek a listások.

Íme, a 2012-es év tíz legjobbja, természetesen szigorúan szubjektív szemszögből:

10. Helyezett
Az Éhezők Viadala (The Hunger Games)
Suzanne Collins fénysebességgel világsikerré vált ifjúsági regénytrilógiájának első része is mozivászonra adaptálódott, méghozzá a kiváló rendező, Gary Ross jóvoltából. Az Éhezők Viadala klasszikus tanmese a kisemberről, aki egy disztópikus jövőben kénytelen szembe nézni az elnyomó hatalommal. A történet híven követi A Menekülő Ember, vagy a Battle Royale típusú alkotásokat, ám nagy erénye az, hogy hangvételénél fogva képes jóval fiatalabb korosztályt is megszólítani. Collins regénye és a belőle készült mozi kemény kritikával illeti a valóság showkat, a fogyasztói társadalom értékvesztett ürességét,vagy a média manipulatív népbutítását. Bár vannak gyengébb pillanatai, főként a korhatárbesorolás miatt, de összességében a sztori, a hangulat és mindenekelőtt a kiváló színészek tesznek róla, hogy Az Éhezők Viadala helyet kapjon az év végi toplistán.

9. Helyezett
Fehér Pokol (The Grey)
Ember és természet harca igen hálás téma, adja magát, hogy valami erőteljes és drámai születhessen belőle. Persze legtöbbször megpróbálják ezt hatalmas katasztrófafilmek keretei között megoldani, de néha azért szerencsére akad egy-két kisebb volumenű, de fajsúlyosabb darab is. Ezek egyike a Fehér Pokol is, amiben repülőgépszerencsétlenség ér néhány alaszkai olajfinomítóban dolgozó munkást. A nyolc túlélőnek, a kietlen és fagyos pusztaságban kell szembenéznie éhséggel, faggyal és egy farkasfalkával. Joe Carnahan filmje azonban nem az akciókra hegyezte ki magát, hanem a belső vívódásra, szinte már-már filozófikus néha a szereplők belső küzdelme. Liam Neeson tökéletes választás volt a főhős szerepére, alakítása még akkor is erőteljes, mikor egy szót sem szól, csak meggyötört arccal néz előre. A hangulat lehengerlő, a befejezés pedig hibátlan, így méltán vált a 2012-es év egyik legjobb filmjévé.

8. Helyezett
Mindörökké Rock (Rock of Ages)
A ’80-as évek és a Sunset Strip… Micsoda korszak és micsoda zenék! A rendkívül népszerű broadway musical filmes adaptációja elé először kicsit félve tekintettem, hiszen a műfaj keretei nem igazán olyanok, amik megfelelőek ehhez a zenei stílushoz, ám Adam Shankman és csapata még ha közel sem hibátlanul, de összességében mégis sikerrel vitték véghez ezt a nehéz feladatot. Elképesztően jók a kiválasztott dalok, a film képi világa is zseniális, a színészek pedig mindent beleadtak és nagyszerűen helytálltak az énekes részeknél is. Julianne Hough, Catherine Zeta-Jones, vagy Russell Brand is fantasztikusak, de amit nem gondoltam volna, hogy Tom Cruise mint rocksztár abszolút ellopja a showt. Amikor csak vásznon van, teljesen elhomályosít mindenkit. Bár a korhatárbesorolás itt is némileg korlátot állít a korszak tökéletes megidézéséhez, még így is fantasztikus és emlékezetes tisztelgés a Sunset Strip és a Hard Rock előtt.

7. Helyezett
Börtönregény (Get the Gringo)
Mel Gibson sok év után tért vissza az akcióvígjátékhoz, a műfajhoz, ami mindig is a legjobban állt neki. Az eredetileg „How I Spent My Summer Vacation” címre keresztelt film a mexikói börtönök igen sajátos világába visz el minket, ami inkább emlékeztetné az embert egy furcsa falura, mint büntetés végrehajtási intézményre. Mel figurája, akit csak Gringóként ismerünk meg, ebben az igen különös világban kénytelen feltalálni magát, hogy túléljen, hogy kijusson, és hogy visszaszerezze a korrupt rendőrök által lenyúlt pénzét is. Mel valósággal lubickol a szerepben, de a többi színész is elképesztően jól hozza a karakterét. Az elsőfilmes Adrian Grunberg pedig rendkívül biztos kézzel vezényelte le ezt a mozit, ami egyébként Gibson egyik korábbi alkotása, a Visszavágó testvérfilmjeként is felfogható.

6. Helyezett
Dredd (Dredd)
A 2000 A.D. című brit képregényben 1977-ben debütált, azóta kultikussá vált Dredd bíró nem először mutatkozik be a nagyvásznon. 1995-ben Sylvester Stallone főszereplésével már készült egy nagyköltségvetésű feldolgozás, ám a végeredmény nem találkozott a rajongók elvárásaival. Sly verzióját túl vértelennek, túl könnyednek tartották, amely bár elképesztően látványos volt, de valóban nem volt meg benne a képregény erőszakos, egyben irónikus hangvétele. Ám most Pete Travis rendező és Alex Garland író összehozott egy kevésbé nagy volumenű, ám sokkal képregényhűbb változatot, amely jobban visszaadja az eredeti „comics” világát. A 45 milliós költségvetés minden centje meglátszik a vásznon. Karl Urban tökéletes Dredd bíró szerepére, de Lena Headey és Olivia Thrilby is nagyon jók. A Dredd minden csillivillitől mentes, mocskos és sötét sci-fi akciófilm.

5. Helyezett
A Hobbit: Váratlan Utazás (The Hobbit: An Unexpected Journey)
Peter Jackson szűk tíz esztendővel ezelőtt filmtörténelmet írt. Egyrészt nem csak, hogy filmre vitte J.R.R. Tolkien évtizedeken át megfilmesíthetetlennek tartott fantasy-trilógiáját, A Gyűrűk Urát, de mindezt elképesztő anyagi és kritikai sikerrel tette. Ezek után nem volt kérdés, hogy A Hobbit is sorra fog kerülni, csak az volt a kérdés, hogy mikor. Végül elég sok huzavona után Jackson egy elég meglepő lépéssel állt elő: fogta ezt a nem túl vastag könyvet és úgy döntött, hogy három részt készít belőle. Ezek után nem kevés fenntartással tekintettem a film elé, ám végül el kellett ismernem, hogy Jackson ismét megcsinálta. A Hobbit: Váratlan Utazás ugyan nem ér fel a trilógiához, ám önmagában nagyon jó film, persze nem egy hibát is felvonultat (feleslegesen elnyújtott, unalmas jelenetek, gusztustalan trendi humor, személyiség nélküli karakterek), de összességében az év egyik emlékezetes filmjéhez van szerencsénk.

4. Helyezett
A Feláldozhatók 2 (The Expendables 2)
Két évvel ezelőtt Sylvester Stallone úgy döntött, hogy egy filmben kívánja összehozni az akciófilm műfajának legnagyobb ikonjait. A film végül nagy siker lett, így a folytatás borítékolható volt. A második rész pedig véleményem szerint messze felülmúlta az elsőt! Nem csak pörgősebb és szórakoztatóbb, mint elődje, de a legjobb karaktereknek is több tér jutott. Sly mellett most Arnie és Bruce is sokkal többet szerepel, Dolph Lundgren ismét ellopja a showt, Chuck Norris valami zseniális, Jean-Claude Van Damme pedig nagyszerű volt a főgonosz szerepében. A film legnagyobb erénye, hogy a bombasztikus akciók mellett rendkívül jól működik az önirónikus humor is. Aki valaha is rajongott ezekért az őskövületekért, azoknak kötelező ez a mozi. Az pedig, amikor Arnold Schwarzenegger, Sylvester Stallone és Bruce Willis egymás mellett állva szórja a skulókat, maga a filmtörténelem.

3. Helyezett
A Magas Ember (The Tall Man)
Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy a Mártírok című agybeteg film rendezője képes lehet valaha is értelmes, jó filmet készíteni, de Pascal Laugier igencsak rám cáfolt. A Magas Ember mindenféle reklám vagy csinnadratta nélkül jött, látott és győzött. Egy végtelenül szegény kisváros, egy depresszív közösség, egy elkötelezett orvosnő és egy legenda egy gyermekeket elraboló rejtélyes emberről. Az író-rendező Laugier valami fenomenálisat húzott ezzel a filmmel. A történet végig izgalmas, többször megforgatja a nézőt, és az elsőre misztikus thrillernek tűnő sztori olyan végkifejletbe torkollik, amire aztán végképp nem számít a néző. Társadalmi és morális kérdéseket tesz fel, és ami a legfelkavaróbb, hogy nem foglal állást és nem is akar ránk tukmálni semmiféle nézőpontot. Számomra A Magas Ember egyértelműen az év egyik legjobbja.

2. Helyezett
John Carter (John Carter)
Edgar Rice Burroughs kerek 1912-ben alkotta meg azt a történetet, ami aztán 100 év fantasy és sci-fi irodalmára és filmkészítésére volt hatással. John Carter kalandjai nélkül nem lenne Conan, Star Wars, Flash Gordon, vagy akár Avatár. Évtizedeken át szenvedett az álomgyár „A Mars Hercegnője” című klasszikussal, ám végül a Disney és Andrew Stanton „sikerrel” járt. Azért csak idézőjelben, mert a film anyagilag hatalmas bukás lett, így alighanem „A Mars Istenei” és „A Mars Ura” már nem fog elkészülni. Ám ezzel együtt a John Carter fenomenális film lett. Nem csak vizuálisan mestermű, de telitalálat a zene és a színészek is. A történetet is ragyogóan dolgozták át, de ami a legfontosabb, hogy a film hangvétele a legkevésbé sem trendi. Régi vágású és hangulatú, nagyívű eposz, ezáltal sokkal értékesebb is, mint a Hollywoodi átlag tucat blockbusterek.

1. Helyezett
A Sötét Lovag: Felemelkedés (The Dark Knight Rises)
Christopher Nolan az első két Batman-filmmel iszonyú magasra tette a lécet, így a várakozások is elképesztőek voltak. A mester viszont hihetetlen könnyedséggel és precizitással rakta össze tökéletes trilógiájának záródarabját is. A történet még komplexebb és a karakterek is zseniálisak. A látvány és a zene is lehengerlő, de ami a legjobb, hogy Nolan ezúttal is úgy hozott össze egy lenyűgöző blockbustert, hogy nem végeérhetetlen robbanásokkal és lövöldözésekkel érte ezt el, hanem összetett, mondanivalóval bíró történettel és jól megírt karakterekkel. A Sötét Lovag: Felemelkedés egy mesteri trilógia mesteri lezárása, a képregényfilmek műfajának csúcspontja. Egy rendező és félelmetesen jó színészeinek tökéletes alkotása. Nem is fényezem tovább, mert felesleges. Ez a film önmagáért beszél.

Persze, ezeken kívül is volt jó néhány film, ami bejött a tavalyi évben, mint például a Titánok Haragja, a Kopasz Osztag, az Amerikai Pite: A Találkozó, a Csatahajó, a Sötét Zsaruk 3, a Hófehér és a Vadász, a Fék Nélkül, Az Argo-Akció, A Csodálatos Pókember, vagy A Titok Nyitja.

De szaporítsuk, inkább jöjjön a Top 5 legnagyobb csalódás:

5. Helyezett
Prométheusz (Prometheus)
Ridley Scott filmje tipikusan az az alkotás, aminek jóval nagyobb a füstje, mint a lángja. A rendező és Damon Lindelof olyan önteltséggel beszéltek előzetesen a filmjükről, hogy az ember csak úgy tátotta a száját. Provokatív alkotás, ami megkérdőjelez teremtéselméletet és evolúciót, ráadásul az egészet a 2001: Űrodüsszeiához hasonlították. Ezek után a néző valami igazán nagy dobást várna, de a végeredmény nem más, mint egy lapos és közhelyes, felszínes karakterekkel operáló mozi, amiben egymást követik a logikátlanságok. Hiába a jó alapötlet, a lenyűgöző látvány és a helyenként telitalálat filmzene, Scott alkotása semmit sem teljesít abból, amit ígér. Egy gyönyörű szép dobozba csomagolt nagy üresség, semmi más.

4. Helyezett
Felhőatlasz (Cloud Atlas)
A Watchowski testvérek annak idején a Mátrixszal robbantak be a köztudatba, majd a villámgyors sikert, az ugyanilyen arányban növekedő arc követte. Virtuális kung-fu filmjük két folytatása már közel sem produkálta azt a sikert, ám ez nem akadályozta meg őket abban, hogy azt higgyék magukról ők a filmkészítés netovábbja. A Speed Racer oltári bukása sem fogta vissza őket, legújabb filmjükkel próbáltak iszonyúan művésziek lenni, miközben magukat Victor Hugo-hoz, vagy Charles Dickenshez hasonlították. Ehhez képest legújabb alkotásuknak még a címe sem jó, mert az, hogy „Parasztvakítás: A Film” sokkal inkább megállná a helyét. Hat történetszál, amik közül jó, ha kettő érdekes. Rengeteg színész, akik mindegyikben valaki mást játszanak, többnyire hihetetlenül gáz smink alatt. A nagy életigazságok itt is konyhafilozófiai álintellektuális mellébeszélések, ahol Watchowskiék még mindig úgy akarják bepalizni a nézőt, hogy a semmitmondó szövegeket, suttogva, nagy távolba révedő tekintettől kísérve mondatják el a színészeikkel, hátha így majd mélyebb és művészibb lesz. De nem az. Ha az élet értelmének keresésével foglalkozó filmet szeretnénk megnézni, akkor ajánlom Terrence Malick filmjeit. Ezt meg inkább felejtse el mindenki.

3. Helyezett
A Jövő Gyilkosa (Looper)
Rian Johnson legújabb sci-fije is tipikusan az a film, amit agyonajnározott minden kritika, az előzetes is hangulatos volt, úgyhogy nagy várakozásokkal ültem le elé. Egy bérgyilkos, akinek saját, 30 évvel későbbi jövőből visszaküldött önmagát kéne likvidálnia, miközben az öregebbik igyekszik megváltoztatni a saját sorsát. Nagyon izgalmas és érdekes alapötlet, amit aztán sikerült úgy elmesélni, hogy az ember majd meghal az unalomtól, ráadásul a logikátlan marhaságok egymást tapossák. Bruce Willis és főleg Joseph Gordon-Levitt hiába adnak bele mindent, egész egyszerűen a játékuk elveszik ebben a következetlen katyvaszban. Nagyon nem is ragoznám, egyszer egyébként érdemes megnézni ezt is, de sokat ne várjon tőle senki.

2. Helyezett
Iron Sky (Iron Sky)
A finn Timo Vuorensola filmje elképesztő alapötletre épül: a nácik a II. világháború végén bázist hoztak létre a Holdon, majd évtizedekkel később úgy döntenek, hogy ismét beköszönnének a jó öreg Földre. Természetesen békével jönnek! Hihetetlenül elszállt ötlet, de az előzetes által sugallt ironikus hangvétel lehetőséget adott volna arra, hogy Dr. Strangelove szintű szatíra legyen belőle, ám sajnos a végeredmény inkább idétlen és erőtlen. Akad ugyan egy-két valóban ütős poén (odaszólás az USA háborús politikájának, a marketinggel átitatott, kiüresedett fogyasztói társadalomnak), ám ez nagyon kevés ahhoz, hogy jó filmet kapjunk. Kár érte, mert ettől sokkal többet is ki lehetett volna hozni.

1. Helyezett
Az Emlékmás (Total Recall)
Paul Verhoeven 1989-es klasszikusa egyike a legnagyobb kedvenceimnek. Frenetikus látvány, elképesztő akciók, remek sztori és mindehhez még iszonyú jó humor, temérdek idézhető szöveggel. Az idei remake bemutatása előtt az alkotók erősen pedáloztak amellett, hogy filmjük nem a ’89-es mozi feldolgozása lesz, hanem az eredeti Dick novellához fog közelebb állni, ám ez végül üres fecsegésnek bizonyult. Ezzel egyébként nem lett volna semmi gond, ha ügyesen másolták volna le az Arnie-klasszikust. De minden egyes átemelt elem sokkal erőtlenebbül van tálalva, a színészek is súlytalanabbak és a történet is bénább. Hiába az elképesztő látványvilág, teljesen üres az egész, ráadásul a nevetségesen sokat használt lens flare még a képi világot is öli. Az Emlékmás 2012-es verziója minden ízében felesleges film lett, pedig minden adott volt, hogy nagyszerű mozi készüljön ezúttal is.

Persze ezeken kívül is ért csalódás. Volt még néhány mozi, amitől azért jóval többet vártam, úgy mint a Kémes Hármas, a Skyfall, a Védhetetlen, a Borotvaélen, a Tükröm Tükröm, A Bűn Hálójában, Az Igazság Nyomában, A Bourne Hagyaték, a Ház az Erdő Mélyén, vagy A Bosszúállók.

Na de ne húzzuk az időt, jöjjön a legjobb rész, a Top 5 legrosszabb:

5. Helyezett
Underworld: Az Ébredés (Underworld: Awakening)
A 2003-ban útjára indított Underworld széria sosem volt más, mint egy női Penge, ám alkotói nem is akarták vele feltalálni a spanyolviaszt. Bár semmi eredetit nem lehetett benne felfedezni, de jópofa volt a vámpír-vérfarkas ellentét, illetve különösen a magyar szál. A folytatás még tartotta magát, ám a harmadik rész már erősen gagyi volt. Az idei negyedik felvonás pedig képes volt még azt is alulmúlni. Kate Beckinsale hiába nagyon dögös, az egész filmnek semmi sztorija, a látványvilág is gyenge, ráadásul a nagy csavarnak szánt fordulat is kiszámítható már a legelején. Érezhetően kifulladóban van a széria, na nem mintha kár lenne érte, mert hihetetlenül gyenge szintet hoz. Ehhez képest Paul Anderson Kaptár-szériája művészet.

4. Helyezett
Szellemlovas: A Bosszú Ereje (Ghost Rider: Spirit of Vengeance)
Előre bocsátom, hogy óriási Nicolas Cage rajongó vagyok és nekem a 2007-es első rész is tetszett. Minden hibája ellenére szerethető látványfilm volt, amit ezerszer szimpatikusabbnak tartok, mint pl. Sam Raimi agyonajnározott Pókember trilógiáját. A folytatásra jó sokat kellett várni, de bár ne készült volna el soha. A Neveldine/Taylor páros már nem egyszer bizonyította alkalmatlanságát, ám valami érthetetlen módon továbbra is kapnak pénzt és lehetőséget. Leginkább Uwe Bollhoz lehetne őket hasonlítani. Legújabb filmjük sem cáfol erre rá, mert tökéletesen definiálja a „szánalmasan gagyi” kategóriát. Egy-két jópofa és ötletes jelenetet leszámítva igazi fércmű, megtekintését semelyik korosztálynak nem ajánlom.

3. Helyezett
Asterix és Obelix: Isten Óvja Britanniát (Astérix et Obélix: Au Service de Sa Majesté)
René Goscinny és Albert Uderzo klasszikus képregénye immáron negyedik élőszereplős filmjéhez érkezett. Az első felvonást roppant gyengének tartottam, ám a 2002-es második rész valami fenomenálisan jó volt. A harmadik rész már gyengébb lett, de szintén nagyon szórakoztató volt, így nagy bizakodással ültem le Asterix és Obelix új kalandja elé, ám a végeredmény több mint siralmas lett. Ugye ezeket a filmeket főként a poénoknak kéne elvinnie, de abból itt semennyi nincs. Egy jelenet van, ahol felvillan némi humor, de összességében szánalmasan gyenge produkcióval van dolgunk. Ezek után azon sem csodálkoznék, ha több rész nem készülne.

2. Helyezett
Abraham Lincoln a Vámpírvadász (Abraham Lincoln: Vampire Hunter)
Timur Bekmambetov már a 2008-as Wantednél leolvasztotta az agyamat, a csavartan meg karikába lövöldözésekkel, de legújabb filmje mindent überel. Ezek szerint Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke titokban vámpírokra vadászott, méghozzá egy jó kis favágó fejszével. És nem, ezt az alkotók egy másodpercig sem poénnak fogták fel, hanem halálosan komolyan gondolták. Ennél debilebb ötletet keveset lehetne kitalálni, főleg úgy, hogy irónia nélkül akarja valaki megvalósítani. Így természetesen a végeredmény is hihetetlenül kínos és nevetséges, a filmből gyakorlatilag semmit sem lehet pozitívan kiemelni. Sebaj, talán majd készül egyszer egy olyan film, aminek Széchenyi István, a Zombiölő lesz a címe.

1. Helyezett
Project X: A Buli Elszabadul (Project X)
Bulifilmek tinédzsereknek. Hát ez a műfaj sem új keletű, gyakorlatilag minden nemzedéknek megvan a maga bulizós-csajozós filmje. Bár jómagam sosem voltam feltétlen híve ezeknek, azért a saját generációm nagy szériáját, az Amerikai Pitét jópofa és szerethető sorozatnak tartottam, főleg mert azért sokszor ironikusan tudta kezelni a dolgokat. Ezzel szemben a Project X egy mérhetetlenül gusztustalan film. Lehet engem konzervatívnak meg unalmasnak, vagy öregnek nevezni, de ez az „alkotás” és a sikere számomra tökéletesen prezentálja ezt az interneten felnőtt, ezredfordulós, hihetetlenül kiüresedett nemzedéket, akik a bulin, a pián, a drogon meg a kúráson kívül nagyjából semmit nem tartanak fontosnak, Urambocsá’ értékesnek. Mit lehetne elmondani egy olyan filmről, ahol a főhősök felgyújtanak egy házat, romba döntenek egy egész utcát, csak azért, hogy a suliban menők legyenek totál vadidegen emberek szemében. Sőt, a nagy tanulság a sztori végére, hogy még a gizda geek apukája is elismerően mosolyog fiára, hiszen mit számít az, hogy oda a ház, a kocsi a medence alján! A lényeg, hogy a fiam menő partyarc. A Project X egyértelműen a 2012-es év égetnivaló szemete.

Ide nem nagyon tudnék, de nem is szeretnék további filmeket felsorolni.

Inkább tekintsünk egy kicsit a következő év elé és lássuk azt a 10 mozit, amit a legjobban várok:

10. Helyezett
White House Down
Roland Emmerich a világ többszöri elpusztítása, valamint William Shakespeare életműve mögötti összeesküvés leleplezése után, ismét új műfajra evez. Ezúttal a manapság igen menő Channing Tatum lesz német rendezőnk filmjének főhőse, aki egy elnöki testőrt játszik, miközben a Fehér Házat terroristák támadják meg, neki pedig meg kell védenie az USA első emberét. Utóbbi szerepében Jamie Foxx-ot láthatja majd a nagyérdemű. Jópofa alapsztori egy szórakoztató akciófilmhez, Emmerich stílusát pedig mindig is kedveltem.

9. Helyezett
A Hobbit: Szmóg Pusztasága (The Hobbit: The Desolation of Smaug)
Az idén decemberben mozikba került első Hobbit-mozi ismét sikerrel rántott be minket Középfölde varázslatos világába, így nem kérdés, hogy a 2013 karácsonyán érkező második felvonás elé is nagy várakozásokkal tekintek. Fogalmam sincs, hogyan és meddig dolgozza majd fel a regényt, illetve mit csapnak még hozzá innen-onnan a függelékekből, de rendkívül izgalmas és szórakoztató kalandfilmet várok. Ha Jacksonék kevesebb üresjáratot és kevesebb idióta poént gyömöszölnek a filmbe, már abszolút boldog leszek. Folytatódjék hát Bilbó, Gandalf és a törpök kalandja!

8. Helyezett
Futótűz (Catching Fire)
Susanne Collins trilógiájának második felvonása a jövő év végén érkezik. Gary Ross helyére a Constantine és a Legenda Vagyok direktora, Francis Lawrence ül majd a rendezői székbe. Katniss Everdeen története ott folytatódik, ahol az előző rész végén elköszöntünk tőle. A Kapitólium dühös és a Kapitólium bosszúra szomjazik, ezért hősnőnk és barátai megpróbáltatásai még korántsem értek véget. A zseniális Jennifer Lawrence és a többi színész is visszatér, kiegészülve néhány friss arccal. Bízom benne, hogy a folytatás még jobb lesz, mint az első rész, személy szerint nagyon bízom Lawrence-ben.

7. Helyezett
The Tomb
A magyar címmel még nem rendelkező akciófilmben Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone ismét egymás oldalán fognak küzdeni. Ez a mozi tulajdonképpen A Szökés felturbózott változata is lehetne. Sly egy olyan fickót játszik, aki börtönök biztonsági rendszerét tervezi meg. Ezúttal egy olyan börtönből kell megszöknie, amit ő maga konstruált. Persze egyedül semmire sem menne, még szerencse, hogy ott lesz Arnie, a börtön egy másik bentlakójának szerepében. Velük szemben pedig Jim Caviezel és Vinnie Jones fog küzdeni. Remek alapötlet, király arcok, muszáj, hogy jó film legyen.

6. Helyezett
Az Óriásölő (Jack the Giant Slayer)
Tavalyról csúszott át a két első X-Men film, a Valkűr és a Superman Visszatér rendezőjének új fantasy-je, melyben Nicholas Hoult játssza a szegény parasztlegényt, aki az égig érő paszulyon indul el az óriások birodalmába, hogy megmentse a gyönyörű hercegnőt. Klasszikus mese, fantasztikus látványvilággal és könnyed humorral. A további szerepekben Ewan McGregor, Ian McShane, Bill Nighy és Stanley Tucci. Ilyen gárdával nem lehet hibázni.

5. Helyezett
G.I. Joe: Megtorlás (G.I. Joe: Retaliation)
És megint csak egy film, aminek a bemutatása elcsúszott. A 2009-es G.I. Joe: A Kobra Árnyéka folytatása, mely némileg más hangulatot fog képviselni. Szinte teljesen új szereplőgárda és megközelítés, ráadásul erős újraforgatások is voltak, mert Channing Tatum időközben igen nagy sztár lett, így fel kellett kicsit pumpálni a játékidejét, mert eredetileg csak mellékszereplő lett volna. A sztori egyébként ott folytatódik, ahol az első rész véget ért, úgyhogy izgalmas és látványos zúzda elé nézünk.

4. Helyezett
Drágább, mint az életed (A Good Day to Die Hard)
Egy John McClane-mozi mindig is eseménynek számít, így természetes, hogy a legújabb felvonás is helyet kapott a listán. Bruce Willis immár ötödször bújik kedvenc kiégett zsarunk bőrébe. Ezúttal nem a lánya, hanem a fia, Jack kerül zűrös szituba, méghozzá Moszkvában, ezért McClane-nek Oroszországba kell utaznia, hogy csemetéjét kihúzza a pácból. Az orosz fővárost Budapest játssza, az előzetesek alapján az akciók bombasztikusak lesznek, a jó öreg McClane-humor is a helyén lesz, így minden együtt van ahhoz, hogy Johnnak megint szar napja legyen, nekünk pedig állati jó filmélményünk.

3. Helyezett
Feledés (Oblivion)
Joseph Kosinski, a Tron: Örökség rendezője második nagyjátékfilmjében ezúttal saját képregényét vette alapul. Jack Harper egyike a kevés embernek, aki az idegen hódítókkal vívott háború után a kiégett Földön tevékenykedik, míg az emberek legtöbbje az égben lakik. Egy nap aztán hősünk furcsa dolgokkal szembesül, ami alapvetően változtathatja meg a dolgok menetét és leleplezhet néhány fincsi kis titkot a múltból. A legfőbb szerepben Tom Cruise-t láthatjuk, de mellette még itt lesz Morgan Freeman és Olga Kurylenko is. A sztori izgalmasnak, a látványvilág lehengerlőnek ígérkezik, ráadásul érdeklődéssel várom, vajon ez, vagy az M. Night Shyamalan által rendezett A Föld Után (After Earth) fog-e jobban muzsikálni, lévén utóbbi is hasonló sztorival operál.

2. Helyezett
Sötétségben: Star Trek (Star Trek Into Darkness)
J.J. Abrams 2009-es Űrszekerek-mozija pillanatok alatt lett közönségkedvenc és kasszasiker alkotás. Az óriási anyagi és kritikai siker után egyértelmű volt, hogy jön a folytatás, bár kicsit többet kellett rá várni, mint előzetesen reméltem. A jövő nyáron érkező második rész már kapott két előzetest, de még mindig sok a titok körülötte. Hiába dobnak be némi információt, még mindig ködös, hogy Benedict Cumberbatch kit fog alakítani, a főgonosz szerepében. Vajon tényleg John Harrison lesz a figurájának a neve, vagy esetleg ismét felbukkan Kirk ősi ellensége, Khan Noonien Singh. Mindenesetre az előzetesek ez utóbbit sugallják.

1. Helyezett
Az Acélember (Man of Steel)
A DC Comics ikonikus hőse, maga a nagybetűs Képregényhős ismét a nagyvásznon. Bryan Singer 2006-os zseniális és egyébként sikeres filmje, nem volt elég sikeres a Warnernek ezért hosszas nyűglődés után végül nem a folytatás, hanem a reboot mellett döntöttek. Jön tehát Clark Kent új eredettörténete, melynek rendezője a 300, a Watchmen és az Álomháború direktora, Zack Snyder lesz, míg a sztorit A Sötét Lovag trilógiát összehozó Christopher Nolan és David S. Goyer kanyarította. A főbb szerepekben Henry Cavillt, Amy Adamst, Michael Shannont, Antje Trauét és Laurence Fishburne-t láthatjuk majd. Az előzetes elképesztően látványos és hangulatos filmet sejtet, még a kezdeti bizonytalanságomat is elsöpörte egy másodperc alatt. Számomra egyértelműen a 2013-as év legjobban várt alkotása.

Hát ennyi lett volna a 2012-es évértékelőm. Szubjektív és populáris megközelítésű, de hát én már csak ilyen vagyok.

Ezúton is kívánok mindenkinek sikerekben gazdag, boldog újévet és rengetek kiváló filmet!

Az Erő legyen veletek!
Gunner

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.